A világon már több olyan ország is van, ahol a koronavírus-járvány visszavonulóban van, sőt, akadnak olyan helyek is, mint például Új-Zéland, ahol voltaképpen már vissza is tért az élet a Covid-19 megjelenése előtti kerékvágásba. Eközben Magyarországon még csak bő négymillió ember kapta meg legalább a vakcina első dózisát, ugyanakkor közben megkezdődött az újranyitás, nyílnak az éttermek, kávézók, a gyerekeket és a tanárok is visszatértek az iskolákba, annak ellenére, hogy a tanárok közül sokan szintén csak az első dózist kapták meg a vakcinából. Ez utóbbival kapcsolatban a hivatalos, kormányzati koronavírus-tájékoztató oldalról letölthető Védőoltás Kisokos című dokumentum szerint 21, illetve 28 napos különbséggel kell beadni a vakcina két dózisát, sőt, egyes készítményeknél, mint például az AstraZeneca vakcina esetében 12 hétre is szükség lehet az optimális hatásfok elérése érdekében.
Van tehát némi káosz a fejekben, ami hozzájárulhat, hogy sajnálatos módon úgy tűnik, egyre jobban gyarapodik azoknak a tábora, akik az első adag vakcina – és az első oltásokat követően kiküldött védettségi igazolványok átvétele – után egyszerűen nem mennek el a második időpontjukra.
Egy covid-vakcina még nem elég a hatékony védettség kialakulásához (Képünk illusztráció – Fotó: MTI / Balogh Zoltán)
Hazai számok egyelőre nincsenek, azonban az amerikai járványügyi központ, a CDC április végén kiadott statisztikái szerint az Egyesült Államokban már több mint ötmillió ember nem ment el a második időpontra. Ez, százalékban kifejezve az első dózison átesettek 8 százalékát jelentette áprilisban – márciusban még csak 3,4 százalék volt az elmaradók aránya.
Egy dózis vakcina még nem nyújt megfelelő védelmet!
Bár a különféle vakcinák első dózisa után – jó esetben – kialakul valamilyen szintű védelem a koronavírussal szemben, ez még kevés a megfelelő védettséghez. A második dózis ugyanis egyértelműen növeli a hatékonyságot, ami viszont ennél fontosabb: egyetlen dózis hatása jóval hamarabb elmúlik, mintha valaki rendesen, a megfelelő időt kivárva megy el a második oltására. Ahmad Kamal, a kaliforniai Santa Clara Medical Center munkatársa a Health.com-nak nyilatkozva fontos dologra hívta fel a figyelmet.
„A második oltás más típusú immunválaszt vált ki a szervezetben, mint az első” – mutatott rá az amerikai szakember.
Annak érdekében, hogy ne csak tengeren túli, hanem hazai adatokat és szakvéleményt is tudjunk prezentálni olvasóinknak, dr. Bende Balázshoz, a Szegedi Tudományegyetem vakcinákkal is foglalkozó klinikai farmakológusához, a klinikai vizsgálatok szakmai vezetőjéhez fordultunk útmutatásért.
„Hivatalos statisztika egyelőre nem készült Magyarországon, de január óta észlelhető két riasztó jelenség: az egyiket a járványügyi ellátásban részt vevő kollégáktól tudjuk, eszerint a két vakcinadózis között viszonylag sokan betegszenek meg és kerülnek kórházba” – figyelmeztetett dr. Bende Balázs. „Hangsúlyozom, hogy ezek a páciensek nem az első dózis vakcinától betegszenek meg, hanem azért, mert sokan azt gondolják, hogy már az első dózis oltás után védve vannak. Ezért szeretném leszögezni: az első dózis vakcina után még nem alakul ki a megfelelő védelem a koronavírussal szemben. Emellett, bár minden létező szakember, minden létező felületen elmondta ugyanezt, ettől még sajnos sokan egyfajta hamis biztonságérzetet kapnak az első oltás után és kevésbé vigyáznak magukra ettől fogva.”
Mi van, ha a két dózis között megfertőz a covid-19?
Ahogy dr. Bende is rámutatott, sajnos előfordul, hogy az első adag vakcina után valakinél pozitív lesz a koronavírus-teszt. Felmerül a kérdés, hogy ilyenkor mi a teendő, illetve mi történik a már megkezdett oltási protokollal.
„Nem sok minden történik ilyenkor, pusztán annyi, hogy a második dózis beadásának dátuma kitolódik” – tette hozzá a szakember. „Ez azonban vakcinatípusonként eltérő lehet. Tény, hogy valamilyen fokú védettség már az első vakcina után is kialakul, de erre nem lehet támaszkodni, különösen, hogy jelentős eltérések láthatók arra nézve, hogy a páciens hogyan vészelte át a betegséget, milyen súlyos stádiumig jutott.”
Drága emberek, ne csak az igazolványra hajtsatok!
Dr. Bende Balázs egy másik, rendkívül riasztó trendre is felhívta a figyelmet, amely, az oltásokat beadó szakemberek szerint sajnos egyre gyakoribb.
„Az oltó kollégák hívták fel a figyelmünket egy másik nagyon szomorú tényre: az első dózis felvételén megjelenő embereknek sajnos elég nagy hányada nyíltan meg is mondja, hogy a második dózisért már nem fog elmenni, mert neki csak a védettségi igazolvány kell” – hangsúlyozta a klinikai farmakológus. „Magyarországon most az a cél, hogy minél magasabb átoltottsággal és a betegségen való áteséssel kialakulhasson a nyájimmunitás. Azok viszont, akik az első oltás után szándékosan nem mennek el a második dózisért, nem segítenek ebben a társadalomnak, sőt, konkrétan hátráltatják a nyájimmunitás kialakulását. Emellett, ők a járványügyi védekezési statisztikákban megtévesztő adatként jelennek meg, ami azért veszélyes, mert emiatt a társadalom azt gondolhatja, hogy már jóval nagyobb arányban vannak beoltva az emberek, ami pedig azt a veszélyt hordozza, hogy emiatt alakulhat ki a következő pusztító fertőzési hullám. Ráadásul, ezek miatt az emberek miatt fennáll a veszélye, hogy mutálódhat a vírus, mivel a be nem fejezett oltási program erősítheti a természetes kiválasztódást.”
Nem az egyén szintjén kell nézni egy oltási kampányt
A szakember felhívta a figyelmet, hogy még a két vakcinadózis sem jelent 100 százalékos védelmet a koronavírus ellen. A kialakult védettséggel is elkapható a betegség, amelynek, éppen a két dózisnak köszönhetően jóval enyhébb lesz a lefolyása, mint azoknál, akik egy adagot vagy annyit sem kaptak a Covid-19 elleni vakcinákból.
„Az év elején sokakat oltottak be a Pfizer vakcinájával a 70-80 éves korosztályból” – tette hozzá dr. Bende Balázs. „Mivel azonban ennek a generációnak jellemzően gyengébb az immunrendszere, sokan vannak olyanok, akiknél csak enyhe védettség alakult ki vagy még annyi sem.
Őket is veszélyeztetik azok, akik nem adatják be a második dózist.”
Megkérdeztük dr. Bendétől, hogy mi a helyzet azokkal, akik a kínai Sinopharm vakcinát kapták meg, erről a készítményről ugyanis kiderült, hogy többeknél nem alakult ki immunválasz, vagy csak nagyon enyhe mértékben.
„Összességében, szeretném hangsúlyozni, hogy mindegyik oltás működik” – hangsúlyozta a szakember. „Egyes típusoknál lassabban, másoknál gyorsabban alakul ki a védettség. Fontos észben tartani, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előírásai szerint egy vakcinának 50 százalékos hatékonysággal kell működnie, hogy elfogadható legyen. Ezt minden, most elérhető vakcina bőven meghaladja. Nagyon fontos viszont, hogy egy oltási kampány működését nem az egyén szintjén kell megítélni, hiszen, ha mindenki be van oltva, viszont akad 10-20 százalék, akiknél gyengébb vagy lassabb az immunválasz, azok is védve lesznek, hiszen nem terjed tovább a betegség. Magyarul, közös érdekünk, hogy mindenki beadassa a második dózist is, mivel az idősek mellett ezeket az embereket is veszélyezteti az, aki nem megy el a második időpontjára.”
További cikkeink a koronavírus-járvány témakörében:
- Megállt a koronavírus csökkenése a szennyvízben, Budapest egyes részein és két nagyvárosban újra megerősödhet a járvány
- Az új koronavírus brazíliai mutációját azonosították a Közép-Olaszországban
- Veszélyezteti az indiai vírusmutáció Ausztria nyitási terveit?
