Szakértő tesztelte, hogy elveheti-e a ChatGPT a pszichológusok munkáját

Tavaly novemberben került a nagyközönség elé az OpenAI mesterséges intelligencia által vezérelt chatbotja, amivel bárki beszélgethet a tudományos témáktól kezdve az életvezetési kérdéseken át a filozófiai kérdésekig, úgy, hogy közben szinte mindenre értelmes válasz érkezik. Vajon életünk nehézségei, lelki elakadásaink, szorongásaink és mentális problémáink kapcsán is segítséget nyújthat a program? Milyen mértékben fogja befolyásolni ez a pszichológusok és más segítő szakemberek munkáját? A jelenséget Sárga Noémi pszichológus tapasztalatai segítettek jobban megérteni.

Légrádi Júlia

2023. Március 14.

Az OpenAI mesterséges intelligencián (MI) alapuló rendszere, a ChatGPT elsőre, de még többszöri használat után is remek chatpartnernek bizonyul. Habár érződik, hogy nem embertől érkeznek a kérdéseinkre a válaszok, az üzenetváltás mégis sok szempontból hasonlít megszokott társalgásainkhoz.

Realisztikus, mégsem emberi beszélgetőpartner

Bármilyen témával is fordulunk hozzá, életszerű, értelmes és szépen megfogalmazott válaszokat kapunk, még akkor is, ha gyakoriak az ismétlődő hozzászólások. A program külön kihangsúlyozza, hogy nem a tanácsadás a célja, hiszen ő valójában egy nyelvi modell, akinek nincsenek érzelmei, nem tud emóciókat társítani a feleleteihez, és hiányzik belőle az empátia.

Fontos megemlíteni azt is, hogy az információk, melyekből táplálkozik, 2021 előttiek, ebből kifolyólag előfordulhat, hogy bizonyos dolgokkal kapcsolatban nincs teljesen képben, és erre maga is felhívja a figyelmet a regisztráció befejezésekor és a használat megkezdésekor. Amennyiben ezeket elfogadjuk, nagyon izgalmas és érdekes beszélgetésekben lehet részünk, még a lelki életünk kapcsán is.

Többféle pszichológiai szempont alapján is kipróbáltam a programot, hogy kiderítsem, milyen válaszokat kaphatok kliensként, és mit tapasztalok szakemberként. „Érdekes élmény volt, hogy annak ellenére, hogy nem tanácsadásra készült a chatbot, a legtöbb témában igyekszik használható tippekkel ellátni használóját. Ami még pozitívum, hogy életvezetési kérdésekben számos lehetőséget kínál a nehézségek leküzdésére, amelyekből aztán értelmezhetjük és kiválaszthatjuk a számunkra releváns válasz(oka)t” – osztotta meg tapasztalatait Sárga Noémi, pszichológus.

Sárga Noémi: Képes vagy empatizálni az érzéseimmel?

ChatGPT: Nyelvi modellként nincsenek érzelmeim vagy személyes tapasztalataim. Arra terveztek, hogy megértsem az emberi nyelvet és válaszoljak rá, de nem tudok úgy együtt érezni az érzéseiddel, ahogyan egy ember. Mindazonáltal tudok tájékoztatást és támogatást nyújtani, és segíthetek forrásokat találni érzelmeid kezeléséhez és közérzeted javításához. Ha szükséged van valakire, akivel beszélhetsz, aki megérti az érzelmeidet és kapcsolódni tud hozzájuk, azt javaslom, fordulj egy megbízható baráthoz, családtaghoz, vagy egy engedéllyel rendelkező mentális egészségügyi szakemberhez. Mélyebb szintű érzelmi támogatást nyújthatnak, és segíthetnek dolgozni az érzelmeiden.

A szakértő háromféleképpen tesztelte a chatbotot, az első esetben kliensként általános szorongásos problémákra panaszkodott, és ugyan a program érzelmekre képtelen, nagyon is kedves, megértő és empatikus válaszokat, továbbá olyan helyénvaló pszichoedukatív információkat adott, amikkel jó úton lehetne elindulni az adott elakadás kezelésében.

„A tesztelés második fázisában árnyaltan fűztem bele a problémát a beszélgetésbe, mert kíváncsi voltam, képes-e a program diagnózist felállítani, és az alapján útmutatást adni. Kórmeghatározás helyett azt a sablonválaszt kaptam, hogy ő nem professzionális segítő, és nincs kompetenciája szakmai diagnózis közlésére. Egyértelműen látszik, hogy mélyen bele lett táplálva, hogy tartsa a határokat, és erre folyamatosan fel is hívja a figyelmet. Amikor ezek után próbálkozásképpen rákérdeztem a pontos diagnózisra, ismét leírta az előző feleletet, és hozzátett pár lehetséges következtetést, ami nem állt messze a valóságtól, ám direkt és nyers volt, valamint javaslatokat is adott, de ezek túlságosan általánosak voltak, és távol estek attól, ahogyan szakemberként kellene reagálni a kliensre.”

Sárga Noémi (Forrás: magánarchívum)

Sárga Noémi szerint a ChatGPT egy esetben írt le csupán diagnózist, egy személyiségzavar lehetőségét, ami viszont veszélyes lehet, mert rosszul érintheti a kérdezőt, és még szakemberként is kényes kérdés, hogyan, mikor és milyen formában kell közölni egy ilyen megállapítást. A szakértő emellett ellenőrizte azt is, mit reagál a chatbot arra, ha azt állítja, hogy öngyilkos akar lenni, és az válaszképpen a korábbiakhoz hasonló módon irányította szaksegítség irányába, és látta el információkkal, tanácsokkal.

„Mindent összevetve azt gondolom, pont az az emberi és szakmabeli finomság hiányzott, ami ilyen helyzetekben szükséges az egyén számára, de mivel a ChatGPT nem erre lett tervezve, ez nem is várható el tőle. Ettől függetlenül egy nem túl súlyos problémával küzdő, egyébként tanácstalan személy jó irányba indulhat el problémája megoldásában a nyelvi modell segítségével, ami a különféle pszichoedukációs oldalak vagy könyvek szerepét – még ha egy kicsit más formában is –, de átveheti” – foglalta össze a tapasztalatait.

Sárga Noémi: Segítséget szeretnék kérni, mert rosszkedvű vagyok, és gyakran szorongok.

ChatGPT: Azért vagyok, hogy segítsek neked. A lehangoltság és szorongás sok embert érint, éppen ezért fontos lenne lépéseket tenni az érzések kezelését illetően. Íme, néhány dolog, amit kipróbálhatsz: 1. Gyakorold az öngondoskodást! Aludj eleget, mozogj rendszeresen, figyelj a táplálkozásodra, és kerüld az egészségtelen szokásokat, mint a túlzott alkohol- és droghasználat. 2. Beszélj valakivel! Fordulj egy olyan baráthoz, családtaghoz, akiben megbízol, vagy szakemberhez, akivel átbeszélheted az érzéseidet. Ha valakivel megosztod a gondolataidat, aki meghallgat és támogat, új nézőpontokat és megküzdési stratégiákat kaphatsz. 3. Próbálj ki relaxációs technikákat! A mély légzés, a meditáció és a jóga segíthetnek megnyugtatni az elméd, és csökkenteni a szorongást. 4. Vezess naplót! A gondolatok és érzésék papírra vetése segíthet értelmezni és feldolgozni a benned zajló folyamatokat. 5. Igyekezz megállítani a negatív gondolatokat! Ha észreveszed, hogy negatív spirálba kerültél, próbáld meg pozitív megvilágításba helyezni őket. Tedd fel magadnak a kérdést, hogy van-e valóságalapja a pesszimista gondolatoknak, és ha nincs, engedd el őket. Ha túlterheltnek érzed magad, és további segítségre lenne szükséged, keress fel egy mentális egészséggel foglalkozó szakembert a pontos diagnózis és kezelési terv felállítása érdekében. Sose feledd, segítséget kérni nem gyengeség, hanem erősség.

Mit tudnak az emberek, amit a gépek sosem fognak?

Ha arra a kérdésre kellene felelni, hogy mit hoz majd a jövő, a mesterséges intelligencia használata mennyiben alakítja át a pszichológia szakterületét, akkor nagy valószínűséggel azt lehetne mondani, hogy enyhe életvezetési nehézségekben képes lesz átadni például a kognitív viselkedésterápia alapjain nyugvó technikákat.

Sárga Noémi hozzátette, ez a módszer leginkább az ok-okozati viszonyokon alapszik, így talán a legkönnyebben algoritmizálható metódus, nem véletlen, hogy a jelenleg is használatban lévő pszichés megsegítő appok is többnyire erre a módszerre épülnek.

A MI mindezek miatt egy jól működő diagnosztikai szűrő is lehet majd az elkövetkezendő évtizedekben. Egy megfelelően létrehozott programmal felmérés szinten beszélgethetnének a leendő páciensek, akik így hamar választ kaphatnának arra, milyen típusú zavarral küzdenek, és milyen szakembert érdemes felkeresniük. A módszerrel rengeteg teher kerülhetne le a mentális egészségügyi ellátórendszerről, arról nem is beszélve, hogy a betegek gyorsabban és célzottabban juthatnának el a számukra releváns kezelésekre.

Egyre több jóslat, előjelzés lát napvilágot arról, hogy a mesterséges intelligencia hogyan és mikor fogja elvenni bizonyos szakmákban dolgozó emberek munkáját. A cikk készítése során az újságírás kapcsán fel is tettem ezt a kérdést a ChapGPT-nek, míg Sárga Noémi a saját foglalkozása vonatkozásában érdeklődött ugyanerről. Mindketten hasonló válaszokat kaptunk, vagyis, hogy nem kell aggódnunk, hiszen a program nem helyettesítheti a finom emberi megfigyeléseket és érzelmi tölteteket, ezért inkább kiegészítő segítség lesz, ami egészen meg fogja változtatni a munkavégzés folyamatait.

A mesterséges intelligencia és a robotikus pszichológia fejlődése hihetetlenül gyors ütemű, mégis van egy kulcsfontosságú dolog, amit talán sosem lesz képes pótolni egy gép, ez pedig az emberi interakció.

A pszichológus hozzátette, a másik lényeges tényező, amit szem előtt kell tartanunk, hogy a terápiára jelentkezők nagy százaléka kapcsolati problémával rendelkezik, az elakadások számottevő része ugyanis a gyerekkorból jön, és abból, hogy életünk kapcsolódásaiban – főleg a szülőkkel való kapcsolatokban – gyakran nem elégültek ki a szükségleteink, vagy nem úgy, ahogyan szerettük volna. Az így kialakult sémáink jelen életünkben és különböző viszonyainkban aztán számos nehézséghez vezetnek.

Fotó: Sheldon Cooper/SOPA Images/LightRocket via Getty Images

„A pszichológiában gyakran mondjuk, hogy kapcsolatban sérülünk és kapcsolatban gyógyulunk, és most felmerül a kérdés, vajon lehet-e kapcsolatban gyógyulni egy robottal? Azt a személyességet, ami a terápiák ún. nonspecifikus hatótényezője, a kapcsolatot, az emberi kölcsönhatást, azt a dinamikát, ami a terapeuta és a kliens között kialakul a közös munka során, és a tudattalan reakciókat, amikből sok megfejtés születhet, megadhatja egy robot?”

Igaz, hogy a robotok terhelhetők, nem fáradnak el, és ha számszerűsíthető tényekről van szó, akkor kicsi a hibázási rátájuk, de a hús-vér ember empatikus, meg tud érintődni, képes tudatalatti rezdüléseket átadni és visszatükrözni az érzelmeket, ami pedig az egyik legfontosabb része a mélyterápiáknak

– hívja fel a figyelmet a szakember, aki úgy véli, az ilyen finom és emberi tulajdonságokat nem biztos, hogy egy gép valaha is megtanulja.

Arról nem is beszélve, hogy mondjuk, egy pszichodinamikus vagy analitikus terápiában, ahol arról esik szó, hogy a kora gyerekkori élmények miként hatnak tudattalanul, arra hogyan tudna rákérdezni a MI jelen állapota szerint. „Külön fontos és érdekes etikai kérdés az is, hogy az adott program mennyire elfogult, vagyis a belekódolt adatok alapján érzékeny-e nemmel, rasszal, bőrszínnel, életkorral és bármi egyébbel szemben? Elsődleges célnak kellene lennie, hogy ezt kiküszöböljük” – tette hozzá.

Sárga Noémi: Miért jobb egy professzionális terapeutával beszélgetni, mint veled?

ChatGPT: Bár képzett nyelvi modell vagyok, információt és támogatást nyújtok, egy professzionális terapeuta speciális képzéssel és szakértelemmel rendelkezik, amivel segíteni tud az érzelmek megértésében és kezelésében. Egy terapeuta biztonságos és bizalmas közeget biztosíthat az érzelmek feltárására, és bizonyítékokon alapuló technikákat, stratégiákat ajánlhat. Ezenkívül a szakember személyre szabott útmutatást és segítséget tud nyújtani az egyén szükségleteihez és igényeihez igazítva. Segítségével mélyebb betekintést nyerhetsz az érzéseidbe, azonosíthatod a gondolataidat és viselkedési mintáidat, és kidolgozhatsz egy tervet a kihívások kezelésére. Egy terapeutával mélyebben elköteleződhetsz, és szélesebb körű megoldásokat kaphatsz a problémáidra. Ha szorongást tapasztalsz, vagy komolyabb támogatásra szorulsz, a legjobb megoldás, ha felkeresel egy mentális szakembert.

MI-alapú pszichológia a mindennapokban

Talán nem is vagyunk tisztában azzal, hogy a kedvenc alkalmazásaink közül több is mesterséges intelligenciát használ, sőt pszichológiai elemekkel van társítva, hogy aztán bizonyos szinten személyre szabott segítséget nyújthasson, ha nehézségeink vannak. A ChatGPT-hez hasonlóan a Wysa és a Youper chatbotjától is kaphatunk használható tanácsokat, súlyosabb problémák esetén azonban ezek is szaksegítség irányába terelnek.

Aki szkeptikus, és inkább maradna az emberek által megalkotott tartalmaknál, annak az olyan relaxációs alkalmazásokat ajánljuk, mint a népszerű és rengeteg felhasználóval rendelkező Headspace vagy a Calm, ahol meditációk, relaxációs gyakorlatok és pszichoedukatív tartalmak érhetők el. Ezeknek a költséghatékony appoknak a rendszeres igénybevétele hasznos lehet, ha relaxációs módszereket tanulnának, de nem hozzáférhető számukra pszichológus anyagi vagy egyéb okok miatt.

És éppen ez lehet az egyik relevanciája a jövőben a mesterséges intelligenciára épülő programoknak, amik vélhetően segítenek, ahol kevésbé áll rendelkezésre pénz, nincs kiépítve infrastruktúra, vagy nem elérhető el emberi szaksegítség.

Ha így, és nem helyettesítő, a pszichológusokat mellőző lehetőségként tekintünk a jelenleg nagy léptékben zajló fejlesztésekre, egy jelentős, a mindennapi életünket meghatározó alternatívával gazdagodhatunk.