Mindenkinél előfordul, hogy egy társas helyzetben kellemetlenül érzi magát, ez természetes, viszont vannak, akiknél ezek a szituációk erős szorongást váltanak ki, és ez sajnos ahhoz vezethet, hogy a kapcsolataik beszűkülnek. A szociális fóbiának, vagy más néven szociális szorongásnak létezik generalizált formája, ami a legtöbb társas helyzetre kiterjed, illetve van, amikor néhány, jól körülhatárolható társas helyzetben jelenik meg. Előfordulási gyakorisága kb. 16-20%, és ez az egyik leggyakoribb szorongásos zavar, kezelése pedig attól függ, hogy a szorongás, a félelem mennyire van hatással az illető életére.
Nemrég a Párizsban megrendezett Európai Pszichiátriai Kongresszuson egy érdekes kutatást ismertettek a témával kapcsolatban, kutatók izzadságmintákat gyűjtöttek be önkéntesektől, majd szociális szorongással diagnosztizált emberekkel szagoltatták meg azokat. Persze a kísérlet azért ennél összetettebb volt.
Illusztráció: Getty Images
Csak egy szippantás
A mintaadó önkénteseknek különböző filmekből kellett megnézniük jeleneteket, és ezeket úgy válogatták össze, hogy eltérő érzelmeket váltsanak ki, vagyis volt részlet vígjátékból (pl. Apáca show és a Mr. Bean nyaral) és horrorfilmből (Az átok) is. Ezzel azt akarták ellenőrizni a kutatók, hogy az átélt érzelmeknek van-e valamilyen hatása, vagy ezek nem befolyásolják a végeredményt. „Lelkiállapotunk miatt olyan molekulákat termelünk az izzadsággal, amelyek közlik érzelmi állapotunkat, akik ennek megfelelő módon viselkednek” -mondta a kutatást vezető Elisa Vigna.
Az eddig is ismert volt, hogy a szaglás milyen fontos szerepet játszik az életünkben, már a csecsemők is fejlett szaglóreceptorokkal rendelkeznek, felismerik édesanyjuk és az anyatej illatát is, később bizonyos, illatok és szagok emlékeket, érzéseket idézhetnek elő, sokkal ízletesebbek lesznek tőlük az ételek, és olykor életet is menthetnek, például ha időben kiszagoljuk, hogy a közelben tűz tombol vagy szivárog a gáz, és a sort tovább lehetne folytatni.
A kísérletben résztvevő, 15 és 35 év közötti szorongásban szenvedő nőknek pedig két napon keresztül szorongásoldó mindfulness, vagyis tudatos jelenlét alapú terápiában – például meditációs és relaxációs gyakorlatokat végeztek – volt részük , és míg egy részük kapott szagmintát, a kontrollcsoportnak tiszta levegő jutott. Azoknak, akiknek a terápia során verejtékminta is jutott, azoknak 39 százalékkal csökkent a szorongási pontszámuk, míg a többieknek “csak” 17 százalékkal.
És mint kiderült, annak, hogy a mintaadó milyen filmet látott, annak nem volt hatása a végeredményre, vagyis valószínűleg a verejtéknek egy olyan komponense a megoldás kulcsa, ami állandóan jelen van, de ennek bizonyításához további vizsgálatokra lesz szükség. A terv az, hogy olyan egyének izzadságát is megszagoltassák a kísérleti alanyokkal, akiknek az érzelmekre elvileg nem ható dokumentumfilmet mutatnak.
A stockholmi Karolinska Intézet által indított kutatás vezetője, Elisa Vigna reméli, hogy eredményeik segítenek majd abban, hogy sokkal hatékonyabb kezeléssel lehessen támogatni azokat, akik lelki problémákkal küzdenek. Hozzátette, mivel kis mintával dolgoztak, további vizsgálatokra van szükség, hogy bizonyítsák, helyes az elméletük, és a Pisai Egyetemmel közösen folytatják munkájukat.
Illusztráció: Getty Images
Mit lehet tenni?
Mint a fentiekből kiderült, friss eredményekről van szó, amit további kutatásokkal kell alátámasztani, így egyelőre nem tudni, hogy milyen formában alkalmazzák majd, ahogyan azt sem, hogy mikortól lesz elérhető egy ezeken alapuló módszer, ha lesz egyáltalán. Szerencsére vannak más módszerek, kezelések, amik használhatnak, ha valaki szociális fóbiában szenved.
Amennyiben a szociális szorongás tartósan fennáll, ha mindennapi társas kapcsolatok és helyzetek szorongást vagy félelmet váltanak ki, nehézséget okoznak, érdemes szakember segítségét kérni, a kognitív viselkedésterápia, amely során a beteg megtanulja kezelni az addig problémás társas helyzeteket, az egyik leghatékonyabb módja szorongással való megküzdésnek. Vannak, akiknek viszont gyógyszeres kezelésre is szükségük lehet.
„Ajánlatos fokozatosan felépíteni a gyógyszeres terápiát, hogy minél kevésbé lépjenek fel nem kívánt mellékhatások. A kívánt hatás elérése több hétbe is beletelhet. Emellett vannak egyéb gyógyszeres lehetőségek is, alkalmazható a feszültség akut csökkentésére benzodiazepin típusú szorongásoldó, azonban ez a hozzászokás veszélye miatt csak rövid ideig alkalmazható. A fizikai tünetek mérséklésére egyes béta-blokkoló gyógyszerek is hatékonyak lehetnek” – olvasható az Egészségvonal oldalán.
