Balkezes vagy? Akkor szomorú hírünk van

„Balkezes vagy? De jó, azok okosabbak!” – a gimnáziumi beiratkozáskor hangzott el a mondat a későbbi osztályfőnököm szájából. Akkor először töltött el büszkeséggel, hogy a világ legnagyobb kisebbségéhez tartozom. Persze azt, hogy a balkezességem miatt kilógok a sorból, bőven volt módom korábban is megtapasztalni. Jól emlékszem arra a pillanatra is, amikor hatévesen életem első házi feladatát csináltam, és a szüleim álmélkodva nézték, hogy én bizony nem a „szép kezemmel” kanyarítom az o betűket. Mondjuk, nem tudom, miért voltak meglepve, hiszen az óvodás rajzaimat is balosként alkottam, erre fotós bizonyíték is van a családi képtárban, de mindegy.

Lényeg a lényeg: tudja jól minden érintett, hogy balkezesnek lenni a csodabogárság egyik formája világunkban. „A balkezesek okosabbak”, „A balkezesek IQ-ja magasabb, mint a jobbkezeseké”, „A balkezesek kreatívabbak” – ezek a mondatok visszatérő szereplők a Tíz Dolog, Amit Nem Tudtál A Balkezesekről típusú like-mágnes cikkekben. És jól is hangzanak.

De mit mond a tudomány?

Úgy tűnik, a balkezesség és a jobb intellektuális képességek közötti lehetséges összefüggés firtatása onnan ered, hogy magának a kezesség kialakulásának nem is a kézhez, hanem az agyműködéshez van köze. Pusztán ránézésre, fizikai jellemzők – csontozat, izomzat – alapján nem látható, hogy valaki bal- vagy jobbkezes, egészen addig, amíg meg nem mozdul. Azokat a tevékenységeket pedig, amelyeket a jobb- és balkezesek másképp csinálnak, úgy mint az írás, rajzolás és más finommotoros mozgások, az agyunk irányítja. Így akár elképzelhetőek is lennének olyan genetikai vagy környezeti tényezők, melyek egyszerre befolyásolják az agyban a balkezesség kialakulását és az intelligenciához kapcsolódó agyterületek fejlődését. Logikus, igaz? Bizony az. Az ezzel kapcsolatos kutatási eredmények azonban finoman szólva ellentmondásosak.

Létezik olyan tudományos vizsgálat, amely arra jutott, hogy a jobbkezesek intelligensebbek a balkezeseknél, míg más kutatók ennek éppen az ellenkezőjét állapították meg. Az ilyen ellentmondások a pszichológia területén egyébként egyáltalán nem ritkák, általában a mintavétel sajátosságai vagy módszertani különbségek okozzák őket. Éppen ezért általános következtetést levonni egyetlen vizsgálatból nem is lehetséges.

Hogy pont kerüljön a kezesség és az okosság közötti feltételezett összefüggésről szóló vita végére, az athéni egyetem két kutatója nagy fába vágta a fejszéjét. Eleni Ntolka és Marietta Papadatou-Pastou egy speciális vizsgálati módszert, a metaanalízist hívta segítségül. A metaanalízis több hasonló célú vizsgálat eredményeiből készült összesített, átfogó elemzés, melynek előnye, hogy minden elérhető adattal számol, így aztán a megbízhatósága is igen jelentős.

Ntolka és Papadatou-Pastou összesen 18 korábbi vizsgálat eredményét összesítették, melyek az intelligenciahányados és a bal-, illetve jobbkezesség közötti összefüggést kutatták, mindösszesen 20 442 kísérleti alanyt bevonva.

És mit gondoltok, mi lett az eredmény? Nem volt statisztikailag értékelhető különbség a jobb- és nem jobbkezesek (azaz a balkezesek és a kétkezesek) csoportjai között. Csak a jobb- és balkezeseket összehasonlítva viszont volt statisztikai nyelven szólva szignifikáns eltérés: a jobbkezesek IQ-ja átlagosan magasabb volt, mint a balkezeseké, viszont annyira kicsi volt az eltérés, hogy igen valószínűtlen, hogy az bármilyen észrevehető különbséget okozna a való életben.

Szóval bocs, kedves balkezesek, de úgy tűnik, a tudomány nem igazolja kiemelkedő szellemi képességeiteket. De attól persze még lehettek zseniálisak, csak éppen az nem annak függvénye, hogy a világmegváltó ideákat melyik kezetekkel vetitek papírra.

(Psychology Today)