Nálunk a gyerekek kedvéért addig marad talpig díszben a fenyőfa, ameddig le nem hullajtja gyakorlatilag az összes tűlevelét. Jó ránézni még kicsit kopaszon is, és így kicsit talán még hosszabb az év legszebb ünnepe. Pedig hivatalosan január 6-án, vagyis Vízkeresztkor kéne bedobozolni a díszeket és megválnunk a szebb napokat látott karácsonyfánktól. Ezen a napon véget ér a karácsonyi ünnepkör, ami 12 szent napon át tartott.
Három gyerekünkkel többször is meglátogatjuk a Parlamentnél az ország fáját, január 6-án elbúcsúzunk tőle
Vízkereszt az egyik legősibb keresztény ünnep, amely Jézus Krisztus megjelenésének, kinyilvánulásának momentumait kapcsolja egybe.
Január 6-án emlékezünk meg a Napkeleti bölcsekről, épp ezért a Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevű férfiak ekkor ünneplik névnapjukat. Továbbá ez a farsangi időszak kezdete. (Pedig hol van még a tél vége!). A harminc éves Jézus Krisztust ezen a napon keresztelte meg a Jordán folyóban Keresztelő Szent János, ám ezt csak a keleti keresztény egyházak ünneplik ilyenkor. Az ónaptárat használó egyházak január 19-én tartják ezt a megemlékezést, ugyanis a Gergely-naptár 13 nappal előrébb tart, mint a Julianus-naptár.
Ferenc pápa a Vízkereszt ünnepe alkalmából tartott szentmisén a vatikáni Szent Péter-bazilikában 2017. január 6-án. Fotó: Ettore Ferrari, MTI, EPA
Ezen napon történt Jézus első csodatétele is, amikor a kánai menyegzőn borrá változtatta a vizet, megmutatva ezzel isteni hatalmát.
Korábban faluhelyen a szentelt víznek több funkciója is volt: a háztáji állatokat ezen a napon betegség ellen szenteltvízzel itatták meg, az emberek pedig magukra locsolták, így védték magukat a különböző rontások ellen. A házakat sem hagyták ki: a padlóra fröcskölték, hogy ne érje semmi vész az otthonukat. Hazánkban a 15. század környékére nyúlik vissza az a szokás, hogy ezen a napon szentelik meg a házakat, és a homlokzatra, a mestergerendára vagy minden szoba ajtaja fölé a három királyok kezdőbetűjét írják: Gáspár, Menyhért, Boldizsár. Mostanában ezen a napon a katolikus templomokban megszentelik a vizet, amiből a hívek az aznapi miséről haza is vihetnek.
Kocsis Fülöp, hajdúdorogi görög katolikus püspök megszenteli a Duna vizét Vízkereszt napján Budapesten, a Batthyányi térnél. Fotó: Czimbal Gyula, MTI
A január 6-i időjárásról
- Ha olvad a hó és a jég, akkor hosszú lesz még a tél.
- Ha esik a hó, akkor hamar érkezik a tavasz.
- Ha nem esik semmiféle csapadék, akkor esőben gazdag lesz a nyár.
- Ha esik az eső, rengeteg csapadék lesz tavasszal is.
- Ha fúj a szél, akkor szerencsés évünk lesz.
Érdekesség erre a napra
A Vízkereszt szó hallatán még valami beugorhat az embereknek: Shakespeare. A Vízkereszt vagy amit akartok komédia címe sokáig kérdéses volt. Állítólag a szerzőnek semmi frappáns nem jutott eszébe, de mivel január 6-a tájt végzett vele, mindig Vízkeresztként emlegette. Az anekdoták szerint az 1602-es bemutató előtt Shakespeare-t megkérdezték kollégái: mi legyen a végső címe a darabnak? És mivel semmi ötlete nem volt, ezért ezt válaszolta: “Vízkereszt, vagy amit akartok”. Szó szerint vették, így végül ez ragadt rá a komédiára, aminek sikere több száz éve töretlen.
(Kiemelt kép: Daruval állítják fel a tűzoltók az ország karácsonyfáját Budapesten, az Országház előtt 2017. november 24-én. A mintegy 20 méter magas, 63 centiméteres törzsátmérőjű, több tonnás ezüstfenyőt egy nyugdíjas házaspár ajánlotta fel, a karácsonyfa adventtől vízkereszt napjáig, azaz máig díszíti a teret. MTI Fotó: Máthé Zoltán)
