Puskás, a rekorder
Lehetetlen számokkal érzékeltetni a futballtörténelem egyik legnagyszerűbb játékosának pályafutását, viszont van néhány adat, ami nem hiányozhat az összeállításból. Csaknem ezer tétmeccsen lépett pályára, ugyanennyi gólt lőtt, vagyis mérkőzésenként átlagosan egyszer betalált. A Honvédban és a Real Madridban egyaránt szórta a mesterhármasokat, de például 1960-ban,
a Bajnokcsapatok Európa-kupája (BEK) döntőjében négy (!) gólt szerzett, ezzel oroszlánrésze volt a Real 7-3-as sikerében az Eintracht Frankfurt ellen.
84 góllal mind a mai napig ő a magyar válogatott leggólerősebb játékosa. 1963-ban meghívták a világválogatottba, 1965-ben az Európa-válogatottba. A labdarúgás statisztikáival foglalkozó szervezet 1997-ben a huszadik század gólkirályának nevezte, egy évre rá a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség, a FIFA beválasztotta a futball halhatatlanjai közé, később pedig létrehozta a Puskás-díjat, amelyet minden évben a legszebb gól szerzője kap meg.
Elsül a legendás bal láb – Öcsi kapura rúg. Fotó: FORTEPAN
Puskás, a seftkirály
Bármilyen parádésan játszott az Aranycsapat, a játékosok nem voltak túlfizetve. Ezért ügyeskedtek, amivel csak tudtak. A Rákosi-rendszerben a kommunista funkcionáriusokat és a rendszer kegyeltjeit leszámítva csak a sportolók léphették át az országhatárt, pláne nyugatra, és a dörzsöltebbek gátlások nélkül ki is használták az ebben rejlő lehetőségeket. A focisták többsége például tekintélyes listával kelt útra, mi mindent kell hoznia a megrendelőknek, amiből aztán egy-egy túra után egész éves fizetésük dupláját-tripláját tették zsebre.
Mindenki tisztában volt azzal, hogy a meccsprémiumból nem lehet nyaralót építeni. Márpedig szépen tollasodtunk, mert sefteltünk, apuskám! Nejlonharisnya, pulóver, cipő, óra, ékszer – hoztuk be a finom nyugati árut külföldről –
nyilatkozta többször is Puskás, persze jó harminc évvel a történtek után.
Puskás, a beszólogatós
Öcsi a Rákosi-diktatúra alatt is igazi kispesti vagányként élte az életét, pedig akkor az egész ország rettegett a spicli házmestertől, a párttitkártól vagy épp a szakszervezeti bizalmitól. Ehhez képest ő rendszeresen beszólogatott a legmagasabb rangú jöttmenteknek is.
Rendszeresen elküldte melegebb éghajlatra az edzésen is utánuk szaglászó ávósokat, egy fogadáson pedig „fagylaltosfiúnak” nevezte azt a Farkas Mihályt, aki a kommunista elnyomó gépezetet igazgatta.
Ezért bárki mást felakasztottak volna, Öcsinek azonban ezt is elnézték, mert szükségük volt rá. A kifigurázott Farkas Mihály például rajongott érte, nem egyszer ő szólt a határőröknek, hogy ne nagyon zargassák a külföldről hazaérkező futballisták csempészáruval megrakott bőröndjeit…
Puskás, a fogyókúrabajnok
Az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt Öcsi a Honvéddal Svédországban turnézott, és a Vörös Hadsereg brutális beavatkozásának hírére úgy döntött, nem is tér haza. A futballistát a Magyar Labdarúgó Szövetség követelésére eltiltották a játéktól, így csak kétéves kihagyás után léphetett pályára új klubjában,
a világ talán legjobb együttesében, a Real Madridban.
A kényszerszünet és a hedonista életmód enyhén szólva is megviselte a testét: több mint 18 kilót hízott. Amikor megneszelte, hogy szerződtetnék őt Madridba, összeszorított fogakkal, önmagát sanyargatva ledolgozta a tekintélyes felesleget, és parádés formába hozta testét.
Budapest Sportcsarnok – a szurkolók ölni tudtak volna Öcsi autogramjáért, és nem csak hazánkban. Fotó: FORTEPAN
Puskás, az alfa-hím
Az Aranycsapat elkápráztatta játékával az egész világot, ugyanakkor nyílt titok volt, hogy az együttes három kiválósága, Puskás, illetve Kocsis és Czibor finoman szólva nem kedvelték egymást. Rivalizálásuk igazi személyes harc volt a vezéri szerepkörért. A hétköznapi zrikálások mellett egy komoly összezördülésük kikerült az öltözőfolyosóról, és anekdotává vált. Miután kétszer is felmosták a padlót a futball királyainak tartott angolokkal, összekaptak a prémiumon. Puskás ugyanis 50 ezer, míg Kocsis és Czibor 10-10 ezer forintot kapott az évszázad diadala után. Czibor és Kocsis addig járt a vezetőség nyakára, amíg kikerekítették a nekik szánt összeget, a történteket azonban senki sem tudta elfelejteni.
A népszerűségi versenyt egyébként Puskás nyerte, a hazai közvélemény szemében ő volt a válogatott arca és meghatározó játékosa.
Puskás, a filmsztár
Néhány legendás interjú mellett eddig mindössze egy film, a 2009-ben bemutatott Puskás, Hungary című produkció állított emléket a földkerekség legismertebb magyarjának. Öcsi ugyanakkor feltűnt Bujtor István akcióvígjátékában, Az elvarázsolt dollár című, 1985-ben forgatott, 1986-ban bemutatott egész estés filmben. Mindössze néhány másodpercet vállalt, de az meggyőzően sikerült:
Puskás, a nagyszívű
Amerre csak járt a világban, mindenhol hagyott maga után legalább egy csodás történetet. A hatvanas években jótékony célú mérkőzésre hívta őt Liverpoolba egy apró közösségi ház. A nehéz sorsú fiatalokat felkaroló önkéntesek már attól szívrohamot kaptak, hogy a kiválóság azonnal igent mondott a felkérésre. Ami ezután következett, az pedig egyenesen letaglózta őket: Öcsi egy teli konténer ajándékot – labdákat, mezeket, ruhát, édességet, játékot – küldött saját költségén a gyerekeknek. Természetesen a meccsen is pályára lépett, a neve több mint 10 ezer nézőt csalt ki a lelátóra. A bevétel a családsegítő szervezet ötéves működését biztosította.
(Kiemelt kép: Fortepan)
