Tehetséges és kreatív fiú, az látszik a fotóin. Éppúgy szeret embereket fotózni, mint állatokat, a tájat, épületeket, vagy csupán ellesett pillanatokat. Ha lát egy jó ötletet, vagy egy tetszetős kompozíciót, akkor hazamegy, és megpróbálja ő maga is megcsinálni. Matyi még csak 13, de már most sokkal jobban kezeli a gépet, mint sok felnőtt.
A családjában nem számít csodabogárnak, hiszen édesapja színész, aki nagyon szeret fotózni, sőt festeni is, az anyukája pedig állatorvos. Így nem véletlen, hogy Matyi képein sokszor állatok is vannak. Szenvedélyesen kísérletezik, ha a kezébe kerül egy régebbi fényképezőgép, akkor addig nem nyugszik, míg ki nem próbálhatja.
„Két éve kezdtem el komolyabban fotózni, és mostanában már néha büszke is vagyok a képeimre. A célom az, hogy egy pillanatot elkapjak és az örökre megmaradjon, voltaképpen ez vonz a fotózásban. Szeretek kísérletezni a fényekkel, és szinte mindent szívesen lencsevégre kapok. Embereket, érdekes épületeket, szép pillanatokat, érdekes természeti jelenségeket, állatokat, erdőt, bármit szívesen lefényképezek.
Igyekszem ötletet vinni a dologba, még meg kell találnom a saját stílusomat, hogy ránézésre látszódjon a képen, hogy én csináltam. Szerencsére a barátaim jó fejek, szívesen állnak modellt, megteszik, amit kérek, és később ők is örülnek a képeknek. Apukám is szívesen fotóz, neki több gépe és objektívje is van, és szerencsére megengedi, hogy használjam.”
Mostanában sokszor dolgozik modellel, szerencsére az osztálytársai és az évfolyamtársai szívesen vesznek részt az alkotásban. Matyi szigorúan ragaszkodik a kompozícióhoz, a többiek pedig boldogan engedelmeskednek, mert tudják, a végén a saját oldalukra olyan fotókat tölthetnek fel, amire tutira rengeteg lájk és komment érkezik.
„Én egy amatőr Nikon D 3300-sal fotózok általában, az a saját gépem. Ha valamit nem tudok, akkor utánaolvasok, rákeresek az interneten, és addig próbálgatom, amíg rá nem jövök, hogy is kell.
Az utóbbi időben filmre is fotózom, és én magam hívom elő, egyelőre csak fekete-fehérben. Este bezárkózom a fürdőszobába, és egy fél óra alatt megvannak a képek.
Szeretem a fekete-fehér fotókat, valahogy jobban kiemeli a lényeget, és az is tetszik benne, hogy egész más a hangulata, mint egy színesnek. Nem jobb vagy rosszabb, csak más. Meg fogok próbálni színes filmeket is előhívni, remélem az is sikerül majd.
Az előhívásra először nagyon kellett figyelnem, most már könnyebben megy, de utána szellőztetni kell, mert kicsit büdös van a fixáló miatt. Anyu nem nagyon örül az előhívásnak, mert a fixír egy savas vegyület, és nagyon félt engem, de kesztyűt húzok, így kicsit nyugodtabb. Még nem tudom, hogy mi leszek, simán lehet, hogy ezzel fogok foglalkozni, de ráérek még eldönteni, van időm. Addig is gyakorolok” – mondta el Széles Matyi az NLCafénak.
Egy biztos, Matyi közvetlen környezete már nem lepődik meg azon, ha a géppel a kezében látják a fiút, hiszen majd mindennap fotóz. A hobbija egyelőre nem megy a tanulás rovására, a jegyei továbbra is kitűnőek.
Az biztos, hogy Matyi fotói ötletesek, és úgy tűnik, van jövője ebben a szakmában. Ti mit szóltok a képeihez?