Egy kis svájc a Bükkben: a hegyvidéki sajtkészítés titkai

Sándor Tamás több mint egy évtizede indította el sajtkészítő manufaktúráját, mára pedig neves éttermeknek szállít, sajtműhelyek elindításában vesz részt, és a magyarországi sajtkultúra felvirágoztatásán dolgozik.

Fotók: Zagyi Tibor

Mónosbélben található az a sajtház, ahol Tamás negyedmagával készíti kizárólag természetes alapanyagokból a hegyvidéki sajtokat. A gasztronómia szeretete szülőhelyén, Borsodnádasdon érintette meg az erdei kirándulások, gombázások révén, és véleménye szerint ez a természeti alap a sajtkészítéssel nagyon jól megközelíthető. Fontos számára, és mindig is az volt a célja, hogy termékeikkel erősítsék a magyar gasztronómiát, és minél különlegesebb márkát hozzanak létre. 

A feldolgozó része egy sajthidegkonyha, valamint egy tufakőből kialakított érlelőpince és egy vendégfogadásra kialakított terasz, ahol 10-40 fő részére tudnak sajtkóstolót tartani. Szezonálisan különböző sajtkülönlegességeket készítenek, törekszenek a tökéletesség és a változatosság elérésére. A tufapincében érlelt faszenes sajtnak a bükki szénégetők jelenléte adta az ötletet. 

Sándor Tamás fiatal szakácsként külföldre ment dolgozni. Svájcban ismerte fel, hogy mekkora lehetőségek vannak a sajtkészítés terén, és – habár már itthon is készített házi tejből sajtokat – ott kezdett jobban elmélyedni a sajtkészítés mikéntjében. Később ott végzett el egy továbbképző tanfolyamot is, és már hosszú évek óta visszajár Svájc különböző régióiba – most már a saját maga által készített termékekkel –, hogy tanulmányozza a sajtkészítést. 

A magyar tarka és kárpáti borzderes tehenek Répáshután és Bükkszentkereszten vannak két ifjú gazdánál, akik családjaikkal foglalkoznak az állattartással. Mindkét terület az Alpok mikroklímájával megegyező, gyógynövényekben gazdag környék, ahol az állatok tavasztól őszig szabadon tartva legelnek. 

A tej a legelők magas vitamin- és ásványianyag-tartalma miatt is tökéletes a sajt készítésére; a kárpáti borzderes tehenek teje magas zsírtartalma (5-6%) miatt különösen alkalmas erre.

Magyarországon kb. 20 emberre tehető azok létszáma, akik ezt a szakmát teljes vertikumon belül ismerik, és tudják, értik, hogy mit hogyan kell készíteni. Rengeteg házi feldolgozó van, ahol a keleti, balkáni típusú sajtkultúrát közvetítik (gomolya, parenyica, füstölt sajtok), de ezek egyszerűbb termékek, amelyek készítése az ősi hagyományokra épül. A magasabb minőségű sajtok készítéséhez megszerezhető tudás hosszú éveket követel úgy elméletben, mint gyakorlatban, de itthon a csermajori oktatóközpont megszűnésével jelenleg nincs megfelelő tejipari képzés. 

Fotók: Zagyi Tibor

Tamás Magyarországról is rendszeresen visz magával fejlődni, tanulni vágyó sajtkészítőket, ugyanis szerette volna megosztani másokkal is az élményt, a tudást, a világra való rálátást, hogy mi az, amitől magunk is el tudjuk kezdeni, legyen az elméleti, gyakorlati vagy kreativitásbeli tudás. Magyarországon sok helyen látszik a fejlődés, az a tudás, amit Svájcban együtt tapasztalt más kollégákkal. 

Sófürdőben a készülő sajtok. A 12-14 Celsius-fokon temperált sózó-szikkasztó szobában lévő kádban fürdetik a készülő sajtokat. A különböző sajtféléknek más-más fürdőt tartanak fenn típusuktól, súlyuktól függően, majd a fürdőt követően az erre kialakított tárolópolcokra helyezik őket, ahol minél tovább érnek, hogy igazán finom sajtokká váljanak. 

Amit nagy problémának lát Sándor Tamás, az az, hogy nincs a Bükkben dolgozó ember, aki ezzel foglalkozna, akár feldolgozó iparágban, akár tejfejésben, állattartásban. Az egész hegységben nincsen vágópont, ahol mangalicát, borjút lehetne vágni. A fogyasztás kultúrája megvan, de egy ilyen helyen, mint a Bükk-hegység, nem ezen a szinten kellene állnia annak az agrárkultúrának, amelyre korábban az  állattartás volt jellemző. Répáshutáról Szívós Szilárd fiatal gazda szállítja Tamásnak a készülő sajtokhoz a minőségi tejet. Párjával 2 éve vették át a nagyszülőktől a gazdaságot, de még az öregek is besegítenek a fiataloknak az állatok körüli teendőkbe. Szilárdék is tervezik a gazdaság folyamatos bővítését.

A megfelelő forrásból származó tejekben és így a sajtokban is magas a vitamintartalom (A, D, E, K, B1, B12)

Fotók: Zagyi Tibor

Budapesten is sikerült létrehozniuk egy boltot Zsendice néven, ahol szintén meg lehet vásárolni termékeiket.

Sándor Tamás szerint most megvan a tudás, hogy a magyar sajtkultúra fejődésnek induljon, csak az erős szakmai képzés és a megfelelő feldolgozók mennyisége hiányzik, de reméli, hogy idővel ez is rendeződik.

A feldolgozó melletti fűszerkertjükben többek között zsályát, bazsalikomot és különböző gyümölcsöket termelnek, melyeket kiválóan tudnak használni sajtjaik fűszerezéséhez, díszítéséhez.

Tamás jelenleg már csak családi vállalkozásának fejlesztésére koncentrál. A következő lépcsőfok, hogy a sajtkészítés mellé a gasztronómiát is behozza, hogy segíthesse a magyar konyhaművészet erősödését.