nlc.hu
Magyarország kúl
Csárdák, csónakházak és kikapós mosolyok: ilyen volt dédszüleink idejében a Római-part

Csárdák, csónakházak és kikapós mosolyok: ilyen volt dédszüleink idejében a Római-part

Budapest egyik utolsó természetes folyópartja mostanában főleg a főváros által tervezett mobilgát miatt kerül be a hírekbe. Pedig Európa egyik legszuperebb pihenőövezete lehetne, ahol már a XIX. században is pezsgett az élet.

A Római-part a budapestiek egyik kedvenc szórakozó- és pihenőhelye, amelyről az elmúlt években főleg a Tarlós István vezette városháza által tervezett mobilgát miatt cikkeztek a lapok. A helyi civilek nem szeretnék, hogy a főváros gátat építsen a partra, mert attól tartanak, hogy ezzel tönkretennék az árteret, odalenne a környék hangulata és a közvetlen kapcsolat a Dunával, ráadásul a beruházás miatt több mint ezerötszáz fát kellene kivágni. A HVG keddi cikke szerint a helyiek azt is nehezményezik, hogy a tulajdonos főváros nem költ a környék fejlesztésére. Pedig az évtizedek óta népszerű Római egy kis odafigyeléssel és törődéssel Európa egyik legfantasztikusabb folyóparti rekreációs területe lehetne.

A Római-part már a harmincas években népszerű volt a budapestiek körében (Fotók: Fortepan)

A Római-part komoly hagyományokkal rendelkezik, már a XIX. században a vízi sportok felkapott központja volt, ahol az Evezős Szövetség 1892-es megalakulását követően sorra nyíltak a csónakházak. A kikapcsolódni vágyó budapestiek kiszolgálásáról és szórakozásáról öt csárda – a Tüzes, a Nap néni, a Nap bácsi, a Bivalyos és a Haraplak – , a Lieb és a Burgermeister vendéglő, valamint a Hungária, a Duna és a Tungsram szabadstrand gondoskodott.


A part a XX. században is közkedvelt maradt. A környék folyamatosan fejlődött, vállalati, egyesületi és privát csónakházak tucatjait építették fel. A húszas-harmincas években már a társasági élet egyik kedvelt központja volt, ahová rendszeresen jártak fürdeni, evezni, kikapcsolódni és persze flörtölni a főváros fiatal hölgyei és aranyifjai. A vízminőség romlása miatt ugyan 1973-ban bezárták a fürdőhelyeket, de a sétálók, túrázók, evezősök továbbra hűségesen is kijártak az Újpesti híd mellé.
 
A rendszerváltás után a vállalati üdülőket és a hozzájuk tartozó csónakházakat privatizálták. Az üdülők többsége bezárt, nagy részüket elbontották, hogy a helyükön soklakásos lakóparkok épülhessenek. A parton gombamód szaporodtak a szórakozóhelyek és az éttermek, a kilencvenes években nyitott a Nyárfás, az Evezős Sörkert és a Platán söröző is. Sajnos, a csónakházak jelentős része is az átgondolatlan ingatlanfejlesztés  áldozatául esett, ma már csak a Bíbic, a Tropical, a Csillag, a Béke és a Hattyú működik.

A civilek szeretnék, ha a part megújulna, és különféle közösségi, illetve rekreációs funkciókkal bővülne, ezért úgy döntöttek, saját maguk állnak neki a fejlesztéseknek. Többek között egy új, mindenki számára szabadon hozzáférhető evezős hely, közösségi terek és kertek kialakításában gondolkodnak, és miután kiderült, hogy a Duna újra alkalmas a fürdésre, augusztusban egy nem hivatalos szabadstrandot is megnyitottak. 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top