Akár ölhetünk is álmunkban?

A hiedelem szerint az álmukban járkáló „holdkórosok” sérthetetlenek mindaddig, amíg fel nem ébresztik őket. Képesek akár egy épület tetején is egyensúlyozni, anélkül hogy leesnének, és olyan kalandokat élnek át, amelyekbe mindenki más belehalna. A valóság azonban ennél rémisztőbb. Az alvajárók és más extrém alvászavarral küzdők nemhogy sérthetetlenek, de akár ön- és közveszélyesek is lehetnek. Dr. Szakács Zoltán neurológus, alvásszakértő szerint az alvászavarok eredete után az ősember koráig kell visszanyúlnunk. „Mi eredendően »prédaállatok« vagyunk, így alvás közben sem engedhetjük meg magunknak, hogy ne vegyünk tudomást a környezetünkről. Például egy gallyreccsenés akár azt is jelentheti, hogy ott van mellettünk az oroszlán, és a következő percben leharapja a lábunkat, ha nem ébredünk fel. Éppen ezért a környezetből befutó ingerek hatnak az agyra, amely azután dönt arról, hogy folytassuk-e az alvást, vagy azonnal ébredjünk fel, és meneküljünk. Az alvajáróknál vagy egyéb alvászavarban szenvedőknél ez az agyi szabályozás nem működik megfelelően. Az ő agyuk a külső inger hatására kétféle parancsot ad: egyrészt azt, hogy »ébredj fel és menekülj«, másrészt azt, hogy »nincs semmi baj, aludj tovább«. A test mindkét parancsot végrehajtja, ezért bizonyos mértékben úgy viselkedik, mintha ébren lenne, kicsit pedig úgy, mintha aludna. Ez kóros működés, ezért ezeket az alvászavarokat betegségnek tekintjük” – mondja az orvos.

Beszél, mászkál, elmegy otthonról
Álmunkban nagyon is sok mindent csinálhatunk, ha nem jól működik az agyunkban az a bizonyos szabályozó rendszer, és az alvás és ébrenlét határmezsgyéjére kerülünk. A paraszomniák – így nevezik az orvosok az alvászavarokat – legenyhébb fajtája az, amikor valaki álmában beszél. Van, aki csak érthetetlenül motyog, de akad olyan, akivel beszélgetni is lehet. Dr. Szakács Zoltán szerint az a különbség a kétfajta beszéd között, hogy az első – az érthetetlen – a lassú hullámú mélyalváskor, az alvás első harmadában jelentkezik, míg a második – az érthető – az álomfázisban. Utóbbinál azért érthető a beszéd, mert az álmodó „kiviszi” az álmát a valóságba, és azt mondja, amit ott is. Ugyanígy az alvajárásnál, és más, alvás közbeni cselekvéseknél is előfordulhat, hogy valaki továbbéli az álmát a valóságban: elkezd horgászni, vagy akár felöltözik, és elindul otthonról.

Akár ölhetünk is álmunkban?
Amerikában leírtak olyan esetet, amikor egy férfi az éjszaka közepén felkelt az ágyából, beült az autójába, elhajtott egy másik városba, ahol meggyilkolta az apósát és az anyósát, majd hazament, és visszafeküdt az ágyába. Később, a bíróságon arra hivatkozott, hogy ő nem tehet az egészről, mert mindezt álmában csinálta. Bár dr. Szakács Zoltán nem tartja valószínűnek, hogy ilyen összetett cselekvéssorra is képesek legyünk álmunkban, azt megerősíti, hogy valóban létezik az úgynevezett „night terror”, azaz éjjeli terror jelensége. Ez az alvajárás legdurvább változata, amikor az alvó agresszívvá válik, ordít, sikít, esetleg tettlegesen is bántalmazza a mellette lévőt. „Nagyon ritka, de előfordul – mondja a szakértő. – Leginkább fiatal, 20-25 éves fiúknál szokott jelentkezni, és gyerekekkel is megesik: ők hirtelen felriadnak álmukból, és csak ordítanak, semmire sem reagálnak. Volt egy olyan esetem, amikor egy fiú éjszaka fojtogatni kezdte a közte és barátnője között alvó kutyát. Nem akarta ő bántani sem a kutyát, sem a barátnőjét, csak védekezni próbált valamitől. Érdemes az ilyesmit a kapcsolat elején tisztázni, hogy az alvótársat később ne érje kellemetlen meglepetés. Ha valaki éjjeli terrorban szenvedő emberrel él, és fél tőle, akkor a legjobb megoldás, ha külön szobában alszanak. De attól azért semmiképp nem kell tartania, hogy megöli őt.”

Időskorban is előfordulhat
Bár az alvajárás és az alvászavarok elsősorban a gyerekeknél fordulnak elő – mivel ebben a korban hosszabb a lassú hullámú mélyalvás fázisa –, van egy speciális rendellenesség, ami csak az idősekre jellemző, mégpedig az ún. REM-magatartászavar. „Az időskori degenerálódásnak áldozatul eshetnek azok a sejtek is, amelyek lezárják az agyi információ kimenetelét, és ilyenkor megint csak »kijön« az álom – mondja dr. Szakács Zoltán. – Az időskori REM-magatartászavar ijesztő lehet, akárcsak az éjjeli terror. Ilyenkor az alvó, miután felriad, félelmében agresszívvé válhat: megütheti a társát. Előfordult olyan eset is, hogy egy idős bácsi kiment éjszaka a hóba, és elfagyott lábakkal vitték kórházba. De szerencsére ez a magatartászavar gyógyszerekkel kezelhető.”

Furcsa nyomok a konyhában
A bulimiásokhoz hasonlóan viselkedhetnek az alvajárók is, azzal a különbséggel, hogy míg az előbbiek emberi fogyasztásra alkalmas ételeket esznek az éjszaka közepén, addig az alvajárók egy csoportja bizarr dolgokat kotyvaszt a konyhában. Például az uborkára mogyoróvajat ken, és azt eszi meg. Másnap persze nem emlékszik semmire. Több helyen is lehet olvasni az ún. „szexszomniáról”: leírnak olyan eseteket, amikor valaki álmában szeretkezett vagy önkielégítést végzett. Dr. Szakács Zoltán viszont azt mondja, hogy a szexszomniát tudományosan még nem írták le, ellentétben az éjjeli terrorral, az időskori REM-magatartászavarral vagy a bizarr evés szindrómájával.

Nem a stressz okozza!
Azt hinnénk, hogy egy-egy zaklatott nap után, amikor nem tud kikapcsolni az agyunk, nagyobb esély van arra, hogy álmunkban beszélni vagy járkálni kezdjünk. Szakértőnk viszont azt mondja, hogy az alvásmedicinában dolgozó szakemberek egyöntetű véleménye szerint ez nem pszichés betegség, hanem az alvási és ébrenléti állapotot vezérlő agyi struktúrák működési zavara. A tudomány eddig nem talált választ arra, miért van az, hogy az egyik embernél jól működik ez a rendszer, a másiknál pedig nem. „Eredendően azért menekülünk éjjel, mert félünk, hogy megesznek minket. A stressz legfeljebb közvetlenül befolyásolhatja az alvajárást, azáltal, hogy megzavarja az alvást” – mondja az alvásszakértő.

Veszélyes lehet ránk nézve?
A szakember megnyugtat: az alvászavarok nem olyan rémisztő dolgok, még ha időnként annak tűnnek is. Aki néha beszél, járkál vagy furcsa dolgokat művel álmában, az attól még normális, és teljes életet él. Arra viszont vigyázni kell, hogy az alvászavar ne váljon ön- és közveszélyessé. Érdemes eltüntetni az éles tárgyakat az alvajáró közeléből, és súlyosabb esetben célszerű kulcsra zárni a szoba ajtaját, nehogy kárt tegyen magában. „Volt olyan betegem, aki álmában nekiment a nappalijában lévő üvegajtónak, és kitörte. Ha ez az emeleten történik vele, akkor rosszabbul is járhatott volna” – mondja az orvos. A paraszomniákat egyelőre nem lehet gyógyítani, de megszűnhetnek. Ahogy idősödünk, úgy csökken az alvajárás valószínűsége is. „Általában a húszas évek után spontán elmúlik ez a probléma” – állítja dr. Szakács Zoltán. |

Hogyan előzhető meg?
Mivel nincs gyógyszer alvajárás ellen, törekedj te és a környezeted is a megelőzésre:

• Mindig időben – legkésőbb éjfélkor – le kell feküdni. Ha éjszakázunk vagy későn fekszünk le, a szervezetünk másnap bepótolja a kimaradt lassú hullámú mélyalvást, és még nagyobb lesz az esély az alvajárásra.
• Teremts teljes csendet és sötétséget magad körül. Ha nem zavar meg semmilyen külső inger, az alvajárás esélye is minimálisra csökken.
• Ha a hálótársad álmában járkál, ébreszd fel, és vezesd vissza az ágyába.

Ahol még segítséget kaphatsz:
• Dr. Paul J. Caldwell: Alvászavar (Hajja és Fiai Kiadó, 2003)
• Dr. Gál Éva–Dr. Kemény János: Aludj velem! (Nemzeti Tankönyvkiadó, 2007)
• www.alvascentrum.hu
• www.alvasdiagnosztika.com

 A cikk nyomtatásban a Nők Lapja Psziché legfrissebb számában jelent meg.
 
A tartalomból:

• Felrobbanok a dühtől – győzd le a haragot!
  
• A férjem már nem kíván
  
• Elképzeltem, hogy meggyógyulok, és így lett
  
• „Az ördög nem a drogban rejlik” – Beszélgetés Feldmár Andrással
  
• Egy nap a detoxban – Interjú dr. Zacher Gáborral  
• Modern tudós ősi törvényekkel – Interjú Szendi Gáborral 

Ha előfizetnél a magazinra, itt és most megteheted!