Bár a legtöbben arra tippelnének, hogy a legtöbb baleset a közutakon történik, statisztikák szerint a balesetek mintegy 50 százaléka a biztonságosnak gondolt háztartásokban esik meg velünk, a balesetbiztosítási térítéseknek a felét otthoni balesetekre fizetik ki. A legtöbb baleset tehát a háztartásokban mindennaposnak számító tevékenységek végzése közben éri az embereket, ezek közül a leggyakoribb az esés, az égés és a vágás. A balesetek közül sok megelőzhető, és elkerülhető, ha tisztában vagyunk az otthonunkban leselkedő veszélyekre, máskor viszont sajnos a saját kárunkon tanulunk. Vagy másokén. Olyan történeteket hoztunk, amelyeken utólag már nevetnek a balesetek elszenvedői, esetük mégis tanulságként szolgálhat, mi az, amire vigyázzunk, hogy otthonunk ne váljon veszélyzónává.
Első számú veszélyzóna: a konyha
Számtalan olyan tárgy van egy átlagos otthonban, amely csúnya égési sérülést okozhat. A serpenyők, vízforralók, sütők és főzőlapok potenciális veszélyforrások, de ide tartozik az égő gyufa, a radiátor, a hajsütővas is. A csapok okozta és egyéb leforrázások különösen gyakori otthoni sérülések, de nemcsak a gyermekek körében. Gabinak például kétszer is sikerült leforráznia magát egy hónap leforgása alatt, egyszer a combját lágytojás-főzés közben, másodszor pedig a kezét. „Épp paradicsomlevest melegítettem a mikróban, amikor ki akartam venni konyharuhával, egy csepp ráment a kezemre, amitől annyira bepánikoltam, hogy elejtettem az üvegedényt, amelynek a teljes tartalma a kezemre ömlött. Miközben én az égést hűtöttem, a férjem az üvegszilánkokat takarította, a nagyobbik kislányom pedig próbálta a majdnem háromévest visszafogni, nehogy az üvegszilánkokba lépjen, mire kiborította a kakaóját. Amikor azt gondolnád, ezt már nem lehet fokozni: a kicsi belefeküdt a kakaóba. Ez annyira vicces volt, hogy már akkor nevetni tudtam rajta” – meséli Gabi, akinek szerencsére a keze és a combja is szépen begyógyult, nem volt szükség orvosi segítségre.
A konyha a különféle vágások színtere is lehet. Egy jól megfent kés, a botmixer, a különféle darálók veszélyes harci eszközöknek számítanak, és szinte alig akad ember, aki ne vágta volna már el magát hagyma- vagy kenyérszelés közben. Persze vannak ennél jóval kacifántosabb esetek, amelyekre nemigen lehet felkészülni. Ilyen Lilié is. „Édesanyám mosogatott, én meg gondoltam milyen vicces lenne megijeszteni. Mögé lopakodtam és annyit mondtam, hogy hu! Akkorát ugrott, ami hagyján, de közben azt a kést, amit éppen a szivaccsal mosott, eldobta. Az beleállt a lábfejébe, majd valahogy ki is “pattant” onnan. Én elsőnek teljesen megdöbbenve álltam, édesanyám lekókadt, döbbent arccal, majd egyszerre lenéztünk a lábára, amiből folyt a vér. Abban a pillanatban elkezdtünk kacagni a helyzet komikumán. Szerencsére a kés csak felszíni sérülést okozott, így nem kellett a sürgőségire menni.”
Kábelcsapda a nappaliban
A megcsúszás, az elbotlás és az esés a leggyakoribb otthoni baleset, ezért fontos, hogy eltávolítsunk minden olyan veszélyt, mint amilyen az összegubancolódott vezeték, a hibás padló és a szükségtelen rendetlenség. Soha ne helyezzünk tárgyakat a lépcsőkre, padlóra (gondoljunk csak bele, milyen fájdalmat tud okozni a gyerek kint hagyott Lego kockája), inkább automatikusan tegyük őket tárolókba, szekrénybe. Szabaduljunk meg a szőnyegektől, de legalább tegyünk egy csúszásgátlót alájuk. Kisgyerekeknél helyezzünk el biztonsági kapukat a lépcső tetejére és aljára. A fürdőszobában is fontos a csúszásmentesség a kádban, illetve a kád előtt is. A megfelelő világítás, éjszakai világítás szintén sokat segíthet a megelőzésben, amikor a hajnali órákban botorkálunk ki a mosdóba. A gumitalpú papucs a legbiztonságosabb otthoni viselet, ha zokniban járkálunk, megnő a megcsúszás és az elesés valószínűsége, a mezítlábas közlekedéskor pedig megsérülhet a lábunk.
Persze nem lehetünk mindig ennyire elővigyázatosak. „Porszívózáshoz készültem, miközben mezítláb a szőnyegen cipeltem a gépet a konnektorhoz, azóta sem tudom hogyan (nem szoktam), de elestem oldal irányban. Az eredmény: horzsolás és zúzódás. Nagyon röhögtem, hogy otthon képes voltam ilyen körülmények közt elesni. Akkor megtanultam, hogy a porszívózás veszélyes üzem” – meséli Adri.
Vele ellentétben Eszternek sikerült beazonosítania, miben esett el: a tévé, a modem és a dvd-lejátszó zsinegei kuszálódtak össze olyan hathatós csapdává, hogy azt még Indiana Jones is megirigyelné. „Az extrán fájdalmas az volt, hogy azt a térdemet egyszer már lehorzsoltam, amikor a busz után szaladva a saját lábamban megbotlottam, és elterültem a járdán” – mondja Eszter, aki abban az időszakban háromszor esett rá sérült térdére.
Azonosítatlan repülő objektumok?
Nem kell semmiféle tudományos-fantasztikus dologra gondolni, hiszen a gravitáció révén otthonunk is tele lehet ilyenekkel. Ami már vállmagasságon felül van, az leesve bizony sérüléseket is okozhat, de nem kell feltétlenül a könyvespolcról lezuhanó könyvéllel okozott sebekre, dudorokra gondolni, néha egészen váratlan helyről érkezik a csapás. Zsuzsa például egy nagy fekete, kövér pókot szeretett volna egy fémnyelű partvissal agyonütni. „Olyan erővel csapkodtam, hogy partvis nyele eltört, lerepült, a fém majdnem levágta az ujjbegyem. Látványos volt és nagyon véres, de a pók sem úszta meg.”
Kockázatos sufnituning
Bár azt gondolhatnánk, a gyerekekre leselkedik a legtöbb veszély, a botcsinálta szakik, Mekk mesterek sincsenek biztonságban otthon, hiszen ők túlzott önbizalommal rendelkeznek, még akkor is, ha egyáltalán nem értenek az adott szakterülethez. Marci élő példa erre. „Két éve életem első komolyabb bicajának tárcsafékét próbáltam megfixálni egy YouTube-szerelő magabiztosságával, természetesen az első pörgetésnél beleakadt az ujjam a tárcsába, és különösebb akadály nélkül vágott le egy kis szeletet az ujjbegyemből, mint egy sonkaszeletelő. Még csak nem is fájt, egy darabig néztem, ahogy folyik a vér, aztán lefertőtlenítettem, visszaillesztettem, bekötöztem és kicsit sokkos állapotban inkább elmentem aludni. Az ujjam megvan, a bicót eladtam.”
Ha otthonunkat tisztán és rendben tartjuk, minimalizáljuk a balesetek kockázatát. Ha pedig elkerülhetetlen volt a baj, sebkezelés előtt mindig mossunk kezet, tisztítsuk meg, és fertőtlenítsük a sebet, majd használjunk hámosító hatású krémet vagy kenőcsöt. Léteznek olyan készítmények is, amik ezt a két lépést egyszerre tudják. Ha nem tudjuk elállítani a vérzést, esetleg duzzad, kipirosodik, gennyezni kezd a seb, vagy komolyabb égési sérüléseket szenvedtünk, azonnal menjünk az orvosi ügyeletre.
A cikk a Bayer Hungária Kft. megrendelésére készült.
CH-20220602-52