Legtipikusabb strandsérülések

Talán nincs is jobb módja egy nyári délután eltöltésének, mint a vízparton heverészni egy napernyő árnyékában. De egy hirtelen széllökés akár rémálommá is változtathatja az álmoskás sziesztázást. A BBC néhány éve arról számolt be, hogy elszabadult napernyők okoztak komoly sérüléseket Delaware egyik strandján, miután a szeles időjárás következtében „torpedóként” lökődtek ki a homokból, és támadást indítottak a napozók ellen.

Ezek az esetek szerencsére ritkaságszámba mennek, persze az információ birtokában ezután nem árt jól rögzíteni a napernyőket. Sokkal inkább jellemző a napégés nyáron, amely károsíthatja a bőrt, idő előtti öregedéshez és bőrrákhoz vezethet. Ma már mindenki tudja, hogy a leégés annak a következménye, hogy a szervezet védekezni próbál a káros ultraibolya sugárzás ellen, és szerencsére a legtöbb strandtáskában megtalálható egy flakon naptej is, mégis sokan elfelejtik, hogy még a „vízálló” változat használata esetén is be kell kennünk magunkat, miután megszárítkoztunk, és utána legalább 30 percre árnyékba húzódnunk, mielőtt a védelem kialakul.

Fontos a seblezelés. Fotó: Getty Images

Csúszós, mint a jégpálya

Bár statisztika nem igen készült még róla, nehéz elképzelni, hogy egy nap sérülések nélkül teljen el a strandokon. A gyerekek, és sokszor a felnőttek is, örülnek a jó időnek, és fékeveszetten szaladgálnak, hiába üvöltjük utánuk, hogy lassabban. A strandok burkolata csúszós, mint a jégpálya, de még strandpapucsban is előfordul, hogy az ember hanyatt vágódik egy dupla leszúrt Rittbergerrel. A strandsérülések egyik legnagyobb kihívása mégis a zsúfoltság, nehéz kinavigálni akár egyedül, akár egy megsérült, kétségbeesett, a vérzés miatt esetleg pánikoló gyerekkel a kezünkben oda, ahol megnyugodhatunk, és biztonságban lefertőtleníthetjük a sebet.

Míg a strandokon leginkább a csúszós, sikamlós felületek jelentenek veszélyt, addig a természetes vizekben inkább a szilánkok, a félbetört kagylóhéjak (a horvát tengerpartokon leginkább a tengeri sünök). „A kavicsos strandon sétáltam szandálban, megcsúsztam egy kövön, de rá sem hederítve mentem tovább. Az tűnt fel először, hogy az emberek furán néznek, meg mutogatnak, de az ilyesmi néha megesik. Aztán egyszer csak szembejött futva egy orvosi táskás ember, mintha csak életet menteni jött volna. Mit sem sejtve körbenéztem, hogy ki a megmentendő, ekkor tűnt fel a mögöttem gyülekező véres talpminták sora a hófehér köveken. Kiderült, hogy amikor megcsúsztam, azzal a mozdulattal letéptem az egyik lábujjamról a körmöm egy részét, és horrorfilmbe illő vérnyomokat hagytam magam után” – meséli lapunknak Laci, aki egyébként maga is orvos, és sérülése inkább csak látványos volt, mint veszélyes, mindenesetre elég nagy sokkot okozott a szemtanúk körében.

Tengernél tipikusak a tengerisün-balesetek. Fotó: Getty Images

Laci esetéből is láthatjuk, a szandál sem véd feltétlenül az ilyen helyzetektől, mégis jobb, ha nem mezítláb egyensúlyozunk a köveken. Bár a gyerekek nem szeretik, ha a lábukra műanyag szandált adunk, mielőtt beengedjük őket a vízbe, mégis érdemes őket rábeszélnünk, ha nem akarjuk, hogy a strandolásnak sírás legyen a vége. A folyókban nem várt sérülések okozói lehetnek a nagyobb kövek, sziklák is, amelyek a tempózás közben felsérthetik a térdünket. Bár ezt nehéz kivédeni, beválhat, ha megkérdezzük a helyieket, milyennek ismerik a folyó adott szakaszát. Különösen fontos kiismernünk a vízállást, ha ugrálhatnékunk támad. Ha nem mérjük fel jól a víz mélységét, és magasról az alacsony vízállású vízbe ugrunk, az alsóvégtag sérülés, a zúzódás a legkevesebb, ami velünk történhet.

És ha már víz, a rovarcsípések, és a miattuk kialakuló bőrirritációk is elég gyakoriak, hiszen a méhek, darazsak szeretnek a víz körül „legyeskedni”. Ha nem is megyünk strandra, a kerti gumimedencére is érdemes ügyelnünk, ami alatt szeretnek megbújni ezek a rovarok, a gyerekek pedig könnyűszerrel belelépnek a fullánkjukba. 

Ne legyen az aktív pihenésekből kényszerpihenő

A jó idővel beköszönt a strandon népszerű sportok szezonja is. Az aktív pihenés is a feltöltődés egy formája, veszélyeket azonban ez is rejt. A már nem csak a tengerparton, hanem itthon is egyre népszerűbb strandröplabda, strandfoci alatti hirtelen mozdulatok, a homokos talajon való elesés, elcsúszás következtében kialakuló sebek, horzsolások elvehetik a kedvünket a további játéktól, ráadásul a sebek tele mehetnek homokkal is. Óvatosan játszani persze nem lehet, de például boka- vagy térdvédő használatával csökkenthetjük a sérülés kockázatát. Az olyan extrém sportoknál, mint a szörf, vagy a már nálunk is egyre népszerűbb crosswater, a SUP-ról nem is beszélve, kifejezetten érdemes óvatosnak lennünk, és úszóként sem árt messzire kerülnünk a különféle vízi járműveket, például jet-skit, de akár a kajakokat, kenukat is.

A tavaink partján bérelhető vízibicikli az egész család számára jó móka, és még evezőtudás sem kell ahhoz, hogy bejárjuk a tavat, megismerjük annak élővilágát, aztán a tó közepén nagyokat csobbanjuk a hűsítő vízbe. A vízibiciklizés következménye gyakran azonban a napégés, hiszen az utazás alatt végig a tűző napon vagyunk, a tó felszíne ráadásul visszaveri a fényt. A csúszós, sikamlós felület a nagy elesésekre ad lehetőséget, pedálozás pedig a térdsérüléseknek, hiszen akinek kicsit is hosszabb a lába, könnyen beverheti a térdét a műanyagba. Valószínűleg sokan tapasztalták meg, milyen a napszúrástól kóvályogni, sajgó, sebes térdekkel bicegni egy-egy félnapos vízibiciklizés után.

Legyen a nyár a pihenésé. Fotó: Unsplash

Egy kisebb horzsolásból, strandsérülésből is súlyosabb fertőzés lehet, ha nem kezeljük a sebet, aminek kifejezetten nem tesz jót a belekerülő folyóvíz, a homok. A horzsolásokat, szálkasérüléseket, véraláfutásokat, salakkal, homokkal teli sebeket mossuk le alaposan, majd jöhet a sebfertőtlenítő. Segítik a gyógyulást a hámosító kenőcsök, mert serkentik az új szövetek képződését, így várhatóan gyorsabban és szebben gyógyul a seb, mintha fertőtlenítés után további kezelés nélkül, magától hagynánk zajlani a folyamatot. Jó tudni, hogy vannak olyan készítmények is, amik ezt a két lépést, a fertőtlenítést és a sebgyógyítást egyben tudják. Az azonnali elsősegély segíti a kisebb sérülések mielőbbi természetes gyógyulását, ám amíg tart a folyamat, érdemes kerülnünk a napozást vagy a vízi tevékenységeket, és ha szükséges, fedjük le a sebet gézzel vagy ragtapasszal.

A cikk a Bayer Hungária Kft. megrendelésére készült.

CH-20220602-52