A bárányhimlõ nem is olyan szelíd!

Nem ismert ugyanis eléggé, hogy a szervezet ép védekezőképessége mellett is előfordulhatnak súlyos szövődmények. Károsodott immunrendszerű betegekben pedig a kórkép súlyos lefolyású, halálos kimenetelű is lehet.

A bárányhimlő ma Magyarországon az egyik leggyakoribb, védőoltással megelőzhető fertőző gyermekbetegség, amiből évente 40-50 ezer megbetegedést jelentenek. Közülük 60 százalék a 3-6 év közötti korosztályból kerül ki. Tévhit azonban az, hogy a bárányhimlőn minden gyereknek át kell esnie, és csupán néhány piros pöttyel jár, amit arra a néhány napra el lehet viselni. Szerencsére ma már kevesebbet lehet hallani „bárányhimlő-zsúrokról”, ahol a szülők összezárták a még fogékony gyermeküket egy fertőző gyermekkel azért, hogy átessenek a betegségen.

Nem tudják, hogy az esetek kb. 10%-ban alakulhat ki szövődményes bárányhimlő. Azt sajnos nem lehet megmondani, hogy ki fog a 10%-ba esni. Gondolja át jól, ha véletlenül „party” meghívást kap!

A bárányhimlővel kapcsolatban a néphiedelem rengeteg tévhitet közvetít felénk, melyekkel a betegség tüneteit még nehezebben elviselhetővé teszi gyermekeink számára és számunkra.





A bárányhimlős beteg mehet levegőre, de ne menjen közösségbe, óvodába, bölcsődébe, szoláriumba (nem szárítja le a hólyagokat!), és főleg ne a munkahelyére, hiszen a bárányhimlő nagyon fertőző, így veszélyt jelenthet a környezetben lévő fogékony emberekre (pl.: csecsemők, várandósok). Tévhit, hogy a bárányhimlős beteget szobafogságra kell ítélni.

A tisztasági fürdőt minden nap – akár többször is – el kell végezni, de lehetőleg tusolás (és nem áztatás!) formájában. A bőrről a nedvességet le kell itatni puha törölközővel, dörzsölés nélkül. Hajat mosni is szabad, a vizet felitatva a hajból, nem dörzsölve. Ez enyhíti a viszketést és csökkenti a felülfertőzés veszélyét. Tévhit, hogy a bárányhimlős gyermeket nem szabad fürdetni.

A hólyagokat TILOS bekenni rázókeverékkel vagy más krémmel, kenőccsel, jóddal, mert az így létrehozott vaskos pörkréteg alatt baktériumok telepedhetnek meg súlyos bőrfertőzést okozva.
A bárányhimlő leggyakoribb szövődménye a bőrgennyedés, amely maradandó károsodással, heggel gyógyulhat, és ritkán súlyos, a szervezet egészét érintő bakteriális fertőzést (vérmérgezést) is létrehozhat. Tévhit, hogy a viszketés enyhítésére a fehér folyadékkal kell bekenni a bárányhimlős hólyagokat.





Tévhit, hogy a bárányhimlős beteget melegen kell tartani, hogy minél több hólyag tudjon kijönni rajta. A bárányhimlő elleni védettség mértéke és a hólyagok száma nincs egyenes arányban egymással. Minél több hólyag van valakin, annál kevésbé tud szervezete könnyen megbirkózni a vírussal. A vírus gyorsabban szaporodik szervezetében, mint immunrendszere pusztítja azokat, ezért jelenik meg a feltűnően sok hólyag. Az, aki pár pöttyel megússza a betegséget, viszont igazán erős védekező rendszerrel bír.

Gyakori tapasztalat az elmúlt években, hogy ugyanabban a szezonban az egy családon belül megbetegedett második vagy harmadik gyermeknél jóval súlyosabb lefolyású a betegség, mint az elsőnél volt, vagyis lényegesen több hólyag jelentkezik, hosszabb a betegség lefolyása, végül pedig, például a harmadik gyereknél, már a bőr színe is alig kivehető a sok hólyag miatt.

A bárányhimlő egy heveny, ragályos, hólyagos kiütéssel járó, többnyire jóindulatú betegség.





A fertőzést a varicella-zoster nevű vírus okozza. A betegség cseppfertőzéssel terjed és használati tárgyak is közvetíthetik. Ezért alakulhat ki könnyen bárányhimlő járvány olyan közösségekben, mint egy bölcsőde, óvoda, vagy iskola. A beteg gyermek már 1-2 nappal a kiütések megjelenése előtt is fertőz. Ha valaki elkapta a betegséget, általában két hétig nem panaszkodik, amíg a vírusok a szervezetében szaporodnak. Körülbelül 14 nap után jelentkeznek az első kiütések. A viszkető pöttyök mellett gyakori a nem túl magas láz (37,5-38,5 C), a gyengeség, az étvágytalanság és a hasfájás. Mivel a hólyagos kiütések viszkető érzéssel járnak, ezért a bárányhimlős gyermekek nyűgössé, nehezen kezelhetővé válnak. Főleg egy pici gyereknek nehéz elmagyarázni azt, hogy miért nem szabad elvakarni a hólyagokat, a csecsemőket pedig természetesen nem is lehet, így állandóan szemmel kell őket tartani.

A bárányhimlőnek nincs ellenszere, a tüneteket az immunrendszer magától megszünteti. Szövődmény nélküli esetekben láz- és viszketés csillapításra, bakteriális fertőzések megelőzésére kell törekedni. Sosem szabad a kialakult hólyagokat kenegetni, krémekkel vagy jóddal kezelni. Langyos zuhannyal érdemes leöblíteni a bőrt, ha már elviselhetetlen a viszkető érzés, a vizet pedig óvatosan, dörzsölgetés nélkül szabad csak felitatni a bőr felszínéről. Ha már áldozatul estünk a betegségnek, tegyünk meg mindent azért, hogy a hólyagok helye ne maradjon meg, így figyeljünk oda arra, hogy ne irritáljuk a bőrt, hanem a fenti módon segítsük a gyógyulást.





Sokan kérdezik azt is, hogy ha valaki egyszer már átesett a betegségen, akkor az védettséget ad-e élete végéig. Az esetek nagytöbbségében ez igaz, és csak nagyon ritkán fordul elő az, hogy valaki kétszer legyen bárányhimlős. Azt viszont tudni kell, hogy aki egyszer megbetegedett, annak a szervezetében lappangó formában megmarad a vírus, és felnőtt korban övsömör formájában támadhatja meg a szervezetet újra. Ez akkor fordulhat elő, ha a szervezet legyengült, immunhiányos állapotba kerül (pl.: stressz, betegség, kimerültség, idős kor).

Felnőtt korban különösen fontos a várandósság előtt álló nők számára a betegség elleni védekezés. Ha egy nő a várandóssága alatt betegszik meg, az a baba és az anya életét is veszélyezteti.

Sok aggodalomtól és súlyos szövődmények kialakulásától védhet meg a bárányhimlő elleni védőoltás, amelyet a háziorvos, vagy a házi gyermekorvos adhat be. A világ több országában, például Japánban, Koreában, Németországban és az USA-ban már kötelező ez a védőoltás. 12 éves kor alatt 1 oltást kell adni, míg e felett 2 oltással lehet biztosítani a megfelelő védettséget. Az oltással kapcsolatban kérje házi gyermekorvosa, háziorvosa segítségét, és előzze meg a bárányhimlőt szövődményeivel együtt.