Hogy a Föld nem sokáig bírja ezt a gyilkos tempót, amit mi emberek diktálunk számára, az nyilvánvaló. Ennek ellenére a legtöbbünknek sajnos eszünkbe sem jut, hogy egészen másképp is lehetne élni. Vannak azonban olyanok, akiknek annyira elegük lett a mérhetetlen fogyasztásból, pazarlásból és szüntelen pénzhajkurászásból, hogy radikális lépésre szánták el magukat, és megpróbálták teljesen átformálni életüket úgy, hogy ezzel hozzájáruljanak egy élhetőbb és valóban fenntartható világ létrejöttéhez. Nem állítják, hogy mindez nem jár áldozatokkal, és hogy az elején nem nehéz, csak azt, hogy miközben sok mindenről le kellett mondaniuk, valahogy sokkal boldogabbak lettek.
Élet pénz nélkül
Mark Boyle közgazdaságtant tanult az egyetemen, de élete egyáltalán nem a pénz körül forog, épp ellenkezőleg. Az ír fiatalember szerint a világ legtöbb problémájának forrása a mértéktelen fogyasztás, és ennek eszköze, a pénz. Ezért eldöntötte, belefog egy kísérletbe, és megpróbálkozik a pénz nélküli, önfenntartó életmóddal. 2008 végétől 19 hónapig élt pénz nélkül, tapasztalatait egy már bestsellerré lett könyvben, a Moneyless Manben (Pénz nélküli ember) írta meg.
Miután meghozta döntését, Boyle egy adományként kapott lakóautóval leparkolt egy biofarmon, ahol korábban önkénteskedett. Szabadtéren főzött, akár esett, akár fújt, tüzet rakott, ha fázott, biciklivel járt, és komposztvécét használt. Vécépapírnak a helyi újságostól kért lejárt újságokat, fogkrémjét pedig maga keverte, szépiacsontból és édesköménymagok őrleményéből. Azért a modern élet vívmányait sem száműzte az életéből, mobiltelefonját és laptopját napenergiával működtette. Érdekes fordulat, hogy pénzmentes életmódjával végül sok pénzt keresett, könyvének ugyanis nagy sikere lett. A pénzt viszont nem magára, inkább egy önfenntartó gazdaság létrehozására fordította.
Mark Boyle
Egy német tanárnő még nála is komolyabban vette az önkéntes pénztelenséget, és már 18 éve él pénz nélkül. Heidemarie Schwermer, akiről dokumentumfilm is készült, azt mondja, sokkal boldogabb, amióta a pénznek nincs szerepe az életében. 1994-ben ő hozta létre Németország első cserekereskedelmi láncát, ahol a pénzt kiiktatták a rendszerből, és mindenki azzal fizet, amihez ért, legyen az kertészkedés, gyermekfelügyelet vagy hajvágás. Schwermer rájött, hogy ez a rendszer jól működik. Először csak egy évig akarta kipróbálni, hogyan lehet pénz nélkül boldogulni, aztán az egy évből szép lassan 18 lett. Ma, 70 fölött is, két bőröndben elfér mindene, előadásaiért csak vonatjegyet kér cserébe, és már semmi pénzért nem kérné vissza régi életét.
Egy befőttes üvegben elfér egy évnyi szemét
Lauren Singer, a 23 éves New York-i lány két évig élt úgy, hogy semmi szemetet nem termelt. Első lépése az volt, hogy a műanyagokat száműzte az életéből, a PET-palackoktól kezdve a nejlonba bugyolált élelmiszereken át a fogkrémes tubusig. Igyekezett mindent ott venni, ahol saját üvegeibe és táskáiba tehette a megvásárolt árut, és nemcsak az ételeit, de ma már a tisztálkodó- és tisztítószereit is maga állítja elő, persze szigorúan csak természetes alapanyagokból. Nemet mond a szívószálra a bárban, a nejlonzacskóra a boltban, rákapott a second-hand üzletekre, már nem is vásárol magának új ruhát, és elajándékozta vagy -adományozta mindazokat a holmikat, amikre már nem volt szüksége.
Lauren Singer
Lauren radikális életmódváltására sokan felfigyeltek, a lány azóta elindította blogját és üzleti vállalkozását is, ahol olyan, természetes alapanyagokból álló termékeket akar piacra dobni, amelyeknek az előállítását saját tapasztalatai alapján kísérletezte ki. Blogjára december végén egy sokatmondó képet is felrakott, melyen a 2014-ben termelt összes szemetét láthatjuk; egyetlen kis befőttesüvegbe zárva. Persze, ezeket sem dobja ki, ki tudja még, mire tudja majd felhasználni.
Lauren egyik elődje és példaképe a francia Bea Johnson, a Kaliforniában élő háziasszony, aki két gyerek mellett is képes évek óta teljesen hulladékmentes életet élni. Tapasztalatait időről időre közzéteszi a Zero Waste Home blogon, és ugyanezzel a címmel megírta a téma legismertebb alapművét is, mely tele van praktikus tanácsokkal.
Akik lekapcsolódtak a hálózatról
“39 éves, egyedülálló anya vagyok, két tinédzserkorú gyerekkel. Szeretnénk új életet kezdeni, valahol a természet közelségében. Szeretnénk önellátók lenni, és nem azon idegeskedni folyton, hogy miből fizetjük ki a bérleti díjat és a rezsit. Aki tud Iowában off-grid közösséget vagy olyan földterületet, ahol megvalósítható az off-grid életmód, írjon!” – áll az off-grid.net internetes oldal egyik hirdetésében.
Az oldal az off-grid, azaz a hálózaton kívüli életmód követőinek legnépszerűbb fóruma. Ezeknek az embereknek annyira elegük lett a fogyasztói társadalomból, hogy saját akaratukból lekapcsolódtak az elektromos, gáz-, víz- és csatornahálózatról, és teljes önfenntartásra rendezkedtek be. Ez azonban nem jelenti azt, hogy visszaforgatják az idő kerekét, ők is használnak például internetet, de a modern élet pazarlásában és a mértéktelen fogyasztásban már nem akarnak részt venni.
Az off-grid mozgalom keretében már számos mesterséges közösség is alakult, akik nemcsak a hálózatról kapcsolódtak le, de a társadalomból is kivonultak. Az első ilyen közösségek az Egyesült Államokban jöttek létre, de ma már minden kontinensen találhatunk hasonlókat. Az egyik legismertebb ilyen közösség Új-Mexikóban alakult, Mike Reynolds vezetésével. Az amerikai építész, az Earthship-építészet megteremtője, passzív házaihoz kizárólag természetes és újrafelhasznált anyagokat használ fel. Saját házának néhány falát például fém sörösdobozokból építette, de előszeretettel használ régi autógumikat és kidobott üvegeket is. Hawaiin is virágzik az off-grid életmód, több tucat ilyen közösség kezdett itt új életet, ami nem véletlen, hisz kellemes a klíma, bőségesen van tiszta víz, és nem mellesleg ez a Föld egyik leggyönyörűbb szeglete.
A radikális életmódváltásra persze nem mindenki képes, de ezeknek az embereknek a példájából a többség is tanulhat, és meríthet ötleteket. Ha valaki veszi a fáradságot, és szelektíven gyűjti a szemetet, nem jár mindenhová autóval, és nem csomagolja nejlonba a szupermarketben vett egy darab hagymát, már elindult egy úton, ami élhetőbb világ felé vezet.
