Féltem. Féltem a közel 10 órás autóúttól, az országtól, az ismeretlentől, és igazából attól, hogy mi a csoda fog engem Erdélyben, Csíkszeredán várni. Aztán kiderült, hogy nem tévedtem nagyot, mert valóban egy pár napos kis csodában volt részem.
Amikor megláttam ezt a táblát, majdnem elsírtam magam. Rettentő hosszú és kanyargós út vezetett Csíkszeredáig, de már itt az elején elárulom, megérte, és bármikor indulnék is vissza! “Jösztök?”
A helyiek azt mondták, a tél csak most kezdődik, ennek ellenére én úgy örültem a havas tájnak, mint egy kisgyerek. Ami rettentően meglepett, az az, hogy az utak könnyedén járhatók voltak, mindenhol, a magasabban fekvő helyeken is letakarították úgy, ahogy kell. Szomorú, de attól még igaz: példát vehetnénk román szomszédainktól…
A szállást imádtam! Nemcsak azért, mert a –20 fokos hidegből jó volt belépni, hanem az ott dolgozók mosolyától, kedves szavától vált számomra igazán szimpatikussá a Hunguest Hotel Fenyő Csíkszeredán.
Ezt a barátságos légkört tovább fokozták a hotel halljában lévő fotók a történelmi múltból…
…és székely magyarokról.
Püsök Lorándtól, a Hunguest Hotel Fenyő marketingigazgatójától azt is megtudtam, hogy a hotel összes szobája foglalt volt. Nem csodálkoztam, hiszen a gyönyörű környezetben remek programokkal készültek a vendégeknek az év utolsó napjaira.
Az év végi kikapcsolódás Csíkrákoson, a Cserei kúriában indult, ahol egy disznóvágással egybekötött igazi székely mulatóprogramon vehettem részt. Volt itt minden, ami kell: “kalitkába” zárt disznó, pálinka, forralt bor, almás lepény, vaníliás kifli.
Helyben, amolyan székely módra készült kürtőskalács…
…és természetesen tánc és vigadalom.
Hideg volt, de nem fáztunk és nem unatkoztunk. Lehet, a pálinkának köszönhető, de a nagy mulatozás közepette már nemcsak a helyiek, hanem mi is táncra perdültünk a hóban és a nagy mínuszokban.
A vidámság után egy kis komolyság: a csíkrákosi római katolikus vártemplom építésének ideje a román kori épületrészek alapján a XII–XIII. század fordulójára tehető.
A templom nemcsak kívülről, de belül is pazar látvány nyújt.
A hab a tortán pedig a templom kertjéből elénk táruló panoráma.
Másnapra a táncos cipőinket ugyan otthon hagytuk, de természetesen a pálinkát, a zsíros kenyeret lila hagymával, az almás pitét és forralt bort nem. Így, és néhány ló kíséretében indultunk el a Pókára. Itt ismertem meg Ervint, a 20 éves lovászfiút, aki óriási figura. Annyit nevettem az úton, amennyit talán az egész 2016-os évemben nem tettem. Ervin többek között elárulta, hogy rákaptak a külföldről behozott lovakra, így lett neki Bubi és Vidám is. Őszintén elmondta, nem könnyű az élet, de ő és családja rengeteg mindennel foglalkozik. Ő maga erdészeti iskolába járt, édesapjának segít a gazdaságban, ráadásul évente két-két hónapot Németországban tölt, spárgát szed. Ahogy fogalmazott, nem urizál, csinálja, amit kell!
Póka, a maga érintetlen valójában. Farkasordító hideg volt, mégis rettentő szerencsésnek éreztem magam, hogy eljöhettem ide.
A mínuszok után habzsi-dőzsi…
…és tánc ismét…
…sok süteménnyel és az est főszereplőjével, a világ legaranyosabb, legfigyelmesebb pincérnőjével, Ildikóval. (Nem sajnálta tőlem az édességet, szóval engem megvett kilóra!)
Ildikó, puszilom innen a messzi távolból.
Minden percét imádtam: a havat, a hideget, a helyiek vendégszeretetét és közvetlenségét, a híres ízes székely beszédet (tudjátok, mit jelent a címben is említett “tartsunk hozzá, nyomatok”? – ezt az egyik kocsis mondta a Pókán, figyelmeztetve minket, hogy tolatni fog), Ervint, a lovasfiút, Ildikót, a világ legcukibb pincérnőjét, Katalint, a csupa szív boltost, akitől még fenyőszirupot is kaptam a megfázásra, Szilamért, az idegenvezetőnket, akinek a nevét körülbelül ötvenszer kérdeztem meg, mert mindig elfelejtettem, és nem utolsósorban Lórit, aki fél szemét mindig a vendégein tartotta, gondosan ügyelve arra, hogy mindenki jól érezze magát.
Szikrázó napsütésben mondtam búcsút Csíkszeredának és annak a meseországnak, ahol pár napot tölthettem. Az utazásom óta eltelt egy kis idő, de még mindig a Tündérországban szerzett élményekből táplálkozom, és azzal vigasztalom magam, hogy hamarosan visszatérek!
Eloszlatjuk a leggyakoribb tévhiteket a hajfestésről
Liptai Claudia megmutatta lányát, Pankát gyönyörű szép esküvői ruhába bújva
Meghalt Azahriah menedzsere, Ferich Balázs
Anyaotthonba került a 17 éves anya, akinek a kisbabáját patkányok harapdálták össze
Nőként kezdett új életet Németországban a megasztáros Szecsődi Kari
Sztárok, akik a nagyszüleiket vitték a vörös szőnyegre
Csillagjegyek, akik remek hétvége elé néznek
