Kolléganőnk úgy döntött, hogy megválik a lakásától, mert már nehéz fizetnie a jelzáloghitelt. Le is fotózta annak rendje és módja szerint az otthonát, de úgy gondolta, hogy nem lettek kellően csábítóak a képek.
“Azt gondoltam, ahhoz, hogy jó fotó szülessen, elég, ha Magdi anyus-szintű tisztaság lesz a lakásban. És persze sokat számít, hogy a képen rajta van-e a zöld ecetesüveg, a doboz, amit elfelejtettem visszavinni egy barátomnak már 6 hónapja, vagy arrébb rakjuk őket, hogy ne rondítsák az összképet. Kábé ennyire voltam képben, illetve a fényeket illetően felhúztam az összes redőnyt. De hamar rájöttem, hogy csúcs szuper okos telefon ide vagy oda, profi felszerelés nélkül nehéz olyan képeket csinálni, amelyek segítségével pont az én lakásomat akarják majd a vevők.”
Pedig egyébként egy szuper lakásról van szó, jó helyen, szóval remek esélyekkel indul a piaci versenyben, de nem árt, ha a róla készült fotók is jók.
“33 m2 és 6 m2-es terasz – ettől a 8 éves, új építésű ékszerdoboztól válok meg (köszi, svájci frank). A szívem nemet mond, az eszem viszont hatalmas igent. Egyszerűen hiába fizetem rendesen a hitelt, hosszútávon az az ésszerű döntés, hogy eladom az otthonomat. Határidő nincs, ahogyan én fogalmaztam: nem kerget a tatár. Ugyanakkor örülnék, ha még nyáron, ősz elejére pont kerülne ennek a történetnek a végére. Most kipróbálok 2 hónapot, amikor ügynök árulja, de ha nem válik be, akkor csakis én fogom árulni/hirdetni. Viszont arra hamar rájöttem, hogy kell csinálni ingatlanmutogatós időpontokat a naptárban. Én ugyanis nem fogok naponta többször hazarohangálni, hogy megnézzék a lakást. Hetente háromszor járok úszni, ezt sem fogom lemondani. Szóval kialakítottam 2-3 olyan időpontot, ami csakis a lakás eladásé. Egyelőre nem szeretnék lakást venni, most egy szabadabb időszakra van szükségem, amibe belefér akár az is, hogy külföldön béreljek egy kulipintyót.”
Miután elkészültek az amatőr képek, megkértük a fotós kollégánkat, Neményi Marcit, hogy csináljon ő is képeket a lakásról.
“A lakásfotózásban az a legnagyobb buktató, hogy az, aki még nem csinált ilyet, azt hiszi, könnyű. Fogom a telefont, lefotózom, azt’ kész, gondolhatja a felkészületlen eladópalánta, hogy a lehangoló végeredményt látva vagy több órás (vagy akár napos) kutatómunkába, frusztrációkkal, elkeseredettséggel tarkított önfelfedező útra induljon, vagy – rosszabb esetben – feladja az egészet, és azt mondja: mindegy, feltöltöm ezeket, jó lesz. A helyzet az, hogy nem lesz jó. Ám van egy jó hírünk: a lakásfotózáshoz nem kell profi felszerelés, elég egy középkategóriás telefon, és az sem hátrány, ha az embernek nincs fotográfus mesterdiplomája, de még OKJ-s papírja sem. Elég, ha észben tartjuk ezt a pár trükköt, a különbség ég és föld lesz!”
A következő képpárok közül az egyiket Marci készítette, a másikat pedig a kolléganőnk.Minden fotópár alatt megtaláljátok Marci jó tanácsait.
És akkor jöjjenek a tippek, amit bárki hasznosíthat a hirdetéséhez!
- Lehet, hogy banálisan hangzik, de sokan elfelejtik: a lakásfotózás (ahogy bármilyen fotózás) alapja a fény. A sok-sok fény. A félhomállyal csak a legprofibb telefonok képesek tisztességesen megküzdeni, a nappali fény viszont egyiknek sem jelent gondot. Várjuk meg azt az időszakot, amikor a lehető legtöbb természetes fény érkezik a lakásba úgy, hogy nem süt be nagyon a nap, az utóbbi ugyanis vakító csíkokat és foltokat, túl sötét expozíciót ad. Ha nagyon besüt, húzzuk el a fényáteresztő (!) függönyöket, de csak ha nem élénk színűek, különben megfestik a napfényt, és szegény vevőnek tippje sem lesz, milyen színűek a falak. Ha büszkék vagyunk a lakásunk világítására, készítsünk egy külön lámpafényes sorozatot, de ne spóroljuk meg a nappali, napfényes képeket!
- Szintén egyszerűen hangzik, de annál nehezebb: az egyenes és párhuzamos vonalak. Ez minden profi ingatlanfotó alapja. Tartsuk a telefont egyenesen, függetlenül attól, hogy fekvő vagy álló képet készítünk – a lakásunkból többet tudunk megmutatni fekvő képekkel –, ha van a készülékben, használjuk a vízszintmérőt, egyébként elég a szabad szemünk. Forgassuk óvatosan mindkét irányba a telefont, mérjük össze a kijelző szélével lakásunk vonalait és ügyeskedjünk addig, amíg az egyenesek párhuzamosak lesznek, nem húznak sem össze, sem szét. Ha elsőre nem sikerül, semmi pánik: egy kis gyakorlás csodákat tesz, és általában még a profik is kénytelenek utólag korrigálni.
- Használjuk a lehető legnagyobb látószöget, azaz ne zoomoljunk! Sok telefonnak van külön nagylátószögű, azaz nagyobb teret befogni képes funkciója, kapcsoljuk be bátran! A nagylátószög “meghúzza” a perspektívát, a fotó látványosabb lesz, szobáink pedig tágasnak, szellősnek tűnnek majd anélkül, hogy bárkit átvernénk a fotókkal.
- Mutassuk meg, hogy ebben a lakásban emberek élnek! Takarítsunk ki – aki sok lakáshirdetést látott már, az tudja, hogy erről hányan feledkeznek meg –, de nem baj, ha a képek nem sterilek. Személyes tárgyaink, a képek, a könyvek, a polcok, a párnák még akkor is vonzóbbá tehetik a lakást, ha a vevőt tényleg csak maga az ingatlan érdekli és a nulláról szeretné majd berendezni.
A biztonság kedvéért közben megkérdeztünk egy ingatlanos szakembert is, biztos, ami biztos, hogy hogyan érdemes a hirdetést megfogalmazni, és milyen fotókkal érdemes operálni.
“Nem érdemes bugyutaságokat beleírni, csalni pedig végképp nem szabad, a vásárló ugyanis nem hülye. A fotók mellett ma már elengedhetetlen, hogy legyen fent alaprajz is az interneten, ez gyakran fontosabb, mint a képek maguk. 100 látogatóból csak egy nézi meg azt a hirdetést, ha nincs benne kép, szóval a fotók is nagyon kellenek. A szöveg legyen minél rövidebb, mert az emberek nem kíváncsiak 3-4 sornál többre, többet nem is olvasnak el a felmérések szerint, legyen bármilyen jól és viccesen megfogalmazva.
A minőségi, jó fotók nagyon kellenek a gyors eladáshoz, manapság egyre nagyobb méretű képeket szeretnek nézegetni a vásárló. A legtöbben ezek alapján járják be a lakást. Érdekes módon a videós hirdetések még nem jellemzőek, talán azért, mert viszonylag sokba kerülnek, de lehet, hogy a jövőben ebből is több lesz a piacon” – mondta el Balla Ákos, a Balla Ingatlan tulajdonos-ügyvezetője.
