Hódmezővásárhely lehet az első város, ahol megpróbálkoznak a bontással, ha a lakók is beleegyeznek. A világban máshol is ismert ez a megoldás a panelházak élhetőbbé tételére. Akár az ötödik szintig lépcsőzetesen visszabontanák ezeket a házakat, az addig ott lakók egy részének így megszűnne a lakása, de kapnának helyette valahol máshol egy másikat. A lépcsőzetes visszabontások helyén pedig a jó helyen lakóknak nagy tetőtéri teraszokat adnának. Természetesen ezek a felvetések jelenleg csak tervek.
A Portfolió elemzői kiszámolták, hogy a panelek 10 százalékának átalakítása közel 65 ezer lakás lebontását jelentené. A 10 emeletes tömbökben jellemzően kisebb lakások találhatóak, átlagosan 50 négyzetméteres lakásnagysággal, és a Duna House adatai alapján kalkulált négyzetméterárakkal számolva több mint 716 milliárd forintba kerülne csak a megsemmisítendő lakások megvásárlása. Ha nem csak megvásárolnák, hanem új családi házat építenének ezeknek a lakásoknak a lakóinak, még magasabb összeggel kell számolni. A 100 ezer lakásban öt millió négyzetméternyi terület található, melynek megépítése 300 ezer forintos építési költséggel számolva, közel 1000 milliárd forintba kerülne, még ha telket ingyen szereznék is meg.
Minden ötödik magyar panelban él
Itthon 777 ezer lakott lakás van panelépületekben – ebben él a lakosság 20 százaléka, vagyis közel 2 millió ember. Az ő lakhatásuk, sorsuk függ a kormány további döntésétől. Alexa Zsolt építészmérnököt kérdeztük arról, hogy szerinte mennyi realitása van ezeknek a terveknek.
“Az emberi szempontokat is figyelembe véve, eléggé kérdésesnek tartom azt, hogy ebben a formában egyáltalán megvalósítható-e az elképzelés. Már a kiindulási feltétel, nevezetesen a lakók közötti teljes egyetértés sem könnyű dió, ráadásul nagyon sokan az infrastruktúra, és a városi környezet miatt laknak panellakásokban. Nem biztos, hogy ezek az emberek szívesen költöznének tömegesen, kertvárosi környezetbe. A paneles építésmódot, mint technológiát a 2. Világháború utáni tömeges lakásépítési igény hívta életre, az adott kor színvonalán és kompromisszumokkal tudott egy akkor modernnek mondott igényszintet kielégíteni. A panel épületek túlnyomó részében nagyon erősek az áthallások, mert az épületszerkezetek kapcsolatait nem hanglágy kapcsolatokkal oldották meg.
Az óbudai Faluház már átesett egy korszerűsítésen (Fotó: MTI/Mohai Balázs)
Például nem úsztatott a padló, hanem kontakt módon van kialakítva, azaz semmilyen puha anyag nincs a szerkezetbe építve a hangcsillapítás érdekében. Mivel a paneltechnológiákból többféle van, elképzelhető, hogy a legrégebben épültek között van olyan anyag is, ami ma már esetleg veszélyes anyagnak minősül, ezeknek az elszállítása pedig tovább emelheti az amúgy is magas költségeket, hiszen a bontás mint olyan mindig drága, jelen esetben a részleges bontás még inkább, és szerkezetileg is pontosan ki kell számolni, hogy az átalakítás milyen hatással van az adott építményre.
Az sem biztos, hogy a benne lakók – mármint a ház összes lakásaiban élők – biztonságosan a otthon tudnának lakni egy ilyen bontás–átalakítás alatt. Az eddigi panelprogram a jelen kor technológiai lehetőségeinek alkalmazásával igyekszik feljavítani az épületek szerkezeti és élettani tulajdonságait. Nemcsak az éghajlat változott sokat az elmúlt évtizedekben, de a fűtési, építési, szigetelési technológiák is. Vagyis a külső hőszigeteléssel, nyílászárócserével, a házak barátságosabbá, érdekesebbé tételével egy kicsit megindult a szürke betontömbök rehabilitációja, azonban a nagy lakótelepek mai elvárásoknak megfelelően történő városrészként való működése, annak minden infrastrukturális, városszerkezeti, szolgáltatási, stb. igényével együtt ettől még nem oldódott meg.
Ludwigshafeni napelemes ház (Fotó: Getty Images/Ralph Orlowski)
A megvalósult külföldi példák esetében ez utóbbi kérdésekkel is mélyrehatóan foglalkoztak, foglalkoznak. Az európai példák valódi előrelépések, azokban az esetekben azonban komoly várostervezési tevékenység, szociológiai és egyéb kutatások is megelőzték, segítették az átalakításokat, amit én egyelőre nem olvasok ki a frissen megjelent hírekből, ez persze nem jelenti azt, hogy ne folyhatnánk ilyenek jelenleg is ennek kapcsán. Természetesen mindezeket ajánlatos szakmai szervezetekkel is egyeztetni, mielőtt bárki nekilátna nagy mennyiségű panelátalakításnak, egyelőre azonban csak tervekről van szó. Mint sok hasonló indíttatású elképzelést, a megfelelő vizsgálatok elvégzése mellett, ezt is el lehet kezdeni egy mintaprojekttel, és a tapasztalatok majd magukért beszélnek” – mondta el az NLCafénak Alexa Zsolt, építészmérnök.
Van, ahol ingyen van a fűtés
Ludwigshafenban a ’70-es években épült társasházak esztétikai felújítása mellett azt is sikerült elérnie a tervezőknek, hogy a lakóknak mostanra nem kell fizetniük a fűtésért. Ezt modern hőszigeteléssel, valamint napelemes rendszerrel valósították meg. Brandenburg legnagyobb lakótelepét is rehabilitálták. Az egykori 12 emeletes szürke épületeket szétbontották, majd a legújabb építészeti és energetikai megoldásokat követve új, 3-5 szintes villákkal beépített, egészen új városrészt csináltak. Berlinben, a Reinickendorf városrészben gyakorlatilag egy új városközpontot hoztak létre.
A szlovák GutGut tervező iroda panelrehabilitációs elképzelése szerint az energetikai korszerűsítés mellett teljesen átstrukturálnák az épület belső elrendezését, de jelentősen módosulhat a homlokzati megjelenés is.
Rimaszombati lakótelep panelfelújítási terve (Fotó: Gut Gut)
Balogh László, az ingatlan.com gazdasági szakértője elmondta, hogy a panelházak felső szintjein élők nehezebb helyzetben vannak, ők adnák el legszívesebben a lakásaikat. A felújításoknak és átalakításoknak egyébként maguk az érdekeltek és az érintettek a legfőbb akadályai. Az már most biztos, hogy egy-egy panelház megújításához tökéletes egyetértésre lesz szükség a lakók részéről. A szakértő szerint nem kizárt az sem, hogy extrém esetben egy spekulációs vásárlási hullám is elindul a legfelső emeleti lakások irányába egy-egy panelátalakítási program részleteinek megismerése után.
A legtöbb lakás a panelházak 10. emeletén eladó, az irányárakat pedig Újpesten összesítették, és kiderült, hogy a tízemeletes panelekben a legdrágább a 6., a 4 emeleteseknél pedig a 3. szint.
Egy hódmezővásárhelyi ingatlanos azt mondta az NLCafénak, hogy szerinte a terv kivitelezhetetlen, mert az itt lakóknak nincs pénzük kertes házra, és a panelházak lakói sem tudnak megállapodni egymással a szakértő szerint.
