Nem csak távol mindentől vannak elhagyatott kastélyok, rejtélyes történettel bíró villák. Budapesten, akár a belvárosban is rálelhetsz olyan épületekre, amelyek naphosszat tudnának mesélni tulajdonosaik történetéről.
György-hegyi villa
A debreceni Déri Múzeum épületére hasonlító előkelő villán még ma is látni, hogy egykoron szép időket élt meg. A Mesélőházak levéltári forrásokra hivatkozva egy bizonyos Pollacsek Bernát nevét említi, mint első tulajdonost, építtetőt. Pollacsek és felesége, Neumann Berta „angol és franczia női szabó iparüzlettulajdonosok” voltak, és a Dorottya utcában, valamint a Bimbó utcában is volt boltjuk.
Úgy sejthető, hogy a pár az impozáns György-hegyi kastélyt befektetésnek, nem pedig az otthonának szánta, ugyanis nem sokkal az után, hogy a ház megépült, Kerekes Izsót, majd Hrehuss Pált említik tulajdonosokként.
A villa egy időben napközis óvodaként is működött, majd az új évezredben, 2002-ben felcsillant a remény, hogy újra régi pompájában tündökölhet: tervbe vették köztársasági elnöki, illetve miniszterelnöki rezidenciaként való hasznosítását is, ez azonban csak terv maradt.
Sándor-villa
A budai oldal egyik leghíresebb palotája a Budai Vigadó volt, de akadtak szép számmal impozáns épületek még azon kívül is. A Kodály Zoltánnak is sokszor otthont adó Sándor-villa a II. kerület Völgy utca 9. szám alatt áll, és bár sokáig elhagyatottan állt, mára felújították, és a kastély ma újra régi fényében tündököl. Egy leírás szerint a házat 1890-ben vette meg a zeneszerző feleségének bátyja, Sándor Pál, aki időt, energiát és pénzt nem sajnálva felújította. 1910-ben, miután Kodály a nála 17 évvel idősebb Sándor Emmát feleségül vette, ebben a házban töltötte a mézesheteket párjával.
Sándor Emma ekkorra már túl volt egy váláson, és a Kodállyal való házassága bizonyult az igazinak. A zeneszerző és Emma szenvedélyesen szerették egymást, a Sándor-villához szép és fájdalmas emlékek is fűzték őket: ide költözött az asszony az után, hogy kiderült, várandós, és pár hónappal később is itt érte a hír, miszerint elveszítette a babát. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Kodály valójában nem a villában, hanem egy, a telken álló kis épületben szeretett tartózkodni, amit ő titkos kertnek hívott.
A verandáról csodás látvány tárult a lakók elé: a kastély egy hatalmas telekre épült, amit óriási fenyők és anno színpompás virágok díszítettek. Az impozáns tölgyfa-lépcsőházat és a hatalmas beltereket a népes szolgálósereg léptei töltötték meg, hiszen a házhoz személyzet is járt. Kodály sokáig, felesége halála után is visszajárt a Sándor-villába, öregségére is szeretett az üveges verandán szemlélődni, egészen addig, amíg a Sándor családé volt az épület. Ma 2 milliárd forintért árulják az épületet.
Blaskovich-palota
Budapest V. kerületében, a belváros szívében található egy a neoreneszánsz stílusú kastély, ami nem másé, mint a világ leghíresebb magyar lovának, Kincsem tulajdonosának az otthona volt. Blaskovich Ernő egyemeletes belvárosi úri lakja az 1870-es évek végén épült, ami mellett természetesen helyet kapott Kincsem istállója is. Utóbbi az idő múlásával egészen más szerepet töltött be: az Úttörő Áruház raktárhelyiségeként használták, a kocsiszínből pedig lakásokat alakítottak ki.
A Reáltanoda utca 12. szám alatti házról az a hír járta, hogy a Kincsem által nyert díjakból épült, és tulajdonosát igazi úriembernek tartották, aki előkelő körökben mozgott. Az épületben megfordult a walesi herceg, a német császár és a spanyol király is. A falat selyemtapéta borította, a meleget díszes, fényűző kerámiakályhák és márványkandallók adták, a fényt ólomüveg-ablakok, a vendégeket faragott ajtók engedték be az épületbe.
A villának volt még egy titokzatos lakója is: a földszinten az erdélyi polgári családból származó Szabó Karolina lakott. A színész-énekesnő és Blaskovich között nagy volt a korkülönbség, azonban kölcsönösen szimpatizáltak egymással. Mivel Karola színésznő volt, az előkelő hölgyek nem látták szívesen a társaságukban, így hiába élt úri körülmények között, magányosan teltek a napjai.
Blaskovich és Karola szerették egymást, a kapcsolatuk közel 40 évig tartott, azonban a nőt mégis aranykalickában tartott házvezetőnőként emlegették. Habár Blaskovich előkelő barátai magukhoz hasonló rangúnak tekintették, de a ház tulajdonosa nyilvánosan nem vállalta fel kapcsolatukat. Kincsem gazdája soha nem nősült meg, utód híján Blaskovich az unokaöccsére hagyta a Reáltanoda utcai palotát.