Pripjaty-i kórház, Ukrajna
Több mint harminc évvel ezelőtt történt a csernobili atomkatasztrófa, több mint harminc éve annak, hogy az erőműhöz közeli város, Pripjaty szellemvárossá vált, hogy lakosait evakuálták a baleset miatt. Ők akkor még úgy tudták, hogy hamarosan visszatérhetnek otthonaikba, hogy elég, ha csak pár napra pakolnak össze, de nem így lett. Az idő pedig tette a dolgát, a természet elkezdte visszahódítani a területet, az épületek egyre rosszabb állapotban vannak, ahogyan a hátrahagyott tárgyak is, mármint azok, amiket nem vittek magukkal azok, akik úgy döntöttek, felkeresik a szellemvárost. Pripjatynak, ahol a tervek szerint 75-78 ezer lakos lett volna, saját, több mint négyszáz ágyas kórháza is volt.
Illetve a kórház még mindig áll, benne megannyi berendezési tárggyal és orvosi eszközzel, ami hátramaradt. Beszámolók szerint a pincében ott hevertek a robbanás után azonnal a helyszínre érkező tűzoltók sugárfertőzött felszerelései, amit azután a kórház dolgozói vihettek le az alagsorba. Pripjatyról az elmúlt évek alatt nagyon sok felvétel került nyilvánosságra, egyre több turista keresi fel a történelem egyik legnagyobb atomkatasztrófájának színhelyét, néhány éve pedig bejelentették, hivatalosan is turisztikai célponttá nyilvánítják Csernobilt.
Beelitz-Heilstätten-i Kórház, Németország
Az 1898-ban épült, kezdetben tüdőszanatóriumként szolgált, de az első és a második világháború alatt katonai kórházként működött, Adolf Hitlert is itt ápolták 1916 őszén, amikor súlyos lábsérülést szenvedett. 1945-ben a Vörös Hadsereg elfoglalta az épületkomplexumot, és ez lett a szovjet, illetve az orosz hadsereg legnagyobb külföldi kórháza egészen 1995-ig, töltött itt időt maga Eric Honecker, a az NDK államtanácsának elnöke is, miután májrákot diagnosztizáltak nála. Miután a szovjet csapatok kivonultak, nem hagyták teljesen sorsára a kórházat, egy részében Parkinson-kórban szenvedőket ápoltak, de csak 2000-ig.
Mindeközben kedvelt helye lett ez az urbexeseknek, vagyis azoknak, akik szívesen kutatnak, fedeznek fel romos, sorsukra hagyott épületeket, pedig kiépítettek itt olyan lombkorona-ösvényt, ami lehetővé teszi, hogy anélkül is meg lehessen tekinteni a kórházat, hogy a romok között bolyonganánk. Érdekesség még a helyszínnel kapcsolatban, hogy Roman Polanski részben itt forgatta A zongorista című filmet, illetve a Tom Cruise főszereplésével készült Valkűr egyes jeleneteit is itt vették fel, valamint a Rammstein zenekar Mein Herz Brennt című klipjét is.
Kórház az Ellis-szigeten, Egyesült Államok
A New York-i öbölben található sziget nagyon fontos szerepet tölt be az Egyesült Államok történetében, 1892 és 1954 között több mint 12 millió bevándorló érkezett ide egy szebb élet reményében, de nem mindenki kapott bebocsátást. 1965-től a sziget a Szabadság-szobor Nemzeti Műemlék része, és 1990 óta itt van a Bevándorlási Múzeum. A szigeten egykoron egy kórházkomplexum is működött, amikor elkészült, összesen 750 ágy volt, 450 azon részlegen, ahol a fertőző betegségekkel foglalkoztak, és 300 a központi kórházban.
Megérkezésükkor a bevándorlókat rövid orvosi vizsgálatnak vetették alá, és a ruhájukra krétával rajzolva jelezték, hogy beléphetnek-e az Egyesült Államokba, vagy a sziget másik oldalára kell menniük kezelésre és megfigyelésre. Az Insider cikke szerint azt, aki a központi kórházba került, gyógyulása után nagy valószínűséggel beengedték az Egyesült Államokba, annak, aki viszont a fertőző betegek közé kerültek csökkentek erre az esélyei, aki pedig a pszichiátriai osztályra került, annak fel kellett hagynia minden reménnyel, sokszor ugyanis életük hátralévő részében egy intézetbe zárták be őket.
A kórházkomplexum már hosszú évtizedek óta zárva van, de az elmúlt években a Save Ellis Island nevű szervezet korlátozott létszámú túrákkal lehetővé tette, hogy néhányan bejussanak az omladozó romok közé.
Willard Elmegyógyintézet, Egyesült Államok
Mivel nem volt megfelelő intézmény a számukra, Dr. Sylvester D. Willard, New York főorvosa javasolta, hogy létesítsenek egy állami kórházat a súlyos mentális problémákkal küzdők számára. Abraham Lincoln maga is aláírta a javaslatot, mindössze hat nappal a halála előtt. Az intézet 1869-ben fogadta első páciensét, és majdnem 130 éven át működött. Ugyan a pszichiátriai klinika 1995-ben bezárt, néhány épületet a területet fenntartó igazságügyi minisztérium használ oktatási célokra, illetve itt nyílt meg a Willard Drogterápiás Központ is. Biztonsági okokból a terápiás központ nem szívesen enged be turistákat a területükre, de az elmegyógyintézetben a múltban többször szerveztek túrákat.
Az elhagyott épületekben itt is nagyon sok tárgyi emlék maradt hátra, és sokan valószínűleg annak a hírnek a kapcsán hallottak erről az intézményről, amikor a takarítószemélyzet több száz poros bőröndre bukkant a padláson, az egykori betegekhez tartozó poggyászokat valószínűleg senki nem nyitotta ki azóta, hogy tulajdonosaik befeküdtek a kórházba.
Gonjiam Pszichiátrai Klinika, Dél-Korea
Több éve annak, hogy ezt az elmegyógyintézetet lebontották, de egykor Dél-Korea egyik leginkább kísértetjárta helyeként tartották számon, még egy horrorfilm is készült róla, amit 2018-ban mutattak be. Ugyan valóban keringtek rémtörténetek rejtélyes halálesetekről, őrült orvosokról, de a kórházat az 1990-es években ennél sokkal prózaibb okokból zárták be, gazdasági okok és nem megfelelő körülmények, például a szennyvízelvezető rendszerrel adódott gondok vezettek addig, hogy a betegeket más intézményekben kellett elhelyezni, és maga a tulajdonos állítólag egészen az Egyesült Államokig menekült, írja az Atlas Obscura.
Miután bezárta kapuit, persze azért akadtak látogatói, még annak ellenére is, hogy ugyan a helyiek nem szívesen adnak útbaigazítást azoknak, akik szerették volna felkutatni az elhagyatott kórházat, egyes források szerint évente állítólag ezrek keresték fel a Gonjiam Pszichiátriai Kórházat.