Magyarok a nagyvilágban, ám ezúttal egy kicsit másképp. Különösebb koncepció nélkül keresgéltünk egy kicsit az interneten, hogy kiderítsük, mely jeles magyarokról neveztek el közterületeket külföldön. Minden idők legismertebb magyar (vagy többé-kevésbé magyar) emberével, vagyis Liszt Ferenccel most nem foglalkoztunk, ahogy azokkal a honfitársainkkal sem, akik eleve külföldön csináltak karriert (tudósok, filmesek stb.); sőt, a magyarlakta területeket meg úgy általában az egész kelet-közép-európai régiót kihagytuk, mert csak. A lista így nyilván nem a teljesség igényével készült, és alighanem még jó pár bekezdésen át lehetne folytatni – talán egy későbbi cikkünkben sort is kerítünk erre!
Kossuth Lajos
Kossuth Lajos nevét hazánkban – állítólag – nagyjából 1500 darab közterület viseli, de mi azon sem lepődnénk meg, ha valós szám úgy 7385 körül lenne: annyi mindenesetre bizonyos, hogy tisztességes magyar település egyszerűen nem létezhet legalább egy Kossuth utca nélkül. Hogy a magyar szabadságharc apostolának történelmi korszakokon és politikai rendszereken átívelő stabil beágyazottsága (ami persze nem csak az utcanevekben érhető tetten, sőt) mögött valódi népszerűség, illetve megbecsülés van-e, netán csak valamiféle kényelmes megszokás, vagy esetleg arról van szó, hogy Kossuth már életében is afféle nem evilági, absztrakt-idealizált figurává emelkedett, akibe mindenki azt lát bele, amit csak akar, azt nehéz megmondani, és tulajdonképpen mindegy is.
Ugyanakkor tény, hogy Magyarország első pénzügyminisztere egy időben nemcsak itthon, hanem Nyugaton is óriási sztárnak számított, és ebben tényleg semmi túlzás nincs: mikor például 1851-ben az Egyesült Államokba látogatott, az ünneplő tömegek úgy hordozták körbe az országban hónapokon át, mintha ő lett volna a feltámadott George Washington (ráadásul Kossuth angol nyelven is magával ragadó beszédeket tudott tartani, és mivel nyelvtudását régi, patinás szövegeken, elsősorban Shakespeare-en és a King James Biblián edzette, szavai meglehetősen profetikusan csengtek az amerikai fül számára). Bár a Kossuth-kultusz (vagy ahogy akkoriban nevezték: Kossuth-láz) már réges-rég a múlté, a nyugati világban azért így is jó néhány – kevéssé frekventált helyen található – közterület őrzi Kossuth Lajos nevét a mai napig. Ami azt illeti, az Egyesült Államokban olyan sokat találtunk New Hampshire-től egészen Texasig, hogy ezeket mind felsorolni talán felesleges is lenne: New York államban három is akad (Utica, Bohemia és Bronx, mondjuk utóbbi a Google Maps alapján nem tűnik túl barátságosnak), a New Jersey-i Newarkban szintén van egy, ahogy az indianai Lafayette-ben is (Iowában meg a legnagyobb megyét hívják Kossuthnak, de hát az ugye nem közterület).
Ha valaki itt, a kontinensen szeretne Kossuth feliratú utcatáblákat nézegetni, annak egészen Drezdáig kell zarándokolnia, akinek meg ez sem elég, annak a londoni (egészen pontosan greenwich-i) Kossuth-zsákutcát, vagy az elsősorban a focicsapatáról ismert, festőinek aligha nevezhető Wolverhamptonhoz tartozó Bilston község Kossuth utcácskáját ajánljuk – itt van egy állítólag egészen jó karibi étterem!
Kun Béla
Hát, igen: a Tanácsköztársaság vezetőjének és a vörösterror néven ismert tömeggyilkosság-sorozat első számú felelősének neve itthon egy ideje nem cseng különösebben jól, szóval Kun Béláról elnevezett jelentősebb közterületeket már nem nagyon találni Magyarországon (bár fura módon azért pár mégis akad, pl. Kartalon, Örkényben vagy Vanyarcon, sőt, Lenin utcákkal is bőségesen el vagyunk látva, ami végképp érthetetlen, bár lehet, hogy az elmúlt években azért párat már átneveztek).
Ellenben Oroszországban – hála istennek – még ma is nagy tisztelettel ápolják a hírhedt kommunista népbiztos emlékét (ez mondjuk speciel semennyire nem meglepő, hisz kiváló orosz-szovjet-bolsevik kapcsolatokkal rendelkezett). Kun Béla, azaz Beli(y) Kuna nevét Moszkvában egy fertelmesen randa tér és egy utca viseli, Szentpéterváron (korábban Leningrád) meg egy panelrengetegekkel szegélyezett külvárosi utca; érdekesség, hogy gyermekkorában itt élt Oroszország korábbi elnöke, Putyin bizalmasa, Dmitrij Medvegyev. A városrész építéséről így számolt be anno 1964-ben az Ország-Világ Magazin:
Ebben a mikrorajonban (lakótelepen) minden baráti főváros kap egy sugárutat, a keresztutcákat pedig a munkásmozgalom hőseiről nevezik el. Épül a Belgrád, Budapest, Bukarest, Prága, Szófia sugárút, és a Kubai út. A keresztutcákat pedig már részben berajzolták a terv térképébe. Megvan már a helye a Dimitrov utcának, Julius Fucsik utcának és a Kun Béla utcának.
Aztán van még Beli Kuna utca a krími Szimferopolban (legalábbis elvileg, mert a Google Mapsen nem találtuk meg), illetve a szibériai Tomszkban is. Arról, hogy 1969-ben az újonnan épült szovjet lakótelepen utcát neveztek el a magyar bolsevizmus egyik hőséről, a Fáklya nevű kommunista újság tájékoztatta a magyar olvasókat, és bónuszként még Kun özvegyének köszönőlevelét is leközölték:
„A szibériai Tomszkban Kun Béláról nevezték el a város egyik új utcáját és a 28. sz. középiskolát. Emléktáblát helyeznek el azon a házon, ahol 1916–1917-ben lakott. Nemrég Kun Béla özvegye Budapestről levelet írt a tomszki pártbizottságnak és a városi végrehajtó bizottságnak.
Kedves Elvtársak! örömmel olvastam, hogy Tomszkban, ahol férjem annak idején belépett a bolsevik pártba, s megkezdte a hadifoglyok felsorakoztatását az orosz forradalom megsegítésére, róla neveztek el egy utcát és egy iskolát. Kun Béla (…) a tomszki bolsevikok hatására és az ő segítségükkel vált igazi leninista bolsevikké. Váltig mondogatta, hogy mint kommunista, Szibériát második hazájának tartja. Ezért kiváltképpen örülök annak, hogy „második hazájában” tisztelettel adóznak emlékének.
A legindokolatlanabb Kun Béla utca azonban nem Oroszországban van, de még csak nem is Magyarországon, hanem
a Madagaszkártól jó nyolcszáz kilométerre keletre fekvő kis szigetecske, a Franciaországhoz tartozó Réunion egyik óceánparti településén, Le Port-ban.
(ezt sajnos nem tudjuk megmutatni a Google Street View-ban)
És hogy mit keres itt az isten háta mögött egy Ruelle Bela Kun? Nos, a megfejtés az, hogy Le Port-ban hagyományosan nagyon erős a réunioni kommunista párt (Parti Communiste Réunionnais – PCR), és így a városkában gyakorlatilag mindegyik (!) utca a francia és a nemzetközi munkásmozgalom nagyágyúi után lett elnevezve; Kun Béla közvetlen szomszédságában van egyebek mellett Marx, Rosa Luxemburg, Modibo Keita, Jacques Duclos és Maurice Thorez utca is.
Madách Imre
Az Ember tragédiáját eddig közel 100 nyelvre fordították már le, szóval Madách Imrét – akit az interneten újabban össze szoktak keverni egy francia anarchistával (erről itt írtunk hosszabban), és aki gyakorlatilag egész életében ki sem mozdult Alsósztregováról – egészen nyugodtan nevezhetjük világhírű magyar írónak; vagy éppenséggel akár az egyetlen világhírű magyar írónak. Ehhez képest olyan sok Madách utcát, teret vagy bármit nem nagyon találtunk a nagyvilágban; pontosabban csak egyet találtunk, az viszont egészen figyelemreméltó (vagy ha úgy tetszik: azért figyelemreméltó, mert egy cseppet sem figyelemreméltó) A Long Island-i Islip városához tartozó, felülmúlhatatlanul hülye nevű Ronkonkomában (tényleg így hívják) van egy icike-picike Madach street (pont a Franz Liszt utca szomszédságában): így elsőre kb. egy olyan, kellemesen unalmas középosztálybeli-kertvárosi környéknek tűnik, ahol szívesen töltenénk a Halloweent. Hogy miért pont a Madach nevet kapta, az rejtély, de hát a rejtélyeket mindenki szereti.
Bartók Béla
Bartók Béla nem csak jelentős népdalgyűjtő volt, hanem a kortárs zene egyik megkerülhetetlen óriása, aki a tiszta népi forrást vegyítette az avantgárd vad kísérletezőkedvével és a barokk eleganciájával (vagy valami ilyesmi). Művészetét (de legalábbis a Concerto zenekarra című művét) az egész világon ismerik, Liszt után alighanem ő a legnagyobb becsben tartott magyar komponista. Amerikában, ahol 1940-től 1945-ben bekövetkezett haláláig lakott, több utca is viseli nevét, igaz, ezek egyike sem túlságosan jelentős: azért ha valakit érdekel, tekintse meg nyugodtan a Bartók utcácskákat a Kaliforniai Irvine-ban, illetve Paradise-ban (ez utóbbi egy földútnak is alig nevezhető képződmény) vagy a Portlandhez tartozó Lake Oswegóban (amúgy arról sem vagyunk egészen meggyőződve, hogy ezek mind Bartók Béla után lettek elnevezve; némelyiknél talán a bartok nevű, a Wikipedia szerint elsősorban Ausztráliában népszerű kártyajáték adhatta az ihletet).
Ennél jóval érdekesebb, hogy Hollandia a jelek szerint valóságos Bartók utca-nagyhatalom: van Bartokstraatnak nevezett csúnya garázssor Tilburgban, egy pár lakóházból álló utcácska Oud-Beijerlandban, meg néhány hasonlóan rendezett, ám rém érdektelen külvárosi-lakótelepi közterület Rhoonban, Leidenben és Lissében (a hollandok különben szemlátomást előszeretettel neveznek el utcabokrokat különféle zeneszerzőkről, ezért a sok Bartók).
Egyébként az egykori holland gyarmat, a dél-amerikai Suriname fővárosában, Paramaribóban is van egy első pillantásra indokolatlannak és/vagy izgalmasnak tűnő Bartók utca (erről sincs Street View, milyen kár), de az sajnos hasonló elgondolás alapján kapta a nevét, mint a holland Bartokstraatok, vagyis nincs mögötte semmilyen történet, egyszerűen csak a környék utcáit határtalan fantáziával mind jelentős zeneszerzők után keresztelték el.