Egy ideje már a tökéletességet hajszoljuk nemcsak a szépségideálokban, hanem az otthon rendszerezettségében is. Hibáztathatnánk Marie Kondót is miatta, hiszen az ő szelektálási módszere óta harapózott el csak igazán a mániákus rendrakás, de valójában nem vele van a probléma. Kondo csupán betöltött egy űrt az emberek lelkében, egy álmot hozott közelebb a földi halandóknak, akiknek nem adatott meg, hogy Kardashianok legyenek és fantasztikusan rendszerezett, lakás méretű kamrájuk legyen. Első pillantásra persze nem is értjük, miért lenne probléma a rendrakás, de a pszichológusok szerint óvatosan kell a tökéletes renddel bánni, mert nem biztos, hogy pont ez kell a mentális egészségünknek.
A rendszerezés nagy biznisz
Nem véletlenül említettük pont a Kardashian nevet, ugyanis több mint 6,7 millióan nézték meg azt a YouTube-videót, amelyben Khloé Kardashian Oreo kekszeket pakolászik, hogy esztétikusan nézzenek ki az üvegben. A The Home Edit – Rendrakás rendesen – Hogyan rakjunk rendet, és varázsoljunk lakhelyünkből álomotthont című könyvükben Clea Shearer és Joanna Teplin hivatásos otthonszervezők tréfásan felcímkézik saját (megmagyarázhatatlan okból közös) sírkövüket, amin ez lesz a felirat: „Kamraperfekcionisták, dobozrajongók, és a címkézés iránt teljes mértékben elkötelezett nők voltak”.
Bár a túlzott rendszerezés a gazdagok hobbijaként indult (Shearer és Teplin egyszer Reese Witherspoon szekrényét rendezte, és több mint 200 fontot – 87 ezer forint – kértek el óránként a szolgáltatásért), a tárolókkal teletömött otthonok egyre inkább mindennaposak a hétköznapi embereknél is. A B&M áruházlánc szóvivője a The Guardian cikkében elmondta, hogy az otthoni rendszerezéssel kapcsolatos eladások az elmúlt néhány évben jelentős növekedést mutattak, és nem tűnik úgy, mintha lassulna ez a növekedés. A szóvivő szerint különösen a tárolóedényeket és az egymásba illeszthető dobozokat viszik, mint a cukrot, tehát mindazt, amivel maximalizálni lehet otthon a helykihasználást.
Több mint hóbort
A tökéletesen rendszerezett otthonok térhódítása egyáltalán nem felületes hóbort, hanem mélyebb lélektani jelenségről van szó a szakemberek szerint, rengeteget elárul a társadalmi elvárásokról és általános életmódról. Nem választható el a modern kapitalizmustól, a házimunka nyomásától, a közösségi médiától és a növekvő szorongástól az, hogy egyre tökéletesebbnek és rendezettebbnek akarjuk látni a környezetünket.
Míg korábban az emberek éléskamrája magánterület volt, ma már az egész interneten megosztják, hogy néznek ki a kamrában a polcok, hány lekvár és milyen sorrendben sorakozik a lakásban. Lisa O’Neil dizájnkutató szerint mindez az úgynevezett „metafogyasztás” része. A metafogyasztók tulajdonképpen a fogyasztásról fogyasztanak tartalmakat – az Instagramon közel 4 millió #organization címkével ellátott poszt van, a Home Edit szerzői, Shearer és Teplin 2020-ban Netflix-sorozatot kaptak, míg Kondo két saját sorozatban mutatja be KonMari rendrakási módszerét.
Ezek a műsorok mind azt az érzést keltik a nézőkben, hogy az ott látható tökéletes otthonokra kell törekedni.
Van egy másik aspektusa is a metafogyasztásnak, amit O’Neil úgy ír le, mint „olyan tárgyak halmozása, amelyek más tárgyak szolgálatában állnak”. Példának említi, hogy Kondo a Rend a lelke mindennek című könyvében azt tanácsolta az olvasóknak, hogy cipősdobozokban tárolják a holmikat – ma viszont már 30 fontos (13 ezer forint) bambusztárolókat árul az oldalán, miközben nemrég azt is elismerte, hogy a rendrakás most, hogy három gyermeke van, kevésbé élvez nála prioritást.
Reese Witherspoon (középen), Clea Shearer és Joanna Teplin a Get Organized with the Home Edit című műsorban (Forrás: Netflix)
Fogyasztunk, mintha nem lenne holnap
A túlfogyasztás megoldása a fogyasztás egy újabb formájává vált: ha túl sok ruhád és eszközöd van, egyszerűen vegyél tárolóhelyet. A szelektálás és rendszerezés, furcsa módon, most még több dolog beszerzésével jár – rengeteg tároló, doboz, címke kell ahhoz, hogy ne öntsenek el a holmik otthon. Ennek okait az internetes vásárlásban is kereshetjük, hiszen sosem volt még ilyen gyors és egyszerű, hogy bármit megvegyünk egy kézmozdulattal, ha van rá pénzünk vagy hitelünk.
Hsin-Hsuan Meg Lee a londoni ESCP Business School marketingprofesszora a Marie Kondo-féle szelektálás és a boldogság közötti kapcsolatot kutatta. Szerinte sokan úgy tekintenek a helyiségek rendbetételére, mint az elméjük rendszerezésére. „Van egy fogalom, amit szimbolikus szennyezésnek hívnak. A háztartással összefüggésben ez a kifejezés azokra a tárgyakra utal, amelyek nincsenek a helyükön, és megsértik a környezetünk számára felállított szabályokat.”
Sokan érzik úgy, hogy ha ezeket a tárgyakat helyreteszik, maguk körül uralják a környezetet, akkor az életükben is ők irányítanak.
Pedig a rendrakás nem mindig jó dolog a mentális egészség szempontjából. Egyes kényszerbetegeknél ugyanis a kényszerképzetek a tisztasággal és a renddel kapcsolatosak. Tara Quinn-Cirillo pszichológus azt tanácsolja, hogy figyeljünk oda az olyan tolakodó gondolatokra, mint például a baktériumok miatti túlzott aggodalom. A figyelmeztető jelek közé tartoznak még:
- a szórakoztató vagy értékes tevékenységek kihagyása, mert a rutinok megszervezését helyezzük előtérbe;
- a házban végzett tevékenységek korlátozása, mert attól félünk, hogy rendetlenség lesz;
- a rituálék átveszik az uralmat felettünk: például amikor a szoba ugyanabból a sarkából, meghatározott séma szerint lehet csak porszívózni.
Fennáll annak is a veszélye, hogy a túl sok rendszerezésről, rendrakásról, szelektálásról szóló tartalom károsítja a mentális egészségünket, mert ilyenkor szinte bombáznak minket a tökéletességgel, amitől kisebbrendűségi érzés, szorongás törhet ránk, vagy irányíthatatlannak érezhetjük az életünket. Nem ér az egész ennyit, inkább éljük úgy az életet, hogy az otthonunk és a tárgyak szolgálnak minket, nem pedig fordítva. Egy kis rendetlenség biztosan nem árt az egészségünknek.
