A fejenkénti éves élelmiszer pazarlás Magyarországon csupán a pékárukat tekintve hat év alatt csaknem hatvan százalékkal esett vissza. Negyedik alkalommal végzett hulladékfelmérést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Eszerint a magyar háztartásokban 2016 óta 27 százalékkal csökkent az élelmiszerek pazarlása.
A több mint 500 háztartás részvételével lezajlott mérés
eredményei szerint leggyakrabban továbbra is az ételmaradékok, a zöldségek és a gyümölcsök, valamint a pékáruk kerülnek feleslegesen a szemétbe – közölte a Nébih. A Maradék nélkül program 2016 óta méri európai uniós módszertan alapján az élelmiszerhulladék mennyiségét. A tényleges pazarlás 2016-ban az összes élelmiszer pazarlás mintegy fele, 33,1 kilogramm volt. A
feleslegesen kidobott élelmiszerek mennyisége
a program indulása óta 24 kilogrammra mérséklődött, ami 27 százalékos csökkenés. Hat év alatt csaknem 60 százalékkal csökkent a fejenkénti éves pazarlás a kenyér, a kifli és a zsemle esetében. A készételekkel is tudatosabban bánunk a magyarok, ebben a kategóriában csaknem 25 százalékot sikerült lefaragni a pazarlásból.
A javuló eredmények ellenére továbbra is a készételek vezetik a legnagyobb mértékben elpazarolt élelmiszerek toplistáját (10,06 kg/fő/év), ezt követik a friss zöldségek és gyümölcsök (4,53 kg/fő/év), a pékáruk (2,72 kg/fő/év), majd a tejtermékek (2,10 kg/fő/év).
Évente a magyar háztartások összes élelmiszer pazarlása továbbra is 230 000 tonna, ebből az élelmiszer mennyiségből 430 ezer ember tudna jóllakni egy éven keresztül, napi 3 bőséges étkezéssel számolva. A csökkenés eddigi ütemét tartva 2030-ra Magyarország elérheti az Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) fenntartható fejlődési célját, és felére csökkenne a fogyasztói élelmiszerpazarlás.
A háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék a teljes élelmiszerláncban keletkező élelmiszerveszteség 50-60 százalékáért felelősek. A háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék 25 százaléka került a komposztra, miközben az összes élelmiszerhulladék fele komposztálható.
