Megvan az a jelenet a Jóbarátokból, amikor Rachel meztelenül mászkál a lakásban és Ross meglátja? Az otthoni „pucér péntek” nem is áll olyan távol tőlünk, magyaroktól sem, derült ki az IKEA Élet otthon kutatásából, melynek tartalmáról az IKEA Kreativ prágai sajtótájékoztatója kapcsán esett szó. Utóbbi egy olyan platform, ami lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy kiterjesztett valóságban hatékonyan és kreatívan megtervezzék otthonuk belső terét.
Miért fontos ez? Mert a kutatás rámutatott, hogy a válaszadók több mint fele tervezi, hogy a következő két évben változtatni fog otthonán, ehhez pedig jól jön az olyan segítség, ami perspektívába helyezi az elképzeléseket.
Kényelem és fenntarthatóság
A számok árulkodóak: 31 százalék tervez költözést és 34 százalék a jelenlegi otthona felújításába kíván belevágni. Elsősorban a nagyobb hely iránti vágy (19%) motivál minket a megkérdezett minta szerint, de az adott lakóhely elhagyása (18%), a munkához, iskolához vagy családhoz való közelebb kerülés (17%), a megélhetési költségek csökkentése (16%), és végül, de nem utolsósorban, a fenntarthatóbb életmód iránti vágy (12%) is a költözés, felújítás miértjei közé tartoznak.
A költözés vagy felújítás mellett szóló döntést gyakran az motiválja, hogy olyan teret hozzunk létre, amely amellett, hogy esztétikus, teljes mértékben funkcionális is, és illeszkedik a lakók életstílusához
– mondta el Andor Katalin, az IKEA Csehországért, Magyarországért és Szlovákiáért felelős Consumer and Customer Insights Managere.
Ami a generációs különbségeket illeti: míg a Z-generáció tagjainak 58 százaléka fontolgatja a költözést, addig a „baby boom” nemzedékéhez tartozóknak csak 18 százaléka. Az idősebb generációk nagyobb valószínűséggel újítják fel jelenlegi otthonukat, mint a fiatalabb generációk (41%, szemben a Z-generáció 14%-ával). A saját ingatlannal rendelkezők pedig kisebb valószínűséggel költöznek, mint a bérlők, viszont nagyobb valószínűséggel döntenek a felújítás mellett.
Éljen a szabadság!
A kutatás itt nem állt meg, az otthonunk minősége is fontos szerepet kapott a vizsgálat közben. A funkcionális és emocionális szempontok ilyen kombinációja segített létrehozni egy olyan keretet, amely az otthoni élet jobbá tételéhez nyolc érzelmi szükségletet fogalmaz meg. Az idei kutatás alapját az otthon e nyolc érzelmi szükséglete képezte, és a kiderült, hogy a magyarok otthonukra az önkifejezés és a jóllét kötetlen pillanatainak tereként tekintenek. Ez pedig tökéletesen reflektál arra, hogy a
válaszadók 42 százaléka úgy érzi, hogy az otthona a legkellemesebb hely, ahol az idejét eltöltheti.
28 százalék állítja, hogy időnként táncra perdül vagy énekel, ha egyedül van, és ötöde mondta azt, hogy olykor meztelenül járkál a lakásban. A háziállat-tulajdonosok 14 százaléka állítja, hogy kiskedvencük uralja az otthonukat.
„Az otthon a magyarok számára nemcsak egy hely, ahol megpihenhetnek, hanem egy olyan tér is, ahol teljesen önmaguk lehetnek – mondta Andor Katalin, majd hozzátette. – Akár a nappaliban rögtönzött táncbemutatókra, akár az otthoni szabadság érzésére gondolunk, az eredmények azt mutatják, hogy az otthoni környezet kulcsfontosságú a személyes önkifejezés és a kellemes közérzet szempontjából.”
Ezek az adatok azt tükrözik, hogy az életünkben – még ha elsőre nem is gondoljunk – hatalmas szerepet tölt be az otthonunk, a svéd áruházlánc pedig partner abban, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki a privát terünkből, minden tekintetben.