Számos tévhit és rémhír kering közszájon a kullancsokról – az egyik például az, hogy minden esetben betegséget okoz, ha egy ilyen élősködő a bőrünkbe fúrja magát. Valóban igaz, hogy a kullancs csípése képes előidézni olyan súlyos betegségeket, mint a Lyme-kór vagy az agyhártyagyulladás, de ez csak abban az esetben történhet meg, ha maga a kullancs is fertőzött volt a kórokozó vírussal vagy baktériummal. Azonban még ilyenkor sem biztos, hogy betegséget kapunk a kullancstól. Főleg, ha időben és megfelelő módon távolítjuk el.
A mi éghajlatunk kedvez a kullancsoknak – gyakorlatilag egész évben invázióra számíthatunk (Fotó: profimedia.,hu)
A kertedben is előfordulhat
Nem kell a vadonban túráznunk ahhoz, hogy kullanccsal találkozzunk. A városi parkok, fás-füves ligetek éppúgy kedvező élőhelynek számítanak neki, mint a ház körüli kertek, a természetes mezők, árnyas erdők és vízparti területek. Az itt található növények levelein tanyáznak ezek az élősködők, amik plusz 7 Celsius fok felett kezdenek mozgékonnyá válni, és főleg tavasszal és ősszel élnek aktív életet. Vagyis éppen abban az évszakban vagyunk most, amikor a legnagyobb eséllyel szedhetünk össze néhány példányt akár egy ártatlan városi séta közben is.
Észre sem vesszük
Mivel általában nem számolunk kullancsveszéllyel városi környezetben, megeshet, hogy úgy csíp meg minket egy kullancs, hogy észre sem vesszük. A kullancs trükkje ugyanis az, hogy érzéstelenítőt juttat a sebbe vérszívás közben pont azért, hogy zavartalanul táplálkozhasson akár több napon át. Ha egy napon belül felfedezzük a kullancsot a bőrünkben, akkor szinte biztos, hogy még semmilyen bajt nem tudott okozni, és ha ilyenkor szakszerűen távolítjuk el – vagyis nem nyomogatjuk, nem kenünk rá krémet, se olajat, kölnit, fertőtlenítőt, ecetet, pálinkát vagy hasonló népi csodaszereket – akkor jó eséllyel nem is származik semmi további kellemetlenségünk a dologból.
Így kell kiszedni a kullancsot
A kullancsot csak csipesszel távolítsuk el – vagy ha hosszú a körmünk, ez is megteszi –, mégpedig úgy, hogy a fejrésznél, a bőrünkhöz minél közelebb próbáljuk meg megfogni. Ha ez megtörtént, lassan húzzuk kifelé, majd hagyjunk kb. fél percet, hogy a kullancs maga eressze el bőrt, így nem kell attól tartani, hogy a szájszerve (nem a feje – ahogy tévesen mondani szokták) beszakad. Soha ne akarjuk kitépni, ne csavarjuk, hanem óvatosan, lassan húzzuk kifelé a kullancsot úgy, hogy a bőrünkön kis „sátor” keletkezzen.
Erről ismered fel, ha megfertőz egy kullancs
A kullancs csípése nem fáj, a helye is legfeljebb csak viszket és egy pici pöttyben bepirosodik. Legalábbis jó esetben. Ha ilyesmit tapasztalunk, nem kell szakemberhez fordulni vele. A csípés helyét ne kezeljük semmivel, ne nyomkodjuk, ne fertőtlenítsük, mert ilyenkor ez már teljesen felesleges, sőt akár árthat is, mert bőrirritációt okozhat. Ez pedig megtévesztheti az orvost, ha mégis megmutatjuk neki a csípés helyét. De a dokit csak akkor kell meglátogatni, ha komolyabb tünetünk van: például
- a csípés helyén koncentrikus körök terjedése látható (ez a csípés utáni naptól kezdve, akár hónapok múlva is jelentkezhet)
- izom- és ízületi fájdalom, komoly fáradtság jelentkezik
- ha a csípés helyén a piros folt terjed
- ha a csípést követő két héten belül láz, szédülés, fejfájás mutatkozik
- ha arcidegbénulás lép fel
- ha szívritmus-zavar jelentkezik
- ha a fülcimpa vagy az emlőbimbó megduzzad, liláspiros lesz, de nem fáj, és a duzzanat egy hétnél tovább tart
- ha aszimmetrikus, vándorló térdízületi duzzanat jelentkezik, de csak csekély fájdalom kíséri
- ha tudatzavar, járászavar lép fel.
Ha a csípés a fejen történt, minden esetben forduljunk szakemberhez, mert ez nyirokcsomó-duzzanatot és nagy eséllyel központi idegrendszeri szövődményt okozhat!
Mindig csipesszel vagy körömheggyel szedjük ki a kullancsot, és ne nyomjuk meg! (Fotó: profimedia.,hu)
A legbiztosabb módszer a megelőzés kullancsriasztó spray-vel
Mint azt írtuk, az egy napon belül felfedezett és szakszerűen eltávolított kullancs nagyon nagy valószínűséggel nem fertőzött meg minket, de azért mégis sokkal jobb az óvatosság, és megnyugtatóbb, ha eleve nem kerül a bőrünkbe egy ilyen élősködő. Egyszóval a megelőzés a legjobb módszer kullancs ellen, amihez az olyan szúnyog- és kullancsriasztó szerek, mint az OFF!®, tökéletesen alkalmasak. Ezek az úgynevezett repellensek az illatukkal csak elriasztják vagy megtévesztik a rovarokat, de nem ölik meg őket. Az ilyen szerek nagy előnye, hogy bármikor beszerezhetjük egy boltban, és könnyen használhatók – elég csak bepermetezni vele a bőrünket és a ruhánkat.
Egyes vélekedések szerint a kullancs ellen a hosszú ruházat és a zárt cipő is védelmet nyújt, ám a szakértők szerint még így is bemászhat a ruha alá az élősködő. Ezért azt javasolják, a bőrünkre még jól záródó ruhák viselése esetén is érdemes kullancsriasztót spriccelni a biztonság kedvéért. A különféle szerek más és más ideig hatásosak – hogy meddig, azt az adott kullancsriasztó spray címkéjén mindig feltünteti a gyártó. Kövessük ezt, és ha lejár a „hatásossági idő”, spricceljünk újra a bőrünkre és a ruhánkra a szerből.
A védőoltás nem véd minden ellen
Azért a megelőzést és az OFF!® márkájú riasztók használatát ajánljuk első helyen, mert bár létezik védőoltás is, de az csak az agyhártyagyulladás ellen véd, de a Lyme-kór ellen nem. Ez utóbbira még ma sincs hatékony vakcina. Ráadásul sokkal bonyolultabb eljárás az oltás által védelmet szerezni, mint egy jó öltözékkel és riasztó spay-vel megelőzni a csípést, ugyanis az oltás menete így néz ki, ha nyáron adják be: az első adagot 2 hét múlva követi a második, ezt pedig két hét múlva a harmadik. És ez gyorsított oltási rend. Télen viszont az elsőt egy-három hónap múlva követi csak a második. Mindkét esetben az oltást az utolsó után körülbelül 1 évvel meg kell ismételni. Az ilyen vakcina megközelítőleg három évig véd, utána ismételni kell. Mindezzel együtt senkit nem szeretnénk lebeszélni az oltásról, hanem inkább azt javasoljuk, hogy az oltás mellett, és lehetőleg minden alkalommal használjon mindenki spray-t és jó ruházatot is, ha kullancsveszélyes helyre indul.
Szponzorált tartalom
