nlc.hu
Shine
Monsieur Léonard – a fodrász, aki vitorlást varázsolt Marie Antoinette fejére

Monsieur Léonard – a fodrász, aki vitorlást varázsolt Marie Antoinette fejére

Vidéki senkiből lett XVI. Lajos udvari fodrásza, akinek mesterműveiért Marie Antoinette a végsőkig rajongott.

Léonard-Alexis Autié, akit Monsieur Léonardként emlegettek, korának legismertebb fodrásza volt, mellesleg színházalapítónak sem volt utolsó. 1789-ben neki köszönhetően jött létre a Théâtre de Monsieur, amely Marie Antoinette kívánságára olasz operákkal szórakoztatta a nagyérdeműt. Fodrászként elért sikereit két öccsével is megosztotta, akik egy idő után szintén felvették a Monsieur Léonard művésznevet, nem kicsit megnehezítve ezzel a történészek munkáját is.

Léonard-Alexis Autié (kép: wikipedia)

Senkiből udvari fodrász

1751-ben, Franciaország délnyugati részén, egy Pamiers nevű városkában született, szülei háztartási alkalmazottak voltak. Családja távolról sem számított gazdagnak, előkelő rokonsággal sem büszkélkedhettek, így az, hogy egy vidéki fiúcskából ünnepelt mesterember lett, valódi 18. századi sikertörténetnek számít.

Először Bordeaux-ban kezdett el dolgozni fodrászként, majd 18 évesen költözött Párizsba, ahol óriási szerencséjére Julie Niébert színésznő is vendégei közé tartozott. A számára készített szokatlan, újító frizuráknak gyorsan hírük ment és egyre több előkelőség kérte fel, hogy szobrászkodjon valamilyen látványos parókát számukra is. Közéjük tartozott XV. Lajos szeretője, Madame du Barry, valamint Marie Antoinette egyik udvarhölgye is.

Autié tehetségéről így hamarosan Marie Antoinette is értesült, 1772-től pedig már első számú fodrászaként tekintett a mesterre, aki így királynévé koronázásával újabb szintre léphetett karrierjében.

Léonard-Alexis Autié munka közben (Fotó: wikipedia)

Féltékenység szülte a kor legnagyobb hajdivatját

1774-ben Marie Antoinette unszolására újjáélesztették a Journal des Dames divatmagazint, amely a királynő kedvenc ruhakészítőjének, Rose Bertinnek a tervei mellett Autié frizuráit is bemutatta.

A divatlapban azonban Bertin hajkreációi is megjelentek, jelesül a ques-a-co (Mi ez?) névre hallgató, tollakkal díszített konty is. Ennek lényege annyiban állt, hogy a hajremek hátsó, legmagasabb részébe három tollat tűztek, amik kérdőjelet voltak hivatottak formázni. A frizurának óriási sikere lett, a hype azonban meglehetősen bökte Autié csőrét, hiszen az ő renoméját rontotta.

A Journal des Dames divatlap és a ques-a-co frizura (fotók: wikipedia)

A versenyszellem azonban szépen dolgozott és végül neki is sikerült előhozakodnia egy új hajstílussal, ami aztán a korszak legmeghatározóbb trendjévé vált. Ez volt a pouf.

A magasra nyúló hajviseletet először Chartres hercegnőjének készítette el 1774 áprilisában, az Operában debütált hajköltemény még külön nevet is kapott: Le Pouf Sentimental. Ez nem is csoda, hiszen gigászi volt: a csaknem 13 méternyi gézből formázott tornyot egy papagájfigurával, egy tál cseresznyével, valamint két pici emberalakkal is feldíszítette.

A szobornak is beillő alkotás nagyon megtetszett Marie Antoinette-nek, aki egyből lecsapott rá, ezzel pedig trendet teremtett, ami tovaterjedt az európai uralkodók udvaraiban.

Az Académie de coiffeur alkotásai

A hölgyek minden elképzelhető dekorációt rátetettek frizurájukra, amelyekkel gyakorta fejezték ki a rájuk jellemző kedvteléseket, alakíttatták azokat egy adott eseményhez vagy pillanatnyi hangulatukhoz. A gyöngyök, tollak, kalapok és más hajdíszek csak a legvisszafogottabbaknak számítottak:

formáztak a hajakból vitorlást, tettek bele állatfigurákat, de akár élő madárkákat is fészkestül.

A hajszobroknak már az elkészítése is igazi türelemjáték volt, ugyanis drótból készített vázakra építették fel őket, a saját haj mellett pedig jó adagnyi póthajat is felhasználtak, amelyet aztán pomádéval tupíroztak vagy göndörítettek hullámokba, csigákba. A pomádé számított a kor hajzseléjének, állati zsiradékból, viaszból vagy faggyúból készítették és illóolajokkal illatosították. Állaga könnyen kenhető, kenőcsös volt, de egy hét után förtelmesen büdös, avas szagot árasztott, így a frizurákat muszáj volt szétszedni, a hajat megtisztítani és újra elkészíttetni. Kisebb, gyapjúval kitömött párnácskákat is használtak a formázáshoz, amelyekre a tincseket felcsavarva még nagyobb volument tudtak elérni.

Megnézem
Összes kép (4)

A legnépszerűbbek a szív és a hosszúkás, ládzsa formájú hajviseletek voltak, amelyeket az utolsó fázisban még gazdagon meghintettek fehér vagy szürkés rizsporral is. A legextrémebbek akár 90 centisek is lehettek, viselőik alig bírták el a súlyukat, miközben a megizzadt fejbőr viszketésével is küzdeniük kellett – igaz, erre kéznél voltak kecses célszerszámaik, a kötőtű szerű pálcikák, amikkel sikkesen lehetett vakarászni a fejbőrt. Éjszakára hatalmas hálósapkákkal borították be az alkotásokat, amelyeket akár 30-40 hajtűvel is rögzíteni kellett, amitől egészen biztos, hogy nem teltek kényelmesebben a pihenés órái.

Marie Antoinette tollakkal, virágokkal ékesített pouf frizurával (Fotó: Getty Images)

Stúdió és visszavonulás

Pár év alatt Autié olyan keresetté vált, hogy saját fodrásziskolát és szalont nyitott Párizsban. Az Académie de coiffeur névre hallgató intézmény működtetésébe már két öccsét is bevonta, így ezentúl Pierre és Jean-Francois Autié is lubickolhatott a hírnévben. Mindhárman felvették a Monsieur Léonard „művésznevet”, Pierre a király, XVI. Lajos legkisebb húgának, Jean-François pedig Marie-Antoinette társaságához tartozó hölgyeknek a frizurájával foglalkozott. 1787-re Léonard-Alexis már oly tehetőssé vált, hogy királyi udvari fodrászként elegendő volt, ha a nagyobb alkalmakra készít Marie Antoinette számára frizurákat, a hétköznapi szobrászkodást leadta testvéreinek.

Marie Antoinette – 1780 környékén (Fotó: Getty Images)

Felesége, Marie Louise Adélaïde Jacobie Malacrida négy gyermeknek adott életet, akik közül a legkisebb alig egyéves volt, mikor a francia forradalom menekülésre kényszerítette apjukat. 1791. június 20-án, amikor a királyi család megpróbált elmenekülni Párizsból, öccse, Jean-François egy darabig velük tartott, miután azonban Varennes-nél elfogták a királyt és kíséretét, Jean-François külfölre menekült, ahová Léonard is követte őt. Felesége és gyerekei nem tartottak vele, 1794-ben pedig az asszony el is vált tőle. Léonard a szökést követően pár hónap múlva visszatért Párizsba, de túl veszélyes lett volna maradnia, így ez alkalommal Oroszországba menekült, és csak 1814-ben, XVIII. Lajos trónra lépését követően tért vissza. Öccse nem volt ilyen szerencsés; ő is visszatért Franciaországba, azonban elfogták és bűnösnek találták a királyi család szöktetésének segítésében és 1794-ben guillotine általi halálra ítélték. Harmadik testvérükről, Pierre-ről nem sokat tudni, annyi bizonyos, hogy a forradalmat túlélte, és 1814 körül halt meg.

Léonard-Alexis Autié a visszatérése után is fodrászként dolgozott, igaz a pouf frizurák akkorra már divatjamúlttá váltak. A francia forradalom idején a stílust egyértelműen a bukott királynéval azonosították és mint olyan üldözendő lett, majd Marie Antoinette kivégzésével a korszak végleg leáldozott. A legidősebb Autié-fiú a feljegyzések szerint 1820-ban halt meg, Párizsban. Gyermekei közül két lánya élte őt túl, Alexandrine és Fanny.

Marie Antoinette portréja 1775-ből (Fotó: Getty Images)

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top