Vásárlásaink során az internet lesz az isten, de egész különös módon fogjuk imádni.
Érdekes dolgok derülnek ki a 2020-ra, illetve az elkövetkező évekre vonatkozó elemzésekből arról, miként változnak vásárlási szokásaink. Hol és hogyan fogunk shoppingolni, kik lesznek az igazi trendszetterek, akiknek a döntései befolyásolják majd a mi divatozási szokásainkat is, és mi lesz az a vágykeltő faktor, ami igazán be tud majd pörgetni minket, ha vásárolni megyünk?
Fenntarthatóság? Ugyan!
Meglepő eredményt adott közzé a Brandwatch piackutató cég arról, mennyire számít a fogyasztóknak a környezetvédelem. Bár úgy tűnik, egyre többen vagyunk, akik igyekeznek környezettudatosabban vásárolni (és így is van), globális szinten a fenntarthatóság még mindig csak elenyésző hatással bír, ha divatcikket veszünk. 8000 válaszadójuk mindössze öt százaléka számára volt elsődleges szempont a fenntarthatóság, döntő szereppel helyette a termékek minősége (35 százalék) és a megfizethetőség (23 százalék) bírt.
Bár e két tényező jelentőségét tökéletesen meg tudjuk érteni, azért bízunk benne, hogy ez az öt százalék szép lassan feljebb kúszik, már csak azért is, mert a digitális világ jelentősége – a közösségi platformok átalakulása ellenére – cseppet sem csökken, az információk áramlását továbbra is fénysebességgel fogja biztosítani. Vagyis lesz éppen elég alkalmazás, hogy a kulcsfontosságú üzeneteket a márkák átadják nekünk, a divatbrandek esetén pedig a fenntarthatóság abszolút favorit. Csak meg kell találniuk, mi a legjobb mód minderre.
Erre utal egyébként a Business of Fashion és a McKinsey elemzőcég közös riportja is, amely amerikai viszonylatban azt mutatta ki, hogy a Z-generációs fiatalok 31 százaléka hajlandó lenne többet fizetni egy termékért, ha annak kisebb a környezetkárosító hatása, de még a millenniumi generáció 26 százaléka is ezen a véleményen volt.
Influenszer helyett ismerős
Érdekes például, hogy az influenszerek bejegyzései mint vásárlást befolyásoló tényezők a Brandwatch felmérésében csak négy-öt százalékban voltak döntő fontosságúak, függetlenül attól, hogy fizetett volt-e a poszt, vagy sem. Persze hozzá kell tenni, hogy az ellenállásunk leginkább a korunk függvénye: a fiatalok (tinik, fiatal felnőttek) körében nagyon számít, milyen tartalmakat osztanak meg kedvenceik, 25 év felett azonban egyre inkább előjön a családtagok, barátok, munkatársak véleményének fontossága.
A jövőben is hasonló lesz a helyzet, amit erősít a közösségi média változása is. Ahogyan arról a Business of Fashion és a McKinsey már említett elemzése ír, az ázsiai országokban már formálódnak a jövőt meghatározó trendek. A nagy szuperapplikációk, mint a Facebook–Instagram–WhatsApp csoport, vagy a Google összekapcsolódó appjai egyfajta operációs rendszerekké lényegülnek át, amelyek életünk minden mozzanatához kínálnak megfelelő minifunkciókat. Erre pedig szükségük is lesz, a szűkebb (niche) csoportok érdeklődésére ugyanis még inkább figyelniük kell, vagyis meg kell teremteniük minden lehetőséget rá, hogy mi, felhasználók az érdeklődési körünknek tökéletesen megfelelő információkat és funkciókat kapjunk.
Fotó: Mauricio Santana / Getty Images
Egy halom startup ismerte már fel a szűkebb (de még így is sokmilliós) rétegek speciális igényeit, a regionális különbségekben rejlő nyelvi, kulturális és egyéb különbségeket, és indított el mára szépen jövedelmező alkalmazásokat. A pirinyó magyar piacra ettől még persze nem kell úgy tekinteni, mint valami kiaknázatlan kincsesbányára, amire megéri lefejleszteni a Facebookhoz hasonló appokat – ebből a szempontból inkább tekintsük magunkat európainak, úgy már méretesebb, de még mindig hasonló adottságokkal bíró csapat tagjai vagyunk. Kína, India, Dél-Korea, illetve a délkelet-ázsiai országok azonban kellően nagy tábort jelentenek hozzá, hogy a helyi közösségimédia-applikációk simán összeverbuváljanak pár százmilliós felhasználói bázisokat.
Keleti hatások
Ezzel meg is érkeztünk egy újabb trendformáló tényezőhöz: Ázsiához. A dél-koreai K-pop-sztárok divat- és kozmetikai iparra gyakorolt hatása óriási, az őket övező közösségi médiás hájp egyáltalán nem lebecsülendő sem luxusszinten, sem pedig a megfizethető márkák szintjén. A velük készülő divatkollekciók, reklámkampányok meghatározó elemei lesznek az elkövetkező éveknek, főként a fiatal korosztályt megcélzó márkák körében.
Az ázsiai országok, illetve a tőlük tovagyűrűző öltözködési, szépségápolási szokások fontossága (gondoljunk csak a K-Beauty intézményére) már csak amiatt sem lebecsülendő, mert a következő tíz évben a GDP szerinti rangsorolásban Kína el fog húzni Amerika mellett (is): az Euromonitor becslése szerint 2030-ra Kína összesített GDP-értéke (vásárlóerő-paritáson) valahol 60 ezer milliárd dollár körül fog mozogni, az USA pedig a maga 30 ezer milliárdjával éppen csak beelőzi Indiát. Ráadásul Németország és Nagy-Britannia révén Európa még megjelenik ugyan a top 10-ben, de Indonézia, Japán és Oroszország is előtte lesz, vélhetően ebben a sorrendben.
Na de hagyjuk is a letaglózóan kemény számokat. A lényeg, hogy az ázsiai országok lakosai egyfajta önjelölt kísérleti nyulak is a nagy cégek szemében, akik sokkal nyitottabbak az újítások felé, mint például mi, európaiak. Szívesen (és egyre növekvő pénzmaggal a zsebükben) próbálják ki a legújabb technológiai újításokat, legyen szó egy új applikációról, online fizetési módról vagy valamilyen frissen kikísérletezett kozmetikai összetevőről, így a trendeket nemcsak befogadják, de már indulásukkor alakítják is, míg mi, „többiek” inkább csak ügyesen adaptáljuk őket kiforrott formájukban. Ha pedig mindehhez hozzá tudnak pattintani néhány menő arcot is, rögtön ott van az elvitathatatlan befolyásoló erő a kezükben.
Élmény és közelség
Már 2016-ban is arról volt szó, mennyire fontos a vásárlóknak az élményszerzés, most, három évvel később pedig csak magamat tudom ismételni: „Egyre kevésbé elégszenek meg a vásárlók azzal, ha simán csak eladni akarják nekik az árut. A vásárlást valóban igazi élménnyé kell varázsolni.” Úgy tűnik, a hogyan? kérdésre még nem találták meg igazán a választ a márkák és a kereskedők, ígéretes próbálkozások azonban vannak, amik egyúttal a boltok jövőbeli funkciójára is választ próbálnak adni. Az ugyanis szintén problematikus, hogyan tudnak fennmaradni az üzletek az egyre növekvő arányú online kereskedelem árnyékában.
A divatcikkek esetén mondjuk az az óriási előny még megvan, hogy a vásárlók többsége továbbra is szereti megfogni, felpróbálni a ruhákat, cipőket vásárlás előtt: bár a kiterjesztett valóság funkciójával erre is megpróbálnak megoldást kínálni az online felületek, azért lássuk be, hogy ez még nem mindennapos dolog, és a valódi tapintást, felpróbálást sem pótolja. Az üzleteknek tehát abszolút van létjogosultságuk, de nem biztos, hogy az old school formában.
Nagyobb városokban például már most is probléma a távolság: kényelemközpontú életünkbe egyre kevésbé fér bele, hogy a fél várost átszeljük egy konkrét divatüzlet kedvéért, pláne, ha könnyen találunk hozzánk közelebb eső alternatívát. Emellett a márkáknak az online rendelések nyűgét is kezelniük kell valahogyan, ha pedig ezt a kettőt összekötjük, megkapjuk a kisebb, de több helyen is elérhető márkaboltokat, amelyek afféle átvevőhelyként is működhetnek, valamint különféle személyre szabott szolgáltatásokhoz is megfelelő helyszínt biztosíthatnak.
Fotó: Jaap Arriens / NurPhoto via Getty Images
Kiterjesztett valóság
A kiterjesztett valóság lesz az egyik fő attrakció, amire 2020-ban az is rápörög, aki eddig nem tette. A divatiparban több szempontból is izgalmas új funkciókat eredményezhet, a boltokban például már évek óta tesztelik az okostükröket, amelyek megkönnyíthetik a vásárlást, sőt az eladók életét is azzal, hogy számos információt átadhatnak a vásárlóknak. A funkciót persze a webshopok is egyre inkább kihasználják, ahol a virtuális ruhapróbálás szintén kulcsszereppel bír, de egyedi ajánlatok, akciók is köthetők hozzá, hogy valóban személyre szabott vásárlási élményben részesüljünk. Kérdés persze, hogy az adatokat, amelyek mindezen funkciók működéséhez, fejlesztéséhez szükségesek, mennyire készségesen leszünk hajlandóak átadni, mennyire fogunk megbízni a márkákban, és azok mennyire tudják biztonságosan tárolni az információkat.
A kiterjesztett valóság egyébként közöttünk, vásárlók között is izgalmas témának számít: a Brandwatch felmérésében a válaszadók (az 5G után) a második leggyakrabban említették arra a kérdésre, hogy szerintük milyen technológiai újdonság változtatja meg a leginkább a világot.
Összességében tehát izgalmas év előtt állunk, és kíváncsian várjuk, hogy mindezekből az elemzéseken alapuló jóslatokból mi fog megvalósulni, azt pedig pláne, hogy a rengeteg innováció és előremutató fejlesztés miként tudja nemcsak kényelmesebbé, de élhetőbbé, fenntarthatóbbá is tenni a mostani és a következő generációk életét.
