Magellánék hatásától az Instagramig – a divatillusztráció (nem is olyan rövid) története

Korunk mázlija: a fotózás sem tudta kiirtani a vágyat, hogy művészi szintű divatrajzokban gyönyörködjünk.

A mai divatillusztrációk jóval többről szólnak, mint pusztán egy ruha vagy kiegészítő bemutatásáról. Vágyakat, hangulatokat közvetítenek, az elérhetetlen luxus, a metropolita sikk vagy az egyszerű természetesség mind megbújhat a színek és vonalak között, amik legalább ugyanennyire tanúskodnak alkotóik egyedi stílusáról is. Tucatnyi világhíres művész neve kapcsolódott már a divatillusztrációkhoz, amelyeket a fotográfia 180 év alatt sem tudott eltörölni a magazinok hasábjairól – pedig minden esélye megvolt rá.

Precíz kezdetek

A divatillusztrációk története az 1500-as évekre nyúlik vissza, amikor az egyre sokasodó felfedezőutaknak köszönhetően az európai emberek számára kitárult a világ. Közelebb akartak kerülni a számukra ismeretlen népek kultúráihoz, meg akarták ismerni öltözködési szokásaikat, mint a kor alapvető tájékozódási pontját afelől, hogy valaki milyen társadalmi osztályhoz tartozik, és így kinek miként illik vele szemben viselkednie.

Könyvekbe foglalva tették elérhetővé e fontos információkat, melyekben egész oldalas rajzokon illusztrálták az öltözékeket. Ezek a fekete-fehér rajzok voltak az első divatképek, melyek élethű részletességgel igyekeztek bemutatni a ruhák és kiegészítők fazonját, utalván azok anyagára, kialakításának részleteire. A kiadványok aztán gyakorta jutottak el a ruhakészítőkhöz is, hogy a képeken látottakat beépítsék egy-egy új öltözék részleteibe. 

A 17. században újabb szál is becsatlakozott a folyamatba, mely a divatillusztrációk elterjedését szorgalmazta. Megjelentek az első divatlapok, melyek a felsőbb társadalmi körök számára kívántak pontos tájékoztatást nyújtani a királyi udvarokban dívó legutolsó divatról. Az első ilyen periodika a francia Le Mercure Galant volt, melyet későbbi társaihoz hasonlóan a nemeshölgyek és nemesurak egyaránt szívesen lapozgattak. 

Jacques Callot divatkep 17. szazad

Jacques Callot és Abraham Bosse francia grafikusok és rézmetszők nemcsak vallási, történelmi, földrajzi vagy tudományos témájú alkotásokat készítettek, de a 17. század első felének legjelentősebb divatképei is az ő nevükhöz fűződik. A képen Jacques Callot munkája látható (Forrás: Heritage Arts/Heritage Images via Getty Images)

Színtiszta divat

Az 1700-as évek második felétől az ipari forradalomnak köszönhető társadalmi, gazdasági és technológiai változások a divatlapok iránti keresletet is óriási mértékben megnövelték. Minden országban minden társadalmi réteg számára megjelentek a divatképekkel sűrűn ellátott újságok, melyek közül egyre többet lehetett (drágábban) színes kivitelben is megvásárolni. Ezek a divatillusztrációk azon kívül, hogy továbbra is precíz részletességgel mutatták be az öltözékeket, abban is a hölgyek (és urak) segítségére voltak, hogy a modelleket a megfelelő kontextusba helyezték. Vagyis illusztrálták, hová, milyen alkalomra illik az adott öltözéket viselni.

Divatkép a 1848-ból, feltehetően a francia Francois Courboin alkotása (Fotó: Stock Montage/Getty Images)

A 19. század volt a divatképek fénykora, melyek az haute couture tervezők számára is alapvetésnek számítottak. Az haute couture kezdete a század közepére datálható, atyja, Charles Frederick Worth volt az, aki először írásba foglalta, milyen szabályoknak kell megfelelnie a legmagasabb minőségi szintet képviselő ruhakészítésnek. A couturier-k képzett grafikusokat bíztak meg a kész kollekciók lerajzolásával, hogy azokat eljuttathassák klienseik számára. A rajzok nemcsak elölről, hanem gyakorta oldalról is bemutatták a ruhákat, ügyelve rá, hogy legkisebb részleteik is jól láthatók legyenek. 

Azonban minden jónak vége szakad egyszer: a divatképek aranykora sem tarthatott örökké. Az évszázad végének változásai már egy új korszakot készítettek elő. Megjelenése óta a fotográfia sokat fejlődött, a képek valósághű ábrázolása felülmúlta az illusztrációkat, igaz, a fotókat ekkor még mindig csak rézmetszetekre átdolgozva tudták sokszorosítani a lapok. A divatképek megjelenése is változott, a művész egyre inkább belevihette egyedi stílusát is munkájába. Szép példák erre Charles Dana Gibson rajzai: a Gibson-lányok a kor tipikus modern, amerikai hölgyeinek ábrázolásai voltak, valódi 2D-s trendszetterek, akikre egy generáció lányai és asszonyai akartak hasonlítani.

A 20. század mindent megváltoztatott

Az 1900-as évek első évtizedeiben már vitathatatlan előnyre tettek szert a divatfotók, amelyek, ha nem jön Paul Poiret, egész biztosan hatalomra is jutnak a divatábrázolásban. Poiret, az első modern divattervező azonban még adott plusz húsz évet a visszavonhatatlan változásoknak azzal, hogy kollekciói illusztrálásához nem fotográfusokat, hanem a kor elismert grafikusművészeit kérte fel. Közülük a leghíresebb minden bizonnyal Paul Iribe volt, neki köszönhetők azok a pochoir technikával készített rajzok, melyek segítségével Poiret a botrányosan újszerű, fűző nélküli ruháit bemutatta a nagyközönségnek.

Iribe mellett még a korszak nagy nevei közé tartozott Charles Martin, Eduardo Garcia Benito, George Barbier, Georges Lepape és Umberto Brunelleschi is, akik közösen illusztrálták a mára művészettörténeti jelentőségűvé vált francia Gazette du bon ton magazint, melynek képeit a japán fametszetek és az art deco geometrikus formái ihlették.

Georges Barbier divatillusztrációja a Gazette du Bon Ton magazin 1913-as számában (Fotó: Leemage/Corbis via Getty Images)

A máig létező, híres divatmagazinok, mint a Vogue vagy a Harper’s Bazaar is híresek voltak divatillusztrációikról, az amerikai Vogue egészen a II. világháborúig ilyenekkel ékesítette címlapjait, melyek önálló művészeti alkotásként is megállták a helyüket. 1936-ban azonban már a Vogue vezetése is elismerte, hogy a fényképes címlapokkal jobban eladható a magazin. A régimódi divatképek egyre kevésbé tudták felvenni a versenyt a modernséget megtestesítő fotókkal, így lekerültek a címlapokról.

Száműzve azonban nem lettek, ők maradtak a kultúrbonbonok a szerkesztők számra. A harmincas és negyvenes évek neves divatlapjai hiába a magas szabászatot mutatták be, némileg Burda-stílusban tárták az olvasók elé a lényeget. A tömegek számára a nagy gazdasági világválság, majd a világháború évei nem a felhőtlen divatozásról szóltak, sokkal inkább arról, hogy miként tudják ügyes kezű szabóikkal elkészíttetni a magazinfotókon szereplő öltözékeket. Épp ezért elvárás volt a szerkesztők felé, hogy a lehető leginfomratívabb módon mutassák be a ruhákat, ami minden volt, csak művészi nem.

A művészet fájó hiányát így a divatillusztrátorok munkáival próbálták enyhíteni, köztük olyan világhírű grafikusokkal, mint Erté, Christian Berard vagy a magyar származású Marcel Vértes. Érdekes aktualitás, hogy az olasz Vogue 2020-as első lapszáma éppen a divatillusztrációk régi világát idézte fel azáltal, hogy a teljes magazinból száműzték a fotókat. Céljuk ezzel az volt, hogy bizonyítsák: anélkül is bemutatható a legutolsó divat, hogy ahhoz környezetterhelő módon modellek, fotósok és kollekciók tucatjait kellene utaztatni a világ különböző pontjaira.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

*NO PHOTOSHOOT PRODUCTION WAS REQUIRED IN THE MAKING OF THIS ISSUE A preview of the January 2020 Vogue Italia Special Issue on newsstands January 7th @Yoshitaka_Amano featuring @LindseyWixson in @Gucci Cover 5 of 7 *** "All of the covers, as well as the features of our January issue, have been drawn by artists, ranging from well-known art icons and emerging talents to comic book legends, who have created without travelling, shipping entire wardrobes of clothes or polluting in any way. The challenge was to prove it is possible to show clothes without photographing them. This is a first, Vogue Italia has never had an illustrated cover: and as far as I know no issue of Vogue Italia in which photography is not the primary visual medium has ever been printed. Thanks to this idea, and to these artists' process, the money saved in the production of this issue will go towards financing a project that really deserves it: the restoration of @FondazioneQueriniStampalia in Venice, severely damaged by the recent floods.” @efarneti See more via link in bio. Full credits: #LindseyWixson @thesocietynyc Editor in chief @efarneti Creative director @ferdinandoverderi Fashion @franragazzi @robertaninapinna Casting directors @pg_dmcasting @samuel_ellis @ DM Fashion Studio #VogueValues

Vogue Italia (@vogueitalia) által megosztott bejegyzés,

Felgyorsuló évtizedek és online reneszánsz

Az ötvenes és hatvanas években tovább csökkent a divatillusztrációk iránti igény, mire beköszöntött a hippikorszak, inkább már csak az olcsóbb megoldást jelentették a magazinok számára, ha cikkeikhez illusztrációkra volt szükség. Ettől még inspiráltak, hiszen egy képzeletbeli világot tártak az olvasók elé, de semmiképp sem diktálták a trendeket. Némi fellendülést a nyolcvanas évek hozott, különösen a francia La Mode en peinture magazin megjelenése, mely divatillusztrátorok egy új generációjának adott lehetőséget az ismertség megszerzésére.

Igazi reneszánszukat azonban most, a digitális korban élik az illusztrációk: immár természetes, hogy a fotókkal, pláne a divatfotókkal nem tudják felvenni a versenyt az ábrázolás részletessége szempontjából, de a 21. században már nem is ez a céljuk, sokkal inkább a kollekciót, az adott ruhát ihlető gondolatok átadása, vélt-remélt viselőik (élet)stílusának megjelenítése. Alkotóik számára pedig a közösségi média is tökéletes platform arra, hogy műveiket könnyen és gyorsan bemutathassák a világnak, így szerezvén minél nagyobb ismertséget, elismertséget.

 

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

EngedélyezemNem kérem
A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése