Telefoneladóból operaénekes
A hazánkat is megjárt brit tenor, Paul Potts a Britain’s Got Talent (a tehetségkutató, amivel az Attraction is befutott) 2007-es első évadának megnyerésével került fel a nemzetközi zenei térképre. A műsor az egyáltalán nem sztáralkatú férfiból egy este leforgása alatt csinált népszerű énekest, és a korábban telefonbolti eladóként dolgozó Potts nagyszínpadokon fellépő, menő operatenorrá vált. Tavaly Az ördög Pradát visel rendezője, David Frankel döntött úgy, hogy a gyerekként folyton gúnyolt és Pavarotti által is tehetségtelennek tartott Potts élete van annyira izgalmas, hogy mozifilm készülhessen belőle.
Mészáros János Eleknek is menne?
Mészáros János Eleknek, a Csillag születik operaénekes győztesének ennél jóval kevesebb reflektorfény jutott, azt pedig pláne nem tudta Potts után csinálni, hogy film készülhessen az életéből. Pedig Londontól 1700 kilométerrel arrébb számunkra sokkal izgalmasabb lenne egy Vastag Csaba-, egy Radics Gigi-, egy Rúzsa Magdi– vagy egy Oláh Gergő-mozifilm. Felhívtam a magyar tehetségkutatós mozifilmek guruját, a Made in Hungária dramaturgját és számos nagyszerű hazai film (A vizsga, A berni követ…) forgatókönyvíróját, Köbli Norbertet, hogy mondja el, miért nem készülnek sorra a filmek a tehetségkutatóink hatalmas rajongótáborral bíró győzteseiről. Fenyő Miklós fiatalkorának filmes tolmácsolója nem egy, hanem rögtön egy csomó okot mondott, amiért nem láthatunk majd a közeljövőben például egy Danics Dóra-mozifilmet.
 |
| Kern András és Oláh Ibolya a Casting minden című filmben |
1. Próbálták már
Emlékszel a Casting minden című filmre? Nem? Nem véletlenül. Az Oláh Ibolya életrajzi moziból lett Oláh Ibolya élete által ihletett tehetségkutatós mozifilm 2008-ban nem volt elképesztő siker Magyarországon, pedig a főszerepet maga Oláh Ibolya alakította. Köbli szerint, ha egyszer már nem jött be egy ilyen, miért próbálkoznának újból?
2. Ha még él a sztár, csak a gond van vele
Köbli szerint az életrajzi film alapból nehéz műfaj, de ha még él a sztár, akiről szól, még annál is nehezebb. “Egy fiatalnál még nem lehet egyben látni az életét. Nem lehet még tudni, miről szól, vagy mit példáz. Ráadásul aki még él, folyton ott pörög, és bele akar szólni a róla készülő filmbe. Ez bizony a kreatív munkát meg tudja nehezíteni, sőt akár ölni is.”
3. Hogyan találod meg az ideális színészt?
A kiemelkedő tehetségek valamiben kiemelkedően tehetségesek, de hogyan lehet megtalálni azt a színészt, aki ezt a tehetséget és egyediséget képes lesz a vásznon utánozni és visszaadni? “Ez még Hollywoodban is gondot szokott jelenteni, nemhogy a sokkal kisebb és sokkal kevesebb színészt felvonultató magyar piacon” – meséli szakértőnk.
 |
| Joaquin Phoenix Johnny Cash szerepében |
4. Ha valaki mindig szem előtt van, nehéz pótolni
A tévés tehetségkutatósok egyfolytában a szemünk előtt vannak. Aki viszont ennyire szem előtt van, azt borzasztó nehéz egy színésszel pótolni, mert a nézők egyszerűen nem fogják elfogadni, hogy őt látják a vásznon. “Egy Johnny Cashnél, a Nyughatatlannál azért működött a dolog, mert ő nem folyt a csapból is. Így sokkal könnyebb volt megteremteni az illúziót” – magyarázza Köbli.
5. A tévés népszerűség nem egyenlő a mozisikerrel
Egész más termék, ha valaki a moziban vagy a tévében árulja magát. Köbli szerint a tévés befogadás sokkal passzívabb, és nem mellesleg: ingyen van. A moziért oda kell menni, sőt még fizetni is kell érte, és ritkán fizetünk szívesen azért, amit a tévében ingyen is megkaphatunk.
6. Elveszted a rajongótábort
Ha a produkció szerencsés, és nagy nehezen talál is valakit, aki alkalmas a szerepre, egy fiatal előadó esetében a nézők főleg miatta mennének be, márpedig ha valaki más bújik a bőrébe, akkor elveszik a potenciális rajongótábor is. Persze Köbli szerint egy előadó saját magát is alakíthatja, de sajnos csak nagyon kevesen alkalmasak erre.
 |
| Angela Bassett mint Tina Turner |
7. Kell a dráma és a konfliktus
“Az nem elég, hogy valaki kiáll a filmben és énekel, hanem kell mögé a dráma. Sokkal hálásabb az élet egy fontos karakteres szeletére koncentrálni, mint az egész életműre.” Köbli a Tina című Tina Turnerről szóló mozit hozza fel példának, ami leginkább az énekesnő Ike Turnerrel folytatott viharos kapcsolatának krónikája volt. Olyan sztár életét lehetne csak filmre vinni, akinek az életén végigmegy egy elhúzódó konfliktus egy másik emberrel. “A legjobb, ha ez a konfliktus már régen volt és le is zárult, hogy ezt kerek egészként lehessen elmesélni. A történetmesélésnek használ a távolság” – teszi hozzá, én pedig elkeseredem, mert egy Vastag Csaba – Vastag Tamás-testvérharcról szóló filmre biztosan évtizedeket kell még várnom.
8. A jogi akadály
Amikor egy film a valóságot próbálja reprodukálni, és a történések minden szereplője életben van, egy szerző könnyen abban a helyzetben találhatja magát, hogy minden érintettől engedélyt kell kérnie, és a sok jogi hercehurca végén egyszerűen átnevezi a résztvevőket. “Lehet az Ördög Nórából Kiss Julit csinálni, de ha ezen az úton elindulsz, a végén könnyen ott találod magad, hogy a Vastag Csabáról szóló életrajzi filmben még a Vastag Csabát is átnevezed Szabó Kristófra” – teszi hozzá Köbli. A polgári törvénykönyv szerint ugyan egy életrajzi film elkészítéséhez nincs szükség engedélyeztetésre, de ha az illető, akiről a mozi szól, úgy érzi, a produkció sérti a jó hírnevét vagy a becsületét, az alkotók könnyen perelhetővé válnak. A többéves jogi csatározások elkerülése érdekében szoktak a filmesek mégis inkább engedélyt kérni, de ezt nemcsak az érintett emberektől, hanem például az ilyen esetekben maguktól a tehetségkutatóktól is: “A sok jóváhagyatástól persze a film egyre sterilebb lesz, mert nem lehet senkit rossz színben feltüntetni.”
9. Kell egy könyv!
A jogi hercehurcákat megelőzendő nem árt egy könyv, amin a film alapul, ugyanis a könyv szerzői és kiadója a jogi játszmákat már előre lejátszották a filmesek helyett. “Nálunk csak az eléggé egyoldalú életrajzi/önéletrajzi könyvek vannak divatban, és nem az igazi, több szempontot bemutató tényfeltáró munkák, amik Amerikában annyira mennek. Ezekből viszont nem lehet elég érdekes mozit készíteni.” Már Köblit is keresték meg egy egyoldalú életrajzi film ötletével: “Az illető úgy képzelte el az életét, mint egy krisztusi parabolát, és nem lehetett őt más színben feltüntetni. Ebből köszöntem, de nem kértem.”
