Ámor is varázsitallal kereste a szerelmet
Amióta világ a világ, egy téma mindig örök volt és lesz is, ez pedig a szerelem. Az idők során egyesek hihetetlen dolgokat voltak képesek megtenni azért, hogy megszerezzék a kiszemeltjüket, és különleges bájitalokkal ármánykodtak ennek érdekében. Az ókorban a gyógynövényeknek tulajdonítottak nagy jelentőséget a bájitalok készítésénél. Ámor, a római mitológiából ismert szerelemisten is mivel mással tevékenykedett volna, mint szerelmi bájitallal. A legenda szerint az ő főzete sárgarépából, rózsasziromból, kecsketejből, vörösborból, mogyoróból és borsból áll. Leírva is elég különös, hát még, ha megitatnánk a gyanútlan szerelmünkkel. Ki lehet ugyan próbálni, de elég kockázatos vállalkozásnak tűnik, nem biztos, hogy kiszemeltünk rajongani fog az érdekes ízhatásért.
Így kotyvasztottak a boszorkányok
A középkorban a szerelmi bájitalok készítésekor az ókorban nagyjából gusztusos összetevők helyett már szó szerint kígyót-békát beledobáltak az üstbe. A korabeli boszorkányok szerint a denevérszárny vagy éppen a varangyláb volt a biztosíték arra, hogy az ember megtalálja a nagy Őt, vagy ha már rátalált, a másik is gondolja csak úgy, hogy egymáshoz valók. Az állatok vérének is nagy jelentőséget tulajdonítottak ekkortájt, így a szerelmi bájitalok alapja általában kakas vagy bárány vére volt. Úgy gondolták, hogy ha akár csak pár cseppet is megiszik ebből az áhított férfi vagy nő, az örök szerelemre lobban. Hogy valóban hatásosak voltak-e ezek a főzetek, vagy sem, arról nem szól a fáma, de az biztos, hogy akinek volt gusztusa meginni ezeket a kotyvalékokat, az tényleg sok mindent megtett a szerelemért.
A Káma-szútra sem bízza a véletlenre a szerelmet
A keleti hagyományok szerint az egyik leghatásosabb szer a szerelembe eséshez a bájitalok alkalmazása. A Távol-Keleten még ma is élnek az évezredes hagyományok, amelyek szerint bizonyos állati eredetű testrészek elfogyasztása mágikus hatású, emellett pedig afrodiziákumként is szolgálnak. Így például előszeretettel ették és eszik e célból az őzek agancsát, vagy éppen a tigrisek nemi szerveit. A Káma-szútrában megtalálhatunk szerelmi bájital receptje szerint bivalytejet, vajat, mézet, cukrot, köményt és édesgyökeret kell összekeverni, majd megitatni a vágyott férfival vagy nővel, és máris örök szerelemben élhetünk vele.
A férfihoz a gyomrán át vezet az út?
Ha azt hinnénk, hogy a bájitalkeverés az évszázadok során kiment a divatból, tévedünk. Nemcsak a mesében találkozhatunk ezzel még ma is, hanem még az 1900-as években is nagy divat volt, hogy a hölgyek különböző varázsszerek segítségével igyekeztek meghódítani a kiszemelt férfit, vagy éppen a férfiak megszerezni maguknak az imádott nőt. A szerelmi bájital használatának hagyományait a magyar népi szokások között is fellelhetjük, és több száz éven át adták át a titkot az édesanyák a lányaiknak, annak érdekében, hogy a lehető legjobb partihoz mehessenek férjhez. A lányok éltek is ezekkel a fortélyokkal, bármilyen gyomorforgatóan gusztustalan volt is némelyik. Az asszonyok arra is megtanították a lányokat, hogyan kell megfőzni a bájital hozzávalóit. Nem volt mindegy például az sem, hogy merrefelé keverik a fakanállal. A szerelmi bájital ugyanis kizárólag akkor hat a népi legendák szerint, ha az óramutató járásával ellentétes irányban kevergetik.
Az egyik legmegdöbbentőbb hiedelem szerint ha a nők valamely testrészüket, akár bőrüket, akár hajukat vagy mást belesütnek a pogácsába, és azt megetetik a férfival, akkor az azonnal szerelmes lesz beléjük. Ez a babona különösen nagy népszerűségre tett szert annak ellenére, hogy milyen undorító: az ételbe ugyanis képesek voltak beletenni akár izzadságot vagy menstruációs vért is. Nem csoda hát, ha e szokás ismeretében a fiús anyák fiaikat óva intették attól, hogy vendégségben bármilyen ételt elfogadjanak. Egy másik hiedelem szerint a fiú és a lány vérét kellett belecsepegtetni egy borba, és ha azt megitták, máris egymásra találtak.
Olyan is előfordult, hogy az örök szerelem elérése érdekében a pár egy-egy hajszálát sütötte bele valamilyen süteménybe, majd azt közösen ették meg, ezzel biztosítva egymást arról, hogy soha nem hagyják el egymást. Ez sem túl gusztusos verzió, de ezúttal a résztvevők legalább tudtak arról, mit esznek. A keleti kultúrákhoz hasonlóan az ősi magyar szokások között is élt a hiedelem, amely szerint az állatok, így például a ló nemi szervét belefőzve a bájitalba örök szerelemre lelhet bárki, aki azt megissza. Aki még nem lelt igaz szerelemre, kipróbálhatja ezeket a bizarr párszerző technikákat, már persze ha van gusztusa hozzá, és ha nem fél attól, hogy az áhított hölgy vagy férfi megkóstolva ezeket a “varázsszereket”, szerelme helyett inkább csak a világ végére menekül.
