Házassága egyet jelentett a veszéllyel
Charlotte de Saxe-Coburg-Saalfeld 1840-ben született I. Lipót belga király és Lujza Mária királyné egyetlen leánygyermekeként, így belga királyi hercegnő volt. Már születésekor Európa egyik leggazdagabb hercegnőjének számított, de a vagyona mellett tudása is kiemelkedő volt. Művelt fiatal hölgyként négy idegen nyelvet beszélt kiválóan, többek között filozófiára oktatták és zenélni tanították. Biztosan nem gondolta, hogy élete egyik percről a másikra gyökeresen megváltozik, amikor feleségül ment 17 éves korában Habsburg Miksához, Ferenc József császár öccséhez, és a vele kötött házassága alapján egy csapásra osztrák főhercegné lett. Az addigi biztonságos közegből egy ismeretlen terepre tévedt, amelynek veszélyeit már csak az utolsó percekben fogta fel.
Sarolta hercegnő
Gyűlölet és bosszú várt Saroltára új hazájában
Az ifjú pár eleinte Milánóban élt, ahol Miksa főherceg helytartóként működött, de mivel a Habsburg család túl liberálisnak ítélte meg a gondolkodását, ezért hamar leváltották őt. Miksa azonban Ferenc József és III. Napóleon nagyratörő terveinek középpontjában maradt, és úgy határoztak, hogy ő legyen Mexikó uralkodója. Így 1864-ben kikiáltották őt I. Miksa néven mexikói császárnak. Sarolta főhercegnéből ezáltal Mexikó császárnéja lett. A megtisztelőnek gondolt cím azonban olyan áldozatokkal járt, amelyeket akkor még csak nem is sejtett a fiatal nő. Partraszállásukkor hatalmas tömeg várta őket, és 25 ezer fős hadsereg díszkíséretében érkeztek meg a fővárosba saját, mintegy 8000 fős katonai kíséretükkel, akiket otthonról vittek magukkal.
Bár örömmel és várakozással telve utaztak Mexikóba, úgy érkeztek az országba, hogy semmit nem tudtak új otthonukról. Bár az ott töltött három év alatt mindketten megtanultak spanyolul, az ország jellegzetességeivel, a lakosok gondolkodásmódjával nem voltak tisztában, ahogyan azzal sem, hogy a politikai helyzet korántsem annyira stabil, mint gondolták. A népszavazáson a köztársasági elnök ugyan megbukott, és visszaállították a monarchiát, a szavazás tisztasága azért erős kétségeket hagyott maga után. A köztársaság hívei ezért már akkor bosszút forraltak, amikor Miksa és Sarolta betették a lábukat az országba.
A fiatal pár: Sarolta és Miksa
Egyedül maradt férjével egy idegen világban
A Miksa és Sarolta által elképzelt liberális, európai gondolkodású állam, amelyet szerettek volna megteremteni Mexikóban, teljesen lehetetlen vállalkozás volt. A császári pár bárhogyan is igyekezett népszerűvé tenni magát, a mexikóiak nagy része mindig is úgy tekintett rájuk, mint nemkívánatos idegenekre. Miksa és Sarolta próbálkozásait, hogy elfogadtassák magukat a néppel, megakadályozták Napóleon népszerűtlen intézkedései és kegyetlenkedései, az emberek ugyanis Miksát és feleségét tették felelőssé mindezért. Sarolta ennek ellenére császárnéhoz illően megpróbált megfelelni az elvárásoknak, így megismerkedett új hazájával, és látogatást tett sok helyen a birodalomban. Érkezésüktől kezdve a főváros melletti Chapultepec palotában éltek, az azték császárok egykori lakhelyén. Miksa pedig Sarolta tiszteletére a császári palotától a városközpontig hatalmas utat építtetett, amelyet Császárné sétánynak nevezett el.
Habsburg Sarolta mexikói császárné
A császári pár élete azonban nem volt éppen nyugodtnak és biztonságosnak mondható. A monarchiát ugyanis csak a francia haderő tartotta fenn, a megbuktatott köztársaság hívei viszont folyamatosan szervezkedtek ellenük, és harcoltak a császárság megbuktatásáért. Miksa és Sarolta tulajdonképpen bábok voltak Napóleon világraszóló tervében, és nemcsak népszerűtlenségükkel, hanem végül az életükkel fizettek ezért. Az új uralkodópár alig hogy berendezkedett, máris óriási változásokkal kényszerült szembenézni. Az Egyesült Államok ugyanis blokád alá vette Mexikót, és a francia haderőt arra kényszerítette, hogy vonuljon ki az országból. A francia csapatok távozásakor Napóleon ugyan felajánlotta Habsburg Miksának és feleségének, hogy ők is hagyják el az országot, de Miksa ezt visszautasította, és továbbra is hitt abban, hogy fenntarthatja hatalmát. Császárságának és életének napjai azonban ekkor már meg voltak számlálva. Miksa és Sarolta így teljesen magukra maradtak egy számukra idegen világban, és az életük pokollá vált.
Hajszálon múlt az élete, de beleőrült férje elvesztésébe
Sarolta érezte a közelgő vészt, ezért kétségbeesetten próbált férjének támogatókat szerezni Európából. Még IX. Piusz pápához is elutazott, de erőfeszítései rendre kudarcba fulladtak. Sarolta ezért olyan mély depresszióba zuhant félelmében, hogy képtelen volt visszatérni Mexikóba. Szerencséjére, hiszen férjét nem sokkal később tőrbe csalták, elfogták, és hazaárulás vádjával kivégezték 1867-ben, szinte napra pontosan három évvel Mexikóba érkezésük után. A kivégzőosztag előtt állítólag utolsó szavaival is Saroltáért aggódott.
Habsburg Miksa kivégzése Édouard Manet festményén (1868–1869)
Sarolta férje kivégzésének hírére végleg összeomlott, és elméje megzavarodott. Családja számtalan orvossal megvizsgáltatta őt, de minden esetben elmebaj diagnózist állítottak fel. Soha nem tudta feldolgozni férje elvesztésének tragédiáját, és élete hátralévő részét a nyilvánosságtól visszavonultan élte el. Ennek ellenére élete végéig úgy hitte, hogy ő még mindig Mexikó császárnéja, képtelen volt felfogni és elfogadni, ami történt. Olyannyira, hogy állítólag egy idő után azt is elfelejtette, hogy férje meghalt, és évtizedeken át várta, hogy visszatérjen hozzá, ugyanis 60 évvel élte túl Miksát.
Sarolta mindvégig tudta, hogy férje mégis életben maradt?
Hogy Saroltának igaza volt-e abban, hogy élete végéig visszavárta férjét, nem tudni, ugyanis Miksa halálával kapcsolatban számos legenda látott napvilágot. Köztük egy német kutató, Deneke elmélete a legérdekesebb, amely szerint Miksát vaktölténnyel lőtték meg a kivégzésekor, és amikor holtteste hazaérkezett, sem a családtagok, sem szakemberek nem tudták – vagy nem is akarták – azonosítani őt, mert a holttest arca, teste meg volt csonkítva. Az elmélet szerint Miksa kiszabadult a fogságból, és Justo Armas álnéven tovább élt Mexikóban.
Az elképzelést alátámasztani látszik, hogy Ferenc József halálakor hivatalos személyek felkeresték ezt a bizonyos Armast, hogy foglalja el az Osztrák–Magyar Monarchia trónját, de a titokzatos férfi elutasította a kérést. Nemrégen exhumálták Armas holttestét, és a Habsburg család engedélyével genetikai vizsgálatot végeztek rajta, amelynek során kiderült, hogy az Armas név mögé bújt személy valóban a Habsburg család tagja volt, de hogy Miksa volt-e vagy valaki más, azt nem tudni biztosan. Ezek alapján akár az is elképzelhető, hogy Sarolta mindvégig tudta az igazságot, hogy férje életben maradt, és az elmebajt csak ráaggatták, hogy ki ne kotyogjon valamit.
Eltitkolt gyermeket szülhetett Sarolta
A regényes történet azonban még itt sem ér véget, a pletykák szerint ugyanis Saroltának még abban az évben, amikor férje meghalt, született egy házasságon kívüli fiúgyermeke, ami azt jelenti, hogy még a házasságának időszaka alatt volt kapcsolata egy másik férfival. Hogy mi volt az igazság, azt a mai napig nem tudni. Az biztos, hogy Miksától nem született gyermeke, valószínűleg azért, mert a császár szifiliszben szenvedett. A pár ezért, és persze népszerűségük növelése érdekében Mexikóba érkezésük után örökbe fogadta a korábbi mexikói császár két unokáját.
Hogy ki volt Sarolta gyermekének apja, nem lehet biztosan tudni, de egyesek szerint egy belga báró. Azt sem lehet pontosan tudni, hogy ki volt maga a gyermek. Néhány történész Maxime Weygandként azonosította a megszületett fiút, aki a két világháborúban francia tábornokként szolgált. Bár Weygand mindig visszautasította e feltételezést, azért az furcsa, hogy szülei kilétét mindig igyekezett eltitkolni, és az is táplálja a feltevést a rokoni szálakról, hogy Sarolta egész életében egy játék babával aludt együtt, akit Maxnak hívott.
