A tapasztalatok alapján a jó szándékú emberek nincsenek tudatában annak, hogy a vízimadarak etetése nemcsak felesleges, hanem tömegesen sodorja veszélybe, betegíti meg, és ítéli pusztulásra az állatokat – hívja a fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
A lényeg: soha, sehol, semmivel ne etessük a vízimadarakat!
A vízimadarak életmódja és téli túlélési szabályai ugyanis alapvetően térnek el a klasszikus etetőket látogató énekesmadarakétól.
Ezért ne etessük soha a vízimadarakat:
- a hónapok, sok madárnál akár évek óta tartó, egyoldalú kenyér- és egyéb értéktelen „táplálék” diéta megbetegíti a madarakat, egyik formájának külön neve is van („angyalszárny betegség”);
- a mesterségesen fenntartott táplálékbőség kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedést;
- növeli a zsúfoltságot, a madarak közötti agressziót és az ebből is eredő sérülésveszélyt;
- önfenntartó életre nem alkalmas területekre is nagy mennyiségű vízimadarat vonz;
- elősegíti a fertőző betegségek terjedését, ami különösen a madárinfluenza kapcsán jelent óriási kockázatot;
- szennyezi a környezetet, növeli a vizek szervesanyag-terhelését és az ebből eredő eutrofizációt (elmocsarasodás);
- növeli a fajok közötti hibridizációt;
- rontja a madarak társadalmi megítélését, növeli az ember–madár konfliktushelyzeteket;
- a közvetlen fizikai érintkezés ránk, emberekre nézve is veszélyt jelent.
A vízimadarak etetése egy öngerjesztő problémaspirált indít el:
- az etetés többnyire nyáron kezdődik, amikor az emberek keresik a hűsítő víz közelségét, így a madár–ember találkozások száma is nagyobb;
- az itt etetett madarak ősszel nem vonulnak el;
- így az emberek látják a „sok szegény, éhes”, valójában lusta vagy már beteg, röpképtelen madarat, ezért tovább etetik őket;
- a fagyok beköszöntével a madárlétszám a vonulásukat, kóborlásukat az etetőhelyeknél nyüzsgő madarak látványa miatt megszakítókkal folyamatosan nő;
- ez tovább erősíti az emberek etetési hajlamát, aktivitását;
- amit helyenként sajnos a járókelőket hamis információkkal megtévesztő kacsaetető automatákat kihelyező vállalkozások is erősítenek (holott az ezekben felkínált táplálék ugyanolyan felesleges, értéktelen és viselkedéstorzító hatású, mint az összes többi), pusztán a bevételszerzés érdekében, viszont a madarak és az emberek kárára;
- az etetőhelyek mesterségesen fenntartott táplálékbázisa közelében évről évre több madár költhet;
- így nő a nyári kunyerálók száma, és immáron több madárral kezdődik újra a folyamat.
