A portugál Rosario Costa már közel harminc éve él Koppenhágában: 1992-ben költözött a dán fővárosba, ahol a világ egyik legnívósabb oktatási intézményében, a Danmarks Designskole (DKDS) falai között szerezte formatervezői mesterdiplomáját. Tanulmányai végeztével, 1997-ben helyezkedett el a LEGO-nál, tervezőként, ahol 2002-ben már senior designerré léptették elő. Fontos szerepe volt a cég legjellegzetesebb termékei között említhető LEGO Duplo és Lego Creator készletek tervezésénél, de dolgozott a LEGO Mindstorms és a Technic család játékain is. Fontos szerepe volt abban, hogy a cég játékait a gyerekek a szabadban is használhassák – ez a LEGO X-Pod révén sikerült – de a cég legújabb, mai fejlesztései fölött is bábáskodott. Rosario Costával Frankfurtban beszélgettünk, ahol a fiatal formatervezők munkáit bírálta a Braun Prize 2018 díjátadó zsűrijének tagjaként.
Elsőként tisztázzunk egy fontos kérdést: hogy kerül a LEGO egyik szakembere a Braun rendezvényére?
Ők kerestek meg engem, nem is tudom, hol bukkantak rám, még az is lehet, hogy egyszerűen megnézték a LinkedIn-oldalamat. Rengeteg idő kellett a zsűrizéshez, úgyhogy már másodszorra vagyok itt, mert egyszer már összeültünk a zsűritagokkal a jelöltek kiválogatásához. Ugyanakkor ez egy remek dolog, mert kiváló ötleteket láthatunk, inspirációt meríthetünk és rengeteg érdekes, okos embert ismerhetünk meg. Nagyon egészségesnek tartom, ha az ember néha kimozdul a megszokott keretei közül, főleg, mivel, bár különböző cégeknél dolgozunk, ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülünk, hiszen a felhasználóink, akikkel beszélgetünk, ugyanazok az emberek.
Amikor az emberek megtudják, hogy mi a munkája, bizonyára sok elismerő vagy akár irigykedő tekintettel is találkozik…
Ez így van, gyakran szoktam mondani, hogy nekem van a legjobb munkám a világon. De félreértés ne essék a munkám során a játékot nagyon komolyan vesszük. Persze eközben igyekszünk jól érezni magunkat, mert ilyenkor jönnek a legjobb ötletek is. Mindig azt szoktam mondani, hogy mindenkinek kapcsolatba kell lépnie a benne élő gyerekkel. Ezért is van nálunk minden tárgyaló tele LEGO-kockákkal. Van, hogy azokkal magyarázunk el valamit, vagy csak játszunk vele, vagy ezzel vezetjük le a felesleges energiáinkat.
Napjainkban egyre változatosabb, egyre célirányosabb LEGO-készleteket dobnak piacra, míg régebben voltak a sima kockák és az egyéb elemek, amelyekből mindenki azt épített, amit akart. Nem korlátozza ez a játékban rejlő kreativitást?
Az egyik mottóm, hogy a korlátok, szabályok azért jók, mert serkentik a kreativitást. Például ami a gyártást, tervezést illeti, nekünk is vannak korlátaink, mivel nem tudunk akármilyen formájú elemeket létrehozni. Ennek a fő oka, hogy rendkívül megnehezítené a gyártási folyamatokat és olyan komplexitást hozna a rendszerünkbe, amivel nem biztos, hogy jót tennénk magunknak. A fő célunk ugyanis, hogy egy sokkal nagyobb platformot adjunk a gyerekek kezébe, amelyen keresztül történeteket mesélhetnek el. Ezt a célt szolgálják az egyes – akár célirányosan megtervezett –készletek is. Vegyünk példának mondjuk egy házat, ebben van aki csak ennyit lát, másoknak viszont ez a kiinduló pont az inspirációhoz. Elvégre a kész házat szét is lehet szedni és el lehet vele kezdeni kísérletezni. De ahhoz, hogy ezt megtehessük, először össze is kell rakni, meg kell tanulni felépíteni három dimenzióban. Ami pedig a célirányos, különleges formájú elemeket illeti, ezekben az a jó, hogy ugyanúgy működnek az „egyszerű” kockákkal együtt, sőt, a 60 éve gyártott LEGO-téglákkal ugyanúgy együtt lehet használni, mint a készlet többi darabjával, amihez készültek. Vagyis, ez nem szűkíti be a lehetőségeket, éppen ellenkezőleg. Bár már több mint 20 éve dolgozom a LEGO-nál, még én is naponta meg tudok lepődni, hogy az emberek miket tudnak belőle építeni. Ezen a téren nagyon szerencsések vagyunk, mert a miénk a világ egyik legnagyobb rajongói tábora, amelynek tagjai egészen változatosan használják a LEGO-kockákat. Például láttam olyat, hogy LEGO-t használták közös nyelvként olyanok, akik egyébként nem beszéltek egymás nyelvén.
A LEGO egy olyan cég, amely a játék fontosságát és szerepét hangsúlyozza. Ehhez képest, ma már rengeteg olyan készletet lehet kapni, amelyekben mindenféle fegyverek szerepelnek, a rakétáktól a lézerfegyverekig bezárólag. Ön szerint ez nem lehet káros hatással a gyerekek lelkivilágára?
Fontos fejben tartani, hogy a gyerekek számára természetes viselkedésnek számít, hogy játék közben ismerkednek meg a jó és a gonosz szerepekkel. Ott vannak a cowboyok vagy a kalózok például, a gyerekek ilyen példákon keresztül ismerkednek meg a valódi élet dolgaival. Ez teljesen természetes viselkedés náluk, ezért számunkra nagyon fontos, hogy ezt a tanulási folyamatot lehetővé tegyük a számukra, egy biztonságos környezetben. A LEGO ettől még továbbra is egy fantáziavilágot jelent a gyerekek számára, amelyet festővászonként használhatnak fel saját önkifejezésükhöz.
Ön része volt a kifejezetten a lányok számára tervezett LEGO Friends készletek létrehozásának. Hogyan jött létre ez a világ, amely picit más, mint az eddig megszokott LEGO-figurák világa.
Igen, vezető designerként dolgoztam a LEGO Friends létrehozásán, de semmire sem mentem volna anélkül a nagyon tehetséges csapat nélkül, akikkel együtt dolgoztunk. Fontos megjegyezni, hogy a LEGO létrejötte óta nem válogatott a célcsoportokban, minden korosztályra, fiúkra és lányokra egyaránt gondolunk, ha a játékról van szó. Azonban, a történeti statisztikák azt mutatták, hogy mégis több fiú legózik, mint lány. Persze, ott voltak a Star Wars vagy a Harry Potter ihlette készleteink is, amit a lányok is ugyanúgy imádtak, mint a fiúk. Láttunk egy lehetőséget, hogy még több lányt elérjünk és elkezdtünk azon gondolkodni, vajon mi lehet erre a jó eszköz. A LEGO Friends jelentette a megoldást. De ott van például a NASA tudós nőit ábrázoló készletünk, ezzel is szerettük volna megmutatni, hogy nem hiszünk az efféle falakban, a LEGO mindenkié. A lányoknak pedig azt szeretnénk üzenni, hogy bármi lehet belőlük, bármit létrehozhatnak, felépíthetnek, ha hisznek önmagukban. A kreativitás pedig rendkívül fontos, hiszen aki kreatív, az fogja tudni felépíteni a jövőt.
Meséljen egy kicsit a tervezés folyamatáról! Hogyan kell elképzelni, hogy jönnek létre az izgalmas világok, a különféle épületek, járművek és a többi, amitől a LEGO annyira népszerű világszerte.
Nagyjából hasonló folyamaton megyünk végig minden termékcsalád esetében: van olyan, hogy csak rajzolgatunk vagy fotókat, képeket gyűjtünk, amelyekből a hangulatot tükröző, úgynevezett mood boardokat hozunk létre. De van olyan, hogy szövegírókkal ülünk le és történeteket írunk, vagy formatervezőkkel álmodunk meg különféle világokat. Rengeteget ötletelünk, előfordul, hogy az egész napunk csak ötletelésből, brainstromingból áll. Ilyenkor akár 10 különböző ötlettel indulunk, dobáljuk a fotókat, skicceket rajzolunk, aztán leülünk egy csapat gyerekkel és megmutatjuk nekik.
Ezek szerint a LEGO központjában, a dániai Billundban élnek a világ legszerencsésebb gyerekei?
Nos, igen, bár próbálunk más országokban is teszteket szervezni, de tény, hogy Billundban gyakran megkérjük a helyi gyerekeket, hogy segítsenek a tesztelésben. De ezen kívül az Egyesült Államokban és Kínában is szoktunk tesztelni, mert kíváncsiak vagyunk rá, hogy milyen kulturális különbségeket tudunk megfigyelni. Vagyis azt is figyeljük, hogyan játszanak…
Ezek szerint nem ugyanúgy játszanak a LEGO-val a kínai, mint az amerikai gyerekek?
Az alapvető igények azonosak. A gyerekeknek ugyanúgy szüksége van a játékra, ugyanúgy a kreativitást használják az önkifejezéshez, vagy ahhoz, hogy kihívásokat állítsanak saját maguk elé. Ezek az igények azonosak. De például nem mindegy, hogy milyen környezetben nőnek fel. Kínában például jellemzően sokkal kisebb lakásokban élnek, mint az amerikai gyerekek, ez pedig megjelenik a játékban is. Vagyis, a kínai gyerekek inkább kisebb alapterületű dolgokat építenek és inkább felfelé terjeszkednek, míg egy amerikai gyerek játéktere sokkal kiterjedtebb. De mivel más kultúrákról van szó, a szabadidő eltöltése is máshogyan jelenik meg az életükben, nem beszélve arról, hogy iskola mellett milyen egyéb foglalkozásokon vesznek részt, mit sportolnak, milyen a zenei érdeklődésük, és így tovább.
Végezetül egy fontos kérdés: napjainkban egyre nagyobb problémát jelent a műanyaghulladék kérdése. A LEGO pedig szinte kizárólag műanyagból áll. Mit tud tenni egy ekkora cég azért, hogy ne súlyosbítsa ezt a helyzetet, hogyan lehet ezen a téren környezetbarát módon működni?
A LEGO célkitűzése, hogy 2030-ra a kockák alapanyagát teljes egészében fenntartható módon készülő műanyagra cserélje le. Ennek első lépése a most nyáron megjelent, fákat és leveleket tartalmazó készlet, amelyben az alapanyag 30 százaléka már cukornádból kivont anyagokból készül. De ha már erről beszélünk, akkor elmondhatom, hogy nagyon szerencsés helyzetben vagyunk, ugyanis rendkívül alacsony a hulladéktermelésünk. Ez egész egyszerűen azért van, mert a világon szinte senki sem dobja ki a LEGO-játékait. Ez egyébként egészen hihetetlen, akárhányszor a munkámról beszélek másokkal, mindig felcsillan a szemük, mert szinte mindenkinek van valamilyen története a gyerekkori legózásról. Sőt azok, akik ma már szülők, nagyon elérzékenyülnek, amikor azt látják, hogy a gyerekeik az ő saját gyerekkorukból származó LEGO-készletekkel játszanak, kombinálják a mai darabokkal. Ez a tartósság és minőség az, ami miatt az emberek valóságos kincsként tekintenek a saját legóikra, amelyeket generációról generációra adhatnak tovább.