A vegánok nem fogyasztanak semmi olyasmit, ami állati eredetű, így étrendjükből kiesik a hús mellett a sajt, a tojás és persze a méz is. Cukrot ugyan ehetnének, mégis sokan választják például az agavészirupot, amelyet az azonos nevű cserjéből készítenek – ennek egyik alfaját, a kék agavét használják például a tequila előállításához is.
Igen ám, de az agavé nektárja többek között a mexikói hosszú orrú denevérek (Leptonycteris nivalis) egyik fő táplálékforrása, ahogy pedig egyre nagyobb mennyiségű növényt használ fel az emberiség a szirup előállítására, úgy fogyatkozik meg a denevérek tápláléka is. Ráadásul ez a két faj szimbiotikus viszonyban van egymással, a növény is profitál a denevérek jelenlétéből, ugyanis ezek az állatok végzik a beporzást. Magyarul, ha a megnövekedett kereslet miatt kevesebb agavé jut a denevéreknek, kevesebbet is tudnak beporozni, ezzel pedig láncreakció veszi kezdetét, aminek a vége az lesz, hogy mindkét faj eltűnik. A hosszú orrú denevér egyébként is veszélyeztetett fajnak számít 1988 óta.
A méz finom, egészséges, és a fogyasztásával nem károsítjuk a méheket (Fotó: iStockphoto)
Mi a bajuk a vegánoknak a mézzel?
Sok vegán azért nem nyúl mézhez, mert azt a méhek termelik, a méhészek pedig a kaptárakból veszik ki, ezért sokan azt gondolják, hogy az apró rovarokat kihasználja az emberiség, akárcsak a tejükért tartott marhákat vagy a húsukért tartott vágóállatokat.
Természetesen vannak megkérdőjelezhető módszerekkel dolgozó méhészek, van olyan, aki levágja a méhkirálynő szárnyát, hogy így tartsa kontroll alatt a méhkolóniát. De az is bevett gyakorlat, hogy méz helyett cukros vizet adnak a méheknek, ami sokak szerint problémás, mert nem tartalmazza az összes tápanyagot, amit a méz igen, ezek nélkül pedig a méhek fogékonyabbá válnak az egész kolóniát fenyegető betegségekre. A cukros víz azonban potenciálisan akár életmentő is lehet a méhek számára, ezt pedig nem más mondta, mint Sir David Attenborough!
Miért egyenek a vegánok mégis mézet?
Azért, mert a fentiek javarészt csak a nem etikusan dolgozó méhészekre igazak. A méhek akkor is termelnek mézet, ha vadon élnek, és csak egy részét fogyasztják el – konkrétan, minél nagyobb kolónia él egy minél nagyobb kaptárban vagy odúban, annál több mézet fognak előállítani. Ez a felesleg pedig csak ott pang, ami idővel szintén káros lehet a méhekre nézve.
Az etikusan dolgozó méhészek éppen ezért mindig gondoskodnak róla, hogy annyi méz maradjon a kaptárban, amennyi biztosítja a méhek tápanyagellátását, a felesleg eltávolításával pedig még jót is tesz az állatoknak, akik így folytathatják a gyűjtögetést anélkül, hogy bármi fenyegetné őket.
Magyarul, ha meg tudsz győződni róla, hogy a méz ilyen forrásból származik, mindenképpen azt válaszd például az agavé helyett. De a barna cukor megvásárlását is érdemes megfontolni, mivel annak az alapanyaga a hazánkban nem őshonos cukornád, vagyis azt messzebbről kell ideszállítani, ami ezúton jelent környezeti terhelést.
Melyiket választanád vegánként, a mézet vagy az agavét?
