Tesla: zseni vagy sarlatán? A különc feltaláló, aki a jövőbe látott

A ma használt okostelefonok és a wifi gondolata nem olyan új keletű, mint ahogy gondoljuk: már Tesla fejében is megszületett az elképzelés egy olyan készülékről, amely azonnali adattovábbításra képes, és elfér a tenyerünkben.

Környezettudatos feltaláló

Nikola Tesla szerb lelkészcsaládba született 1856-ban, édesapja ortodox pap, édesanyja is lelkész felmenőkkel rendelkezett. Nikola is papnak tanult, de végül korának egyik leghíresebb feltalálója, villamosmérnöke, gépészmérnöke lett. Neve alatt 146 szabadalmat jegyeznek, ennél azonban jóval több tervről árulkodnak jegyzetei, és a korabeli beszámolók számos olyan elképzelésről szólnak, amiket nem vetett papírra.

Már Tesla édesanyja is tervezett kisebb szerkezeteket, így a feltalálói véna adott volt, Tesla számára pedig nem léteztek határok. A feltaláló azért dolgozott, hogy könnyebbé, jobbá tegye az emberek életét, és az volt a víziója, hogy a jövőben az emberiséget nem a háborúk, hanem a legújabb technológiai felfedezések fogják lázban tartani.

Tesla jobbá akarta tenni a világot, és meg volt arról győződve, hogy a Föld energiakészletei végesek. Éppen ezért az olcsó, megújuló természetes erőforrásokban látta a jövőt, az erdők újratelepítését szorgalmazta, pedig az ő korában még szó sem volt globális felmelegedésről. Fontosnak tartotta a vízkészletek megóvását és a robotizálást is, valamint az olcsó, sőt az ingyenes energia előállítását. Teslát nemcsak a természet, hanem az emberek sorsa is foglalkoztatta, és találmányaival egy békésebb, korszerűbb, felvilágosultabb élet alapjait akarta megteremteni. Életmódjában a mértékletesség híve volt, igyekezett tartózkodni a kicsapongásoktól, vegetáriánus étrendet követett, és odafigyelt testi fittségére is, ugyanis úgy tartotta: a sikerhez a vonzó külcsín is hozzájárul.

Megelőzte a korát

Tesla sajátos módon tervezett: először a fejében rakta össze és finomította a terveket, papírra pedig már csak akkor vetette, ha már tudni vélte a pontos utat a megvalósításhoz. Emiatt számos terve legendaként maradt fenn, és sajnos nincs róluk közvetlen írásos emlék. Tesla fejében több száz zseniális terv született meg, azonban sokat azért nem osztott meg a világgal, mert attól tartott, kellő bölcsesség híján rossz kezekbe kerülnének. Az energiát egyfajta misztikus sugárnak írta le, amelyről azt tartotta, hogy az éterből jön, és korlátlan mennyiségben elérhető.

28 évesen utazott Amerikába, ahol Edisonnak kezdett el dolgozni, azonban kettejük között nemsokára már az áramok háborúja dúlt: Tesla a váltóáram és az elektromágneses indukciós motor, Edison pedig az egyenáram mellett kampányolt. Tesla kitartott a tervei mellett, feltalálta az indukciós motort, de a rádiókban, tévékben használatos Tesla-tekercs is az ő nevéhez fűződik.

A feltaláló – Edisonnal ellentétben – nem volt különösebben jó üzletember: néhány tervét azért nem tudta megvalósítani, mert nem talált hozzá befektetőket, nem volt hozzá kellő anyagi forrása, másokat pedig azért, mert nem feltétlenül értették a találmányai jelentőségét. Az egyik leghíresebb terve egy adótorony volt Long Islanden, amelyhez sikerült megnyernie a híres bankárt, befektetőt, J. P. Morgant. Morgan szenvedélyesen szerette a regattákat és vitorlásversenyeket, amelyekről szeretett volna hírt kapni, és ezért 100 ezer dollárt – mai értéken 2 millió dollárt – adott a projektre.

A torony a tervek szerint képes lett volna vezeték nélküli adattovábbításra, és telefonkapcsolatot is tudott volna létesíteni a hajókkal. De a tornyot Tesla végül vezeték nélküli energiatovábbításra gondolta használni, elképzelése alapján a torony egész New Yorkot ellátta volna árammal – ingyen. Mivel a torony nem váltotta be Morgan reményeit, és egyes források szerint a vállalkozó tartott attól is, hogy más vállalkozásaira anyagilag kedvezőtlenül hat a torony, tovább nem finanszírozta a fejlesztéseket, és 1917-ben lebontották.

Tesla tervei messze megelőzték a korát: távirányítású hajót tervezett, ami akkoriban felért egy csodával, hiszen a robotika még a kanyarban sem volt. A radarral, a rádióhullámokkal és a röntgensugarakkal is foglalkozott – ezen irányú tanulmányait elkezdte, azonban nem fejezte be. Üzemanyag nélkül működő autót is Tesla tervezett elsőként, és ami a 19. század végén elképzelhetetlennek tűnt, az ma már több éve működő, bevált gyakorlat az elektromos autók képében. 1930-ban alakított át egy luxusautót, amelynek működéséhez nem volt szükség üzemanyagra, csupán áramra: a motorterébe egy zárt villanymotor került, amelyet léghűtéssel láttak el. Az autó tökéletesen működött, azonban az olaj már akkoriban is nagy üzlet volt, és minden bizonnyal érzékenyen érintett volna számos, az olajiparban érdekelt üzletembert az elektromos autók megjelenése. Főleg, ha azt is hozzávesszük, hogy Tesla a hajók, repülőgépek üzemeltetésének megoldását is az áramban látta.

A béke híve, mégis fegyvereket tervezett

Ugyan Tesla célja a béke volt, mégis tervezett fegyvereket – amolyan visszatartó erőnek szánta őket. Ilyen volt a halálsugár, amelyet eredetileg békesugárnak nevezett el, és elképzelése szerint láthatatlan erődként védte volna az adott országot. Az amerikai és az orosz kormány is érdeklődött a találmány iránt, de a megvalósításról nem tudni. Halála után a sugárral kapcsolatos jegyzeteit titkosították, de végül a belgrádi Tesla Múzeumnak, valamint családjának adták át őket.

Szintén egy utópisztikus gondolat hozta létre azt a vezeték nélküli távírót is, amellyel hatalmas mennyiségű robbanószert tudott volna aktiválni a tenger mélyén. Tesla úgy gondolta, hogy a hatalmas erejű fegyvertől az emberek megrettennek, és eszük ágában nem lesz háborút indítani.