Ahogy arról már az nlc-n is beszámoltunk, küszöbön áll a mesterséges hús forradalma, a laborban előállított fehérjéből készülő húspogácsák ugyanis már ma is elérhetők bizonyos éttermekben, bő húsz év múlva pedig már több lesz belőlük forgalomban, mint az élő állatokból származó élelmiszerekből.
Az állatoknak, elsősorban a szarvasmarháknak azonban nemcsak a húsát, a bőrét is felhasználjuk, különféle ruhadarabok, táskák vagy épp bútorok készítéséhez. Ez pedig már önmagában óriási környezeti terhelést jelent, a marhák tenyésztése során ugyanis annyi üvegházhatást okozó gáz szabadul fel, hogy ha a világ összes tehenének kibocsátását egyetlen ország eregetné, azzal a harmadik lenne a legszennyezőbb nemzetek sorában, kevéssel lemaradva az Egyesült Államoktól és Kínától.
A mesterséges bőr létrehozása azonban valamivel bonyolultabb, mint a húst alkotó molekulákat összekombinálni egy laboratóriumban. A jó hír, hogy mostanra ez is megoldódott, ráadásul feltehetően némi magyar – de legalábbis magyar származású – gógyi is szerepet játszik ebben. A brooklyni Modern Meadow nevű startup ugyanis már 2016 óta foglalkozik a mesterséges bőr – tehát nem műbőr! – kifejlesztésével, ehhez 40 millió dollár kockázati tőkebefektetésre is sikerült szert tenniük. A cég vezérigazgatóját pedig a Popular Science magazin értesülései szerint Andras Forgacsnak hívják.
A szarvasmarhák tenyésztéséhez rengeteg termőföldre és vízre is szükség van (Fotó: iStockphoto)
A cég szakemberei először genetikailag módosított állati sejtekből nyerték ki a mesterséges bőr létrehozásához szükséges kollagént, amelyet csaknem bármilyen alakúra tudnak formálni. Az eljáráshoz nincs szükség élő állatok levágására, de nem is termel annyi hulladékot, illetve üvegházhatású gázokat sem. Ráadásul, mivel a laboratóriumi körülmények között létrehozott bőrben nincsenek szőrszálak, sem zsírszövet, jóval kevesebb vegyszerre van szükség a feldolgozása során.
Egy másik megközelítéshez azonban még csak állati sejtekre sincs szükség: a Modern Meadow ugyanis 2019-re kifejlesztett egy olyan eljárást, amelynek során élesztőgombákkal termelik meg a szükséges kollagént.
A cégnél jelenleg azon dolgoznak, hogy megnyissák első, tömegtermelésre alkalmas gyárukat, illetve egy divatstúdiót is, ahol feltehetően a mesterséges bőrből készülnek majd különféle ruhadarabok. A cég tulajdonosai szerint a laboratóriumi úton létrehozott alapanyag minőségben felveszi majd a versenyt a minőségi valódi bőrrel.
Az egyik megoldandó probléma a ruhatervezők és a kutatók közös nyelvének kialakítása, míg ugyanis az első csoport tagjai textúrákról, illetve tapintással megállapítható minőségi jelzőkről beszélnek, addig a kutatók a létrejött anyag mechanikai tulajdonságait, szakítószilárdságát és hasonló tényezőket tudnak vizsgálni és befolyásolni.
Bár a módszer már csaknem kész, az első mesterséges bőrből készülő ruhadarabok elterjedésére még várni kell, eleinte ugyanis valószínűleg rendkívül drágák lesznek a megfelelő minőségű alapanyagok, azonban ahogy fejlődik a technológia és ahogy egyre fontosabbá válik a környezet védelme, a mesterséges bőr előtt komoly jövő áll.
