Az új felfedezés egyben azt is jelenti, hogy mostantól a Szaturnusznak van a legtöbb holdja a Naprendszerben: eddig a Jupiter vezetett 79 holddal, mostantól azonban a jellegzetes gyűrűjéről ismert bolygóé az elsőség 82-vel.
A felfedezés Scott Sheppard amerikai csillagászhoz és a Carnegie Institute of Science kutatóihoz fűződik, akik a Hawaiin található Subaru teleszkóppal vizsgálták meg az újonnan felfedezett holdakat. Ugyanez a csapat tavaly 12 új holdat észlelt a Jupiter körül.
A Szaturnusz holdjainak érdekessége, hogy a 20-ból 17-nek úgynevezett retrográd röppályája van, vagyis a bolygó forgásával ellentétes irányban mozognak.
„A világ legnagyobb teleszkópjait használva vesszük leltárba az óriásbolygók kisebb holdjait – magyarázta Sheppard a CNN hírcsatorna értesülései szerint. – Ezeknek az égitesteknek kulcsfontosságú szerepük van abban, hogy bővebb ismereteket szerezzünk a Naprendszer bolygóinak kialakulásával kapcsolatban.”
A Szaturnusz forgásával megegyező irányban keringő holdak közül kettőről már azt is megállapították, hogy nagyjából két év alatt kerülik meg a bolygót. A távolabbi holdaknak egy teljes kört három évig tart megtenni.
„A holdak mozgásának tanulmányozásával kideríthetjük a származásukat, illetve információkat kaphatunk a Szaturnusz születésének körülményeiről is” – tette hozzá a szakember.
A kutatók az új holdakat a röppályájuk szöge alapján kategorizálták. A legkülső csoport pályája nagyjából 46 fokos szöget zár be a bolygó egyenlítőjével. A szakértők szerint ezek egy régebben nagyobb holdat alkothattak, amíg az darabokra nem hullott.
Az egyik belsőbb pályán mozgó holdról gyűjtött adatok alapján a csillagászok megállapították, hogy távolabb van a Szaturnusztól, mint a többi „belső pályás” hold, ezért azt feltételezik róla, hogy röppályáját a többi égitest gravitációja térítette el.
„Hasonló csoportokra oszthatóak a Jupiter külső holdjai is – mondta Scott Sheppard. – Ez arra utalhat, hogy a holdak között komoly ütközések következhettek be, illetve arra, hogy a röppályákat keresztező aszteroidákkal vagy üstökösökkel karambolozhattak.”
A kutató azt is elmondta, hogy a Naprendszer keletkezésekor a Napot egy hatalmas, gázokból és porból álló, forgó korong vette körül, később ezekből alakultak ki a bolygók.
„Úgy véljük, hogy a Szaturnusz körül látható, szintén gázokból és porból álló gyűrű is a bolygó születésekor jöhetett létre” – magyarázta Sheppard.
A kutatók olyan szuperszámítógépeket használtak a rengeteg adat elemzéséhez, amelyekkel ma már az alig látható, távolabbi égi objektumokat is meg tudják figyelni.
Nevezd el a Szaturnusz holdjait!
A Carnegie Intézet kutatói pályázatot is hirdettek, amelynek keretében az internetezőktől várják a legjobb névjavaslatokat az újonnan felfedezett holdaknak. Az akció október 7-én kezdődött, és december 6-ig tart.
„A Jupiter holdjainak felfedezése után is szerveztünk névadó pályázatot és akkora érdeklődés mutatkozott iránta, hogy most megismételjük a Szaturnusz új holdjaival kapcsolatban – tette hozzá Sheppard. – Ezúttal az északi, a gall vagy az inuit mitológiából várjuk a névjavaslatokat.”