2020. Március 24.

A szűz királynő, aki a Towerben is raboskodott – I. Erzsébet, az egyik legműveltebb uralkodó

Egy kis történelem: portré a 417 éve elhunyt I. Erzsébet királynőről, aki elhozta a briteknek az aranykort.

H. Sz.

Nem indult könnyen az élete: apja a feleség-sorozatgyilkos Tudor-házbeli VIII. Henrik volt, édesanyja Boleyn Anna. Ő maga is raboskodott a Towerben. Ám végül győztesként került ki a megpróbáltatásokból Erzsébet, Anglia aranykorát elhozó királynője.

Fotó: Getty Images

Erzsébet 1533. szeptember 7-én született Greenwichben. Két évvel azután, hogy világra jött, édesanyját apja kivégeztette, ezzel együtt pedig utólag illegitimmé tette a házasságukat, Erzsébet így törvénytelen gyermeknek számított.

Erzsébet apja, VIII. Henrik nem bánt kíméletesen többi feleségével sem. Első házasságát a pápával dacolva bontotta fel, majd kivonta az országot Róma fennhatósága alól, és megalapította a saját, anglikán egyházát. A válás oka: Aragóniai Katalin lánygyermeket szült neki.

Erzsébet testvérei az Aragóniai Katalintól született nővére, Mária és apja harmadik feleségétől, Jane Seymourtól született egyetlen öccse, Eduárd voltak. Az asszony gyermekágyi lázban, 12 nappal a szülés után meghalt.

Erzsébet, bár részt vett az udvar életében, apja utasítására külön nevelkedett Hatfieldben. Komoly, visszahúzódó, szótlan gyerek volt, később is kerülte a pompát saját házában, szerette az egyszerűséget. Olaszul, latinul, franciául beszélt, filozófiát, történelmet, görög nyelvet, etikát tanult. Később, apja utolsó (hatodik) feleségének, Parr Katalinnak a könyvét három nyelvre is lefordította. Erzsébet és Katalin hosszú ideig remek viszonyt ápoltak.

Erzsébet eleinte kívülről szemlélte Eduárd és a katolikus vallását megtartó Mary csatározását a hatalomért, majd nővérével versengett és fivére pártjára állt.

Tartott mindez addig, amíg 1547-ben VIII. Henrik meghalt, és a kilencéves Eduárd vette át a trónt annak ellenére, hogy Erzsébet lett volna soron (Mária anyjával kötött házasságát ugye felbontotta, de Erzsébet esetén VIII. Henrik csak a kitagadással oldhatta meg azt, hogy nehogy nő kerüljön a trónra).

Az új király nem szerette volna a „fattyúkat”, azaz Máriát és Erzsébetet a trón közelében látni, ezért apja nővérének a lányát, Lady Jane Greyt és az ő leszármazottait jelölte ki örököséül. Ami testvéreit illette, a parlamenttel azt is elfogadtatta, hogy csak más országbelihez mehessenek férjül.

Erzsébet élete ekkor borzalmas fordulatot vett. Parr Katalin, aki addig oltalmazója volt, legnagyobb ellenségévé lépett elő. VIII. Henrik halála után a királyné hozzáment Thomas Seymourhoz, aki az első pillanattól fogva molesztálta és kínozta Erzsébetet. Katalin ahelyett, hogy szembeszállt volna új férjével, maga is beszállt a kínzásokba. Amikor azonban azon kapta Seymourt, hogy szexuálisan közeledik Erzsébethez, úgy döntött, a 14 éves lányt dobja ki a házból. Thomas Seymour Parr Katalin halála után megpróbálta feleségül venni Erzsébetet, hogy továbbra is a királyi család közelében maradjon, ám Erzsébet nemet mondott, Seymourt pedig cselszövésért bebörtönözték.

Nők szolidaritással vegyes harca a hatalomért

VI. Eduárd 16 évesen meghalt, Mária pedig katolikus híveivel bevonult Londonba, Erzsébettel az oldalán és a király akarata és rendelete ellenére magához vette a hatalmat. Lady Jane Grey összesen kilenc napot uralkodhatott.

A testvérek közötti szolidaritás azonban nem tartott sokáig. Erzsébet nem követte Mária katolikus hitét és ellenállt a kéréseinek. Nem nézte azt sem jó szemmel, hogy hozzáment II. Fülöp katolikus spanyol királyhoz. A protestánsok Erzsébetre tekintettek, mint megmentőre, a Wyatt-felkelés célja is az volt, hogy Erzsébetet ültessék a trónra. Így Mária, aki uralkodása alatt a „Véres jelzőt” is megkapta, a Towerbe záratta húgát.

Megpróbálták rávenni, hogy vallja be, köze volt a felkeléshez, ám Erzsébet mindvégig tagadott. Miután a Tower új parancsnokot kapott, Erzsébetet kiengedték és vidéki házi őrizetbe rakták. Meg akart egyezni Máriával, s levelezni kezdtek, de ez a királynő haláláig nem sikerült. Számos összeesküvés jellemezte az időszakot, Máriát vallása és az általa folytatott eretneküldözések miatt többen is le akarták taszítani a trónról, mind Erzsébetet használva fegyverként, aki viszont sosem vett részt a felkelésekben.

Nővére halála után, 1559-ben Erzsébetet megkoronázták. Nehéz helyzetben lévő országot vett át, a gazdaság romokban hevert, Spanyolország pedig háborúval fenyegette a briteket. A királynő ennek ellenére levetette korábbi visszafogottságát és pompában utazott, csillogó ékkövekkel kirakott brokátöltözékben mutatkozott, hogy adjon a látszatra, miszerint Anglia nagyhatalom. Erzsébetnek a vallási megosztottsággal is szembe kellett néznie, éppen ezért volt kellemetlen számára, amikor trónörököse, a skót királynő, Stuart Mária hozzá szökött meg a fenyegetések elől, amit a maga alakította káosz szabadított rá. Erzsébet már korábban is tehetetlenül nézte Mária lépéseit, üzengetésük és harcuk folyamatos volt. Viszonyuk azonban ennél jóval komplexebb volt. Testvéri szeretet és megértés is volt köztük, két nő, akik országokat vezetnek, csak ők tudták igazán egymást megérteni. A hatalom azonban hatalom, Erzsébet segítség helyett 19 évre bebörtönözte, majd lefejeztette Stuart Máriát.

Erzsébetnek szép számmal akadtak kérői, de sosem ment férjhez, nem akarta uralmát senkivel sem megosztani. A szűz királynő jelzőt kapta, ami a mendemondák szerint nem igaz, rengeteg férfival volt intim kapcsolata (nagy szerelme Robert Dudley, Leicester grófja volt, akitől állítólag gyereke is született), de az biztos, hogy kérőit egymás ellen is kihasználta más országokkal folytatott csatározásai során. Ebben segítette az is, hogy Erzsébetnek jó viszonya volt a kalózokkal.

Mária kivégzése azonban csak rontotta az addig is feszült viszonyt a katolikus spanyolokkal, II. Fülöp elindította az Armadát Anglia ellen. Az angol flotta győzedelmeskedett és 1588-ban megalapozta Anglia tengeri uralmát, az ország valóban, és nem csak látszatra, nagyhatalom lett.

Mindez persze nem volt ingyen. Az adóterhek nőttek, a háborúk viszont sok költséggel jártak. Művelt asszony lévén Erzsébet élete utolsó éveiben is sokat adott a művészetre, az angol irodalom és színházi élet szárnyalt. Halála előtt egy évvel depresszióba esett, sok hozzá közelálló barátot veszített el. 1603. március 24-én hunyt el, a trónt Stuart Mária fia, Jakab örökölte. Erzsébet összesen 45 évig volt Anglia királynője.

(Kiemelt kép: Getty Images)