A szűk 365 ezres lakosságú szigetország kétségtelenül a világ egyik legkülönlegesebb úticélja, amely földrajzi és éghajlati adottságainak köszönhetően olyan érzést nyújt az oda látogatóknak, mintha egy teljesen másik bolygóra tévedtek volna. Bár az elmúlt években az évi több mint kétmillió turista elkezdte feszegetni az izlandiak türelmének határait, most, a koronavírus miatt jelentősen visszaesett a beutazók száma. Persze érthető, ha valaki nem most szeretne repülőre ülni és utazgatni, aki azonban még a járvány lassanként megérkező második hulláma előtt olyan helyeket keres, ahol viszonylagos biztonságban kapcsolódhat ki, a világ legritkábban lakott országa ideális választás lehet.
Szerencsés vagyok, tavaly tavasszal volt szerencsém négy napot Izlandon tölteni – az erről szóló beszámolóért kattints kapcsolódó cikkünkre – azonban ennyi idő alatt csak az országban található természeti csodák töredékét lehet bejárni, így, aki igazán szeretné felfedezni a Magyarországnál nem sokkal nagyobb szigetet, jól teszi, ha legalább tíz napra, de inkább két hétre tervezi az utazást. A legnépszerűbb az úgynevezett Golden Circle körút, amelyet a fővárosból, Reykjavikból indulva akár magánúton is könnyedén be lehet járni, az ennél különlegesebb helyszínekhez azonban nem árt egy profi – és lehetőleg helyi – útmutatása, így egyből lecsaptunk a lehetőségre, hogy a Magyarországon élő, izlandi túraszervező Skorri Gíslasonnal beszélgethessünk.
Skorri Gíslason túravezető
Mielőtt belemerülnénk a részletekbe, áruld el, hogy kerül valaki Izlandról Magyarországra, illetve azt is, hogy mennyi idő alatt tanultál meg ilyen szépen magyarul beszélni?
Lassan 15 éve élek itt, először turistaként érkeztem, még 2001-ben. Épp nagyon unatkoztam otthon és eldöntöttem, hogy szervezek egy európai túrát. Meglátogattam pár haveromat, először Norvégiában, Dániában, majd Németországbna és Olaszországban jártam. Épp akkor tanult egy ismerősöm, egy, a szülőfalumból származó lány Debrecenben az egyetemen, így őt is felkerestem. Nagyon megtetszett Magyarország, így egy idő után döntenem kellett, hogy ideköltözöm, vagy hazamegyek befejezni az egyetemet. Végül 2003-tól 2006-ig tanultam Debrecenben, mielőtt megszereztem volna a diplomámat – előtte egy évet már elvégeztem otthon. Ezután visszaköltöztem Izlandra, egy évig ott dolgoztam, de egyre jobban hiányzott Magyarország.
Szóval visszajöttél?
Igen, először Debrecenbe, de ott hamar kiderült, hogy nem nagyon van munkalehetőség. Így jelentkeztem egy budapesti munkára, egy multinál, ahol ugyan norvég nyelven kellett beszélnem, amit sosem tanultam, de nagyjából megértem. Ez 2009. januárja volt, azóta szinte folyamatosan itt vagyok, csak egyszer szakítottam meg az itteni tartózkodásomat, amikor egy nyarat dolgoztam Norvégiában és Izlandon.
Fotó: Mike Swigunski, Unsplash
A multicéges lét után hogyan lett belőled túravezető?
Megmuntam a multis munkát, ugyan a fizetés jó volt, de maga a munka elég monoton. Egy pár barátomat elvittem már korábban Izlandra, aztán elhelyezkedtem egy cégnél, amely extrémsport-túrákat szervezett a világ különböző országaiba. Az izlandi túrákat kezdtem el szervezni, ami az egyetlen volt a kínálatban, ami nem a sportról, hanem az utazásról, kalandozásról szólt.
Most is épp egy izlandi túrára készülsz, mi a helyzet a koronavírussal arrafelé?
A szigorú tesztelések miatt most Izland a világ egyik legbiztonságosabb országa ebből a szempontból, és mivel a legritkábban lakott is, ezért igazán könnyű elkerülni a tömeget. Ráadásul, amióta közvetlen járat indul Budapestről, még az átszállással sem kell vesződni. Arra kell csupán felkészülni, hogy az érkezés után egyből elvégeznek mindenkin egy tesztet, ennek az eredményét kötelező a szállodában megvárni és utána lehet elindulni bármerre. Szerencsére ez elég gyorsan megvan, a repülő délelőtt ér oda és általában délután 3-4-re már meg is kapjuk a teszt eredményét.
Tavaly már több mint kétmillió turista áramlott Izlandra, emiatt, ha jól tudom, korlátozásokat is be akartak vezetni, ezzel mi a helyzet most?
Igen, elég sokan jöttek, a korlátozásokat pedig akkor akarták bevezetni, amikor a turisták száma eléri az évi hárommilliót. Ez viszont most a koronavírus miatt nagyon visszaesett: idén júniusban 80 százalékkal kevesebb volt a turista, mint tavaly. Ettől függetlenül most is van korlátozás, a tesztelés miatt naponta maximum 2000 turistát engednek be, illetve egy kicsivel többet, mert a skandinávokra és a németekre más szabályok vonatkoznak, így ez eléri a napi háromezret is, de ez még így is csak a tavalyi szint 20 százaléka.
Izlandról sokak fejében az él, hogy nagyon drága ország, én is tapasztaltam, hogy bizonyos dolgoknak megkérik az árát, de általánosságban nem tűnt megfizethetetlennek.
Van, ami drága, például az alkoholos italok, vagy általában az élelmiszerek, de éppen ezért, akinek ez számít, annak mostanában kell Izlandra utaznia, mert mindenhol van hely és minden olcsóbb, a szállás és az autóbérlés is. Az élelmiszereknél tapasztalható ez a legkevésbé, de az éttermekben is sok helyen vannak akciók, mert rá vannak kényszerülve.
Fotó: Gigi, Unsplash
Gondolom, jelentős bevételkiesést könyveltek el, a járvány miatt…
Szerencsére nem volt hatalmas probléma a turizmussal, mert okos lépésekkel megmentették a szektort. A szálláshelyek voltak talán egy picit nehezebb helyzetben, de például vidéken szinte mindig tele voltak az éttermek. Ez Rekyjavikra, a fővárosra nem vonatkozik, mert ott inkább a turisták járnak éttermekbe, de épp egy hete voltam kint egy csoporttal és főleg hétvégén épp a helyiek miatt volt egy picit nehézkesebb itt-ott helyet kapni vidéken. Viszont szeptembertől, a szezon végétől ez megszűnik, mert az izlandiak visszamennek dolgozni és tanulni, akkor szerintem még jobb ajánlatokat tudnak majd megcsípni a turisták.
Izland nagyon más terep, mint szinte bármi, amivel Európában találkozhatnak az emberek, mire kell felkészülni annak, aki először utazna?
Az első dolog, hogy ha valaki nem csoporttal utazik, akkor biztos, hogy autót kell bérelnie, mert anélkül nehéz eljutni bárhova is. Aztán azt sem árt tudni, hogy maximum 90 km/h sebességgel lehet közlekedni, viszont sok helyen nem túl jók az utak, illetve vannak olyan helyek, ahová bérelt autóval nem is lehet behajtani. Persze ez főleg inkább a senki földjén fordul elő, mert ott akad olyan terület, ahol még térerő sincs, így, ha valaki bajba kerül, nem tud segítséget kérni.
Rekyjavik (Fotó: Michele Orallo, Unsplash)
Ami még fontos, hogy Izlandnak hírhedten változékony az időjárása. Egy napon belül többször is nagyot változhat az időjárás, így akkor is fel kell készülni egy hirtelen viharra vagy erős szélre, ha valaki reggel rekkenő napsütésben indul útnak. Ehhez kapcsolódik, hogy bizonyos helyeken csak tényleg a nagyon gyakorlott túrázóknak szabad elindulnia. Hallottam olyan profi kalandorokról, akik átsétálták egész Grönlandot, vagy a Déli-sarkot, Izlandról azt gondolták, könnyű kis edzés lesz, de pár nap múlva már hívniuk kellett a segítséget. Most szó van róla egyébként, hogy a koronavírus kontaktkövetési applikációjához hasonlóan a turistáknak is fejlesztenek majd olyan telefonos alkalmazást, amellyel jelezni tudják, ha bajba kerültek, ha pedig nem lenne térerő, a hatóságok akkor is láthatják majd, honnan jelentkeztek be utoljára.
Az Izlanddal való ismerkedéshez a legtöbb útikönyv az úgynevezett Golden Circle körtúrát javasolja, te mit mondanál, mivel érdemes kezdeni az izlandi kirándulást?
A Golden Circle valóban jó választás, mert viszonylag közel esik Reykjavikhoz és az amerikai kontinensen kívül csak itt lehet gejzíreket látni. Ha valaki 3-4 napra, egy hosszú hétvégére érkezik, ez a legjobb választás. Ha van még egy napunk, vagy ha valaki már megjárta a Golden Circle-t, akkor a Snæfellsnes-félszigetre érdemes ellátogatni, ez körülbelül 2,5 óra autóútra van Reykjaviktól és egy bő nap alatt bejárható. Különlegessége az 1446 méter magas Snæfellsjökull vulkán, ami tiszta időben Reykjavikból is látható, de egy gleccser is van itt, illetve hatalmas, elképesztően szép kráterek. Ráadásul itt már jóval kevesebb a turista is, mert a legtöbben déli irányban indulnak el.
Mennyire lehet Reykjaviktól messzebbre merészkedni? Arra gondolok, hogy a fővárostól távolabb mennyire könnyű megoldani a szállás vagy épp a szükséges alapanyagok beszerzését?
Abszolút lehet, sőt, én mindenkinek azt szoktam javasolni, hogy leginkább csak az első és az utolsó éjszakát töltsék Reykjavikban. Vidéken ugyanis elképesztően jó áron lehet nagyon jó nyaralókat bérelni. Nemrég például a már említett gleccser mellett béreltünk egy igényes, tiszta házat, tengerparti panorámával, ahol a homokos strandon lehet lovagolni. Két főnek, egy éjszakára 34 000 forintba került ez, Reykjavikban ilyet sehol nem találnánk, de például most foglaltam egy olyan nyaralót, ami öt főre (!) éjszakánként 50 ezer forintba kerül.
Ráadásul, az ilyen vidéki nyaralók többségében van gázos grill és sok helyen például jacuzzi is. Érkezéskor érdemes feltankolni, sütnivaló húsokból – a bárányt és a halakat ajánlom, ezek itt a legjobbak – na meg sörből és indulhat a buli. Ilyen egyébként a tipikus izlandi belföldi nyaralás is. Ja, azt nem mondtam, hogy a jacuzzi általában mindig a szabad ég alatt van, ahol a csillagok alatt üldögélve lehet eszegetni-iszogatni. Ezek az izlandi jacuzzik általában 37-40 fokosak, ami azt jelenti, hogy utána nyugodtan kiállhatunk akár a 10 fokos éjszakába is, nem fogjuk érezni a hideget.
Fotó: Roan Lavery, Unsplash
A bevásárlásra mennyit érdemes szánni?
Az élelmiszerek ára valamivel drágább, mint otthon, de ha mondjuk balatoni árakkal számol valaki, akkor körülbelül tudhatja, hogy mire számítson. Egyedül a sörből érdemes alaposabban bevásárolni, egyrészt, mert az eleve csak a nagyobb boltokban kapható, vasárnap pedig még azok is zárva vannak. Egy korsó sör egy étteremben, olyan 3-4000 forintra jön ki, de ha a boltban megvesszük, ennek a negyedéből kijön. A magyaroknak mindig azt mondom, hogy pálinkát hozzanak, mert a töményebb italok akár hétszer-tízszer annyiba is kerülnek, mint Magyarországon, ráadásul ilyesmit csak a kifejezetten erre szakosodott üzletekben lehet kapni, szupermarketekben nem. Mi általában a reptéri duty free boltokban szoktunk vásárolni, ami még így is az izlandi árak körülbelül harmadába kerül.
Térjünk vissza a látnivalókra, mi a helyzet például az északnyugati félszigettel?
A Vestfirðir-félszigeten hihetetlen vad tájakat lehet látni, szuper kirándulóhelyek vannak és alig találkozni emberekkel, mert vannak olyan területek, ahol egyáltalán nem laknak emberek – itt a hetvenes években annyira hideg volt, hogy a fű se nőtt ki – de nyáron is legfeljebb pár ember akad. A legnagyobb település Ísafjörður, ahol körülbelül négyezren élnek, a legnyugatibb csücsökből pedig tiszta időben ellátni egészen Grönlandig. A félszigeten nagyon veszélyes utak vannak, így inkább azt javaslom, hogy ha valaki ide szeretne eljutni, Reykjavikból hajózzon át egy hétre, majd a kirándulások végén hajózzon vissza. De itt túrázni szigorúan csak csoporttal szabad, mert ha valaki nem számít nagyon tapasztalt túrázónak, akkor nagyon kockázatos lehet.
Fotó: Chaofan Li, Unsplash
A turisták általában kevésbé ismerik az északi, keleti részeket, arrafelé mit érdemes megnézni?
Izland középső régiójában található egy nagy fennsík, de oda csak speciálisan átalakított, hatalmas gumikkal felszerelt terepjárókkal lehet bejutni, akad pár cég, amik ilyen szolgáltatást nyújtanak. Errefelé is elég kockázatos letérni a kijelölt utakról, főleg, a szeszélyes időjárás miatt. Úgy is mondhatnám, hogy Izlandon egyetlen dolog ami kiszámítható, az az időjárás kiszámíthataltansága. Ezt jól mutatja, hogy van egy finn barátom, aki Izlandon járt suliba. Egyszer három napig egyfolytában esett az eső, akkor ő felsóhajtott: végre, három napig ugyanolyan idő van!
De vissza a kérdéshez: a keleti fjordoknak nagyon különleges hangulata van, igazi világvége-helyeket lehet errefelé találni, mivel a szűkös, meredek utak miatt csak kevesen járnak erre. Itt, az egyik fjordban bújik meg Izland legkisebb teleülése, Mjóifjördur, körülbelül harmincan lakják. Egy nagyon szerpentines úton lehet csak megközelíteni, amit rossz időben lezárnak, télen előfordul, hogy akár 1-2 hónapig sem lehet megközelíteni. De a szárazabb hónapokban sima ügy, csak nem szabad száguldozni. Az a különlegessége ennek a környéknek, hogy ez egy nagyon szűk fjord, meredek falakkal, amelyekről hatalmas vízesések zúdulnak le. A végén pedig van egy világítótorony, ahol egy izlandi-német pár termeszt gyümölcsöket egy üvegházban. Van itt egy meteorológiai állomás is, aminek szintén nagyon világvége-hangulata van, de abszolút érdemes megnézni.
Beszéljünk egy kicsit a gasztronómiáról, mi az, amit Izlandon járva érdemes kipróbálni, megkóstolni?
Több helyen lehet kapni lóhúst, de bálnahúst is, mert Izlandon – most még – legális, igaz, így sem túl népszerű, a helyiek talán egy százaléka, ha eszi. Szerintem azért ezt ki lehet hagyni, viszont bárányt és halat grillezni vagy vajban sütni muszáj! Sokféle kézműves izlandi sör is van, viszont vizet nem szabad venni, mert az izlandi csapvíz a legjobb a világon, egyébként a söreink is azért olyan finomak, mert nagyon jó a víz minősége. Érdekesség, hogy az izlandiak nagyon édesszájúak, mivel a szigeten nincsenek gyümölcsök, legfeljebb áfonya és hasonló bogyók. Emiatt viszont rengeteg féle csokit lehet kapni, a fagyi pedig kihagyhatatlan! Nagyon zsíros tejből készül, ezért még a legegyszerűbb gépi fagyi különlegesen finom, ráadásul minden benzinkútnál lehet kapni, ez még egy Amerikából érkezett hagyomány. Klasszikus kombó, hogy megállsz tankolni, eszel egy hot dogot és egy fagyit.
Mi az, amit szerinted nyugodtan ki lehet hagyni, ha valaki szeretné minél jobban beosztani az idejét?
Őszintén? Szerintem Reykjavikot. Na jó, a belvárost szépen fenntartották, de arra egy nap bőven elég. Izland a természetről szól, gondolj bele, Reykjavik a világ egyik legfiatalabb fővárosa: száz éve még körülbelül csak ötezren lakták és farmok voltak a mostani belváros helyén. Ez jellemző az egész országra, nincs egyetlen központja, hanem regionális centrumok vannak. De egyébként is, ha Izlandra utazol, szép tájakat akarsz látni. Van egy közmondás nálunk: ha nem tetszik a kilátás, fordulj meg! Ez pedig nagyon találó, mert szinte mindegy, hol vagy, mindig más és más természeti csodákat fogsz látni. Csak töltsél minél több időt vidéken!
További cikkeink utazással, nyaralással kapcsolatban:
- Ez a két legolcsóbb település a Balatonnál – megnéztük, hol érdemes nyaralni augusztus végén
- Erre a pólóra van szükséged, ha olyan országba utazol, amelynek nem beszéled a nyelvét
- Elképesztő ajánlattal csábítják az utazókat Piemontba
