Néhány napja már elrepítettünk titeket Tiszadobra, ahol a felújított kastély olyan, akár egy a Loire-völgyben található épület. Most pedig Somoskőre barangolunk virtuálisan, ahol 526 méter magasról tekintélyt parancsolóan magasodik a környék települései felé, a 13. században épült vár.
Fotó: MTI / Komka Péter
A várat egészen a 15. századig szinte folyamatosan lakták nemesi családok, majd a jött a közeledő török hadsereg, és bár a közeli Salgó és Fülek várai elestek, Somoskő helyőrsége majdnem 20 évig kitartott. Az 1600-as évek elején már az Oszmán Birodalom zászlaja lobogott a vár csúcsos tornyai.
Fotó: MTI / Komka Péter
Hiába alakították át, hiába kapott hatalmas ágyútornyokat is, a pusztulástól és az elhagyatottságtól ez sem tudta megmenteni. Amikor 1682-ben, a füleki ostrom idején az arra portyázó lovasok leégették a várat, annak védelmi fontossága örökre odalett. „Somoskő nem nagy vár, nem is nagy hegyen fekszik, de bámultam építését, mely gyönyörű öt-, hat-, hétszögű kövekből van” – írta az épületről Petőfi Sándor.
Fotó: MTI / Komka Péter
Ma már – amikor nincs világjárvány – a vár és az annak északi oldalán megtalálható bazaltzuhatag, mely a területen végbement, egykori vulkanizmus bizonyítéka, magyar oldalról teljesen szabadon látogatható.
Fotó: MTI / Komka Péter
De a magyar oldalon lelhetünk rá a Petőfi-kunyhóra is, amely a költő somoskői látogatásának állít emléket. Ha hinni lehet a szóbeszédnek, akkor Petőfi valóban ebben a kicsi házban húzta meg magát, amikor erre járt.
Fotó: MTI / Komka Péter
Káprázatos kilátásban lehet részük a látogatóknak, hiszen a somoskői várról remekül látni a Salgó várát is. De még pazarabb a látvány, ha felkeressük a Macskalyuk-bánya bejáratát és környékét, innen ugyanis mindkét építményt megfigyelhetjük.
Fotó: MTI /Komka Péter
