00:05 Universal
Az akkoriban a 75. születésnapját ünneplő Universal logójával indítunk. A stúdió a két évvel korábbi Ikreknek köszönhetően látta meg az üzleti potenciált a Schwarzenegger-komédiák készítésében, és próbálták meggyőzni az osztrák tölgyet, hogy újra írjon alá hozzájuk egy filmhez. Viszonylag könnyű dolguk volt részben az Ikrek sikere miatt, másrészt azért, mert Arnold első gyereke éppen 1989-ben született meg, és amúgy is olyan tervei voltak, hogy a karrierjét családbarátabb irányba fordítsa.
01:00 A borostás Schwarzenegger
Az első percig kell várnunk, hogy először lássuk meg John Kimble-t (Schwarzeneggert) ballonkabátban, napszemüvegben és rá nem jellemző borostával. Bár gondolhatnánk azt is, hogy az Ovizsaru forgatókönyve eleve rá íródott, ez egyáltalán nincs így: mielőtt felkérték őt a főszerepre, a szkriptet fél Hollywoodnak kiküldték, de a legtovább a tárgyalásokban Kurt Russellel és Robin Williamsszel jutottak. Egy biztos: Williamsszel a főszerepben ez egy egészen másmilyen film lett volna.
01:10 Feltűnik a rosszfiú
Nem sokat teketóriáznak, már jön is a sztori rosszfiúja, Crisp, akit a lófarkas frizurájú, enyhén Steven Seagal-os beütésű Richard Tyson alakít. A szerepre először a fiatal Christian Slatert akarták szerződtetni, aki félt, hogy a Gyilkos játékok című filmje után beskatulyázzák, ezért nem vállalta a munkát.
02:25 „Seggfej!”
Mondja az őt arrébb lökő Kimble-nek egy nő a pláza mozgólépcsőjén. Ez a pillanat azért fontos, mert elvileg egy családi filmről van szó, mégis sok benne a trágárság, sőt az erőszak is. Ez annak idején sok embert összezavart, hiszen hogyan férnek el ezek mind egy családi filmben? A film sikeres volt, de Schwarzenegger szerint lehetett volna jóval sikeresebb is, ha az erőszakos/káromkodós részét tompították volna, de erről nyilván már ő is csak utólag okoskodott.
05:16 Köp a spicli
Crisp a raktárban találkozik a piti bűnözővel, aki elmondja, hol látta az elszökött feleségét és a gyerekét. Az Oregon állambéli Astoriát így írja le: „Nagyon egészséges helyen laknak, télen hó is van”. Nos, emberünk nem áll a helyzet magaslatán, ugyanis Astoria az óceán partján fekszik, és ugyan a csípős, hideg szelek valóban jellemzők rá, a hőmérséklet szinte sosem megy fagypont alá, így havat aztán nem sűrűn látnak arrafelé.
06:30 Odabilincselés egy hullához
Crisp lelövi a spiclit, amit a fickó elrejtőzött barátnője is végignéz. Erre befut Kimble, és a pánikba esett szemtanút fogja, és odabilincseli a hullához, hogy ő addig rohanhasson a gyilkos után. Ezért a kissé embertelen húzásáért Amerika összes államában kirúgnák a rendőrségtől.
08:25 Phoebe első feltűnése
Kimble későbbi társát, Phoebe-t először a kihallgatószobában láthatjuk, és már rögtön itt teli van a szája kajával. A karaktert kajafüggőként írták meg, aki egyfolytában tömi magát. Az őt alakító Pamela Reed később egy interjúban elmondta, hogy ez egyáltalán nem esett nehezére, ugyanis ő maga is imád kajálni.
10:25 „A nevem John Kimble és szeretem a kocsimat”
Önbíráskodó rendőrünk követi egy klubba a rendőrségről lelépő, tanúskodni nem kívánó szemtanút, és néhány pofon kiosztása után egy shotgunnal szétlövi a klubot, és gyakorlatilag rákényszeríti a nőre, hogy tanúskodjon a bíróság előtt. Ez egyrészt szintén olyan eset, amiért bármelyik rendőrállomásról kirúgnák, másrészt jól jelzi, hogy mi a baj 2020-ban az Ovizsaruval. Amikor nyár végén az oregoni Astoriaban egy szabadtéri évfordulós vetítést szerveztek a filmből, óriási lett a felháborodás, ugyanis pont a Black Lives Matter és a rendőri erőszak amerikai elharapózásának évében akartak ünnepelni egy olyan filmet, ami maga is dicsőíti a rendőri önbíráskodást és erőszakot. A vetítést végül lefújták, és egy dokumentumfilmet tűztek műsorra helyette.
13:23 Az ing és a haj
Egyáltalán nem fontos pillanat, de szeretnék megemlékezni a rendőrségi szembesítésre behozott Crisp szétengedett hajáról és mintás ingjéről. Mert megérdemlik.
14:05 Erőszakos kihallgatás
A bíróságról frissiben visszahozott Crispet a türelmetlen Kimble elkapja, és az ügyvédje jelenléte nélkül hallgatja ki és bántalmazza, ráadásul a dolognak több szemtanúja is akad. Elég pocsék rendőr ez a Kimble, ugyanis egy ilyen nyilvánvaló önbíráskodás után még egy gyilkost is könnyedén fel tudnak menteni az ügyvédei.
15:25 „Ausztriából”
Kimble és Phoebe elindulnak együtt Oregonba, és Phoebe megkérdezi a társát, honnan is jött. „Ausztriából” – hangzik a válasz, ami azért újszerű Schwarzenegger karrierjében, mert a korábbi filmjeiben nem igazán magyarázzák meg a szokatlan akcentusát (amit az amúgy zseniális magyar szinkronban sajnos nem élvezhetünk). Mondjuk a Kimble nem túl osztrákos hangzású név, de nyilván a család alkalmazkodott Amerikához egy új név felvételével.
17:50 A gyerek megijesztése a repülőn
Sokan ültünk már rosszcsont gyerek közelében egy repülőn, ezért nem csoda, hogy máig nagy népszerűségnek örvend az Ovizsaru azon jelenete, amiben Kimble megmutatja az ülését hátulról lökdöső kissrácnak egy ceruza segítségével, mit fog tenni vele, ha ez még egyszer előfordul.
21:05 A menyét!
Miután Phoebe a gyomorrontásának köszönhetően végigrókázza az utat, már épp a kocsit hátsó ülésén pihen, amikor a hátizsákból előmászik Kimble házimenyétje, akit korábban még nem láthattunk a filmben. Az önbíráskodó zsaru az állattartásban sem számít szabálykövetőnek: kalifornai államban a film készítésének idején tilos volt menyétet tartani háziállatként.
22:40 „Azok a kis disznók meg fognak zabálni”
Phoebe figyelmezteti a helyette beugró Kimble-t, hogy nem lesz könnyű dolga az oviban. Schwarzeneggernek azonban bizonyos szempontból könnyű dolga volt, ugyanis pont ugyanannyira izgult amiatt, hogyan fog együtt dolgozni ennyi kisgyerekkel, mint ahogy a karaktere is a filmben, emiatt nem különösebben kellett színészkednie, minden ment magától. Schwarzenegger pont emiatt ragaszkodott ahhoz is, hogy a filmet Ivan Reitman rendezze, mert a háromgyerekes rendezőről tudta, hogy jól bánik a gyerekekkel, és aztán később ő is azt másolta le, ahogyan Reitman a gyerekekhez beszélt, és apró felnőttekként kezelte őket.
23:00 Astoria, Oregon
Bűbájos képeken láthatjuk az óceánparti Astoria festői városát. A városban csak a külsőket rögzítették, az összes belső felvétel már a Universal Los Angelesi felépített díszletei között zajlott. Forgathattak volna akár az astoriai iskolában is, mert épp nyári szünet volt, csakhogy Schwarzenegger ragaszkodott ahhoz, hogy közel legyen a családjához és minden este hazamehessen a feleségéhez és a gyerekéhez a napi munka után.
25:18 Az ovisok
Huszonöt perc után jut el a cselekmény az óvodába. A 30 nagycsoportos ovist 2000 gyerek közül választották ki. Először nagyobb csoportokban nézték meg őket, kiválogattak közülük 250 gyerkőcöt, akiket aztán egyenként is meghallgattak, és közülük választották ki azokat, akik végül benne maradhattak a filmben. Reitman a teljes káosz elkerülése érdekében 5 szabályt hozott meg, amire figyelniük kellett a gyerekszínészeknek: figyeljenek, viselkedjenek természetesen, ismerjék a karakterüket, ne nézzenek a kamerába és fogadjanak szót.
27:45 „A fiúknak fütyijük van, a lányoknak meg puncijuk”
Újranézve a filmet kellett rájönnöm, hogy honnan vették honatyáink, hogy az alaptörvénybe beleírják a hírhedt „Az anya nő, az apa férfi” kiegészítést. Hát bizony innen.
30:00 „Csöndeeeeeeeeeet!”
Schwarzenegger a gyerekkáoszt látva kétségbe esve kezd ordítani. Kétgyerekes apaként teljesen át tudom érezni a fájdalmát, és tény, hogy az egész karrierje során ebben a jelenetben mutatja magát leginkább sebezhetőnek.
32:00 A dupla Dominic
Crisp fia, Dominic volt a legfontosabb gyerekszereplő, ezért Reitman kapott az alkalmon, amikor talált egy egypetéjű ikerpárt, Joseph és Christian Cousins-t, hogy együttes erővel játsszák el a szerepet. Így ha az egyik gyerek kidőlt, jöhetett forgatni a pihentebb másik, és gyorsabban tudtak haladni a felvételekkel.
33:30 A Hummer-sztori
Astoria utcái nem akármilyen businesshez járultak hozzá. Schwarzenegger épp egy kinti jelenetet forgatott, amikor katonai Hummerek konvoja vonult át a kisváros utcáin. Schwarzi imádta őket, és ez a látvány vette rá őt arra, hogy a forgatás befejeztével felkeresse a kocsik gyártóját, és rávegye őket, hogy egy kis átalakítással lakossági forgalomba hozzák az amúgy katonai célokra gyártott járművet. A többi pedig már benzinzabáló és aszfaltpusztító történelem.
33:42 „Fogadjunk, hogy buzi!”
„Hát miféle férfi az, aki óvodában tanít?” Előítéletekben már 1990-ben is erősek voltunk. A film erre még akkor is rájátszik, amikor Kimble épp az egyik gyerek anyukájával beszélget, aki arról panaszkodik neki, hogy a gyereke apja egy férfi miatt hagyta el, így a gyerekének nem tenne jót, ha továbbra is tartaná a kapcsolatot az édesapjával. Kimble pedig csak helyesel.
36:15 „Anya, megkérdeztem: nem nős!”
„Isten hozta Astoriában, a magányos szülők fővárosában” – mondja Kimble-nek Sylvester anyukája. Az állítással csak az a gond, hogy egyáltalán nem igaz. Astoriában egyáltalán nem kimagasló a magányos szülők aránya.
37:10 „Ki az apukám, és mi a foglalkozása?”
Amikor Kimble azt játssza a gyerekekkel, hogy meséljenek az apukájukról, a gyerekek szövegei csak részben voltak megírva. Ivan Reitman később úgy emlékezett vissza, hogy a gyerekek fele írott szöveget mondott fel, a másik fele pedig valóban arról beszélt, mivel foglalkozik az igazi apukája. Azt már sajnos nem részletezte, hogy pontosan melyik esetben mi volt a helyzet, de a jelenetnek így is köszönhetünk pár aranyköpést:
Az én apukám helyrepofozza a kétbalkezes női vezetők kocsiját.
Anyukánk azt mondta, hogy az apukánk egy szexőrült.
Az én apukám nőgyógyász, és egész nap a nők puncijában matat.
A papám nem dolgozik, ezért neki kell otthon mosogatnia.
43:00 Ursula Ausztriából
Amikor az étteremben Kimble és Phoebe véletlenül összefut Joyce-szal és a kis Dominickel, Phoebe rögtönözni kezd, és kiadja magát Kimble Ausztriából jött húgának. Ebből számos akcentusos poén származik az eredeti filmben, mivel Phoebe megpróbálja utánozni Kimble osztrákos kiejtését, csakhogy ebből a magyar szinkronban sajnos csak annyi maradt, hogy időnként azt mondja: „Ja”.
47:50 Rendőrsuli
Bár a filmben úgy tűnik, hogy Arnold nehezen találta meg a gyerekekkel a közös hangot, a valóságban ennek pont az ellentéte volt igaz. A gyerekek imádták az osztrák tölgyet, aki a forgatási szünetekben is gyakran velük játszott, és sokszor fürtökben lógtak rajta. A rendőriskolás, fütyülős oktatást pedig különösen szerették.
49:15 „Én nem vagyok rendőr, hanem királylány”
A kis Emmát alakító Sarah Rose Karr volt a stáb és a rendező kedvence, mivel szinte képtelenség volt őt instruálni, de pont ez adta a báját. Ha az összes gyerek egy irányba nézett, ő biztosan a másik irányt kémlelte, ha pedig a többiek ültek, ő biztosan állt. Reitman felfedezte, hogy ez így jópofa, és fontos kis szereplővé léptette elő a kislányt, aki később még olyan családi filmekben tűnt fel, mint Az örömapa vagy a Beethoven, ám később abbahagyta a színészkedést.
51:10 Testnevelés
Schwarzenegger nemcsak a gyerekeket tornáztatta forgatás közben, hanem saját magát is. Bár ehhez a szerephez nem volt szükség arra, hogy kiemelkedő kondiban legyen, ő nem akart leereszteni, így azzal a feltétellel vállalta a szerepet, ha Astoria városában biztosítanak neki egy privát konditermet a forgatási helyszín közelében. Amikor nem találtak ilyet, azzal fenyegetőzött, hogy akkor nem vállalja a filmet, ám végül a produkció megállapodott egy helyi kisbolt tulajdonosával, hogy kiüríti a boltját, és a forgatás idejére berendeztek ott Schwarzinak egy saját konditermet.
56:05 Joyce
Joyce épp felébreszti az alvó gyerekek mellett beszunnyadó Kimble-t, és mostanra már teljesen világos, hogy ez a két ember vonzódik egymáshoz. A Joyce-t alakító Penelope Ann Miller neve ma már nem sokat mond az embereknek, pedig a kilencvenes évek elején pár évig úgy tűnt, ő lesz a következő nagy dobás Hollywoodban. Az Ovizsaru mellett olyan filmekben szerepelt, mint az Ébredések, a Carlito útja vagy a Chaplin, csakhogy jött pár bukás, és ahogy azt Hollywood annak idején a nőkkel szemben szokta, ezeket nem bocsátotta meg neki, és visszaküldte őt a másodvonalba, ahonnan sajnos már nem sikerült később kitörnie.
59:50 A gyerekek bántalmazása
Amikor Kimble utoléri a kis Zack anyukáját, a párbeszédből gyorsan kiderül, hogy a kisfiút – és valószínűleg a feleségét is – odahaza bántalmazza az apja. Ez a szál eredetileg nem szerepelt a forgatókönyvben. Schwarzenegger volt az, aki ragaszkodott hozzá, hogy belevigyék, ugyanis fel akarta hívni a figyelmet arra a problémára, hogy odahaza számos gyereket vernek a szülei.
66:30 Dominic és a rossz emberek
A vacsorarandin Joyce-szal derül ki beszélgetés közben, hogy a kisfiúban milyen mély nyomokat hagyott, hogy az anyjával el kellett menekülnie az erőszakos apja elől, és bár az apjára már nem emlékszik, a trauma máig élénken él benne. A filmesek azt akarták megmutatni ezzel, hogy az ilyen élmények milyen mélyen megragadnak bennünk, és mekkora hatással lesznek a későbbi életünkre.
73:00 „A gyerek leesett a lépcsőn”
Kimble jól gyomron vágja Zack bántalmazó apját a suli/ovi előtt, és emiatt az igazgató is nagy rajongója lesz. A film azonban kissé elvarratlanul hagyja ezt a szálat, és úgy tesz, mintha bármi is megoldódott volna azzal, hogy Kimble behúzott egyet a szemétláda pasasnak. Később semmit sem tudunk meg arról, mi történik ezután Zackkel és az anyukájával, mintha ezt kivágták volna, vagy egyszerűen csak elfelejtették leforgatni. Érezni ugyan a filmben a jó szándékot, de azt üzenni, hogy egy erőszakos férfi lepofozása egyben meg is szünteti a családon belüli erőszakot, azért elég nagy tévedés.
77:05 Előadás az iskolai fesztiválon
Amikor Ivan Reitman rendezőt arról kérdezték, melyik jelenetet volt a legnehezebb leforgatni, a szabadtéri, államalapító atyákról szóló iskolai előadást nevezte meg. Mivel nagyon látványosak voltak a darukon elhelyezett kamerák, minden felvételben volt néhány gyerek, aki egyenesen a kamerába nézett, ezért különféle trükköket kellett alkalmaznia. Folyamatosan mutogatott, mozgásban volt és hangosan beszélt a gyerekekhez (ezt az utószinkronban orvosolták), csakhogy elterelje a figyelmüket és elérje, hogy végre ne nézzenek a kamerába.
86:00 A családegyesítő pillanat
Crisp szabadlábon, Joyce megtudja, hogy Kimble valójában zsaru, Dominic pedig felmászik a villanytoronyra, hogy ott aztán bajba kerüljön, és Schwarzinak egy Schwarzisan hősies jelenettel kelljen őt megmentenie. A pillanat, amikor Kimble megmutatja Joyce-nak, hogy rá bizony lehet számítani. A jelenet természetesen nagy heteroszexuális csókolózásba torkollik. Az anya nő, az apa férfi.
89:30 A fütyis-puncis kiscsávó
Miko Hughes ismét elismétli a klasszikussá vált mondását a fütyikről és puncikról. A kissrác – aki később több filmben is szerepelhetett – amúgy kissé kilóg a többi gyerek közül, lévén kiscsoportos korúként válogatták be nagycsoportosok közé. Ha figyeljük a filmben, láthatjuk, hogy jóval kisebb, mint a többiek, és nem azért, mert kis növésű, hanem amiatt, mert jóval fiatalabb náluk.
92:40 Tűzgyűjtás a könyvtárban
Miután a genyó Crisp felfedezi, hogy a kisfia valóban ott van az astoriai iskolában, és meglátja ott Kimble-t is, az iskola könyvtárának felgyújtásával próbál zűrzavart kelteni, hogy a káoszban elrabolhassa a fiút. Értem én, hogy ez látványos megoldás egy film végéhez, de tényleg az a legjobb megoldás, hogy felgyújtunk egy iskolát, megkockáztatva egy csomó gyerek benn égését, sőt azt is, hogy akár az a gyerek is megsérüljön, akiért az egészet teszi? Igen, Crisp egy gonosztevő, de ehhez azért nemcsak gonosznak, hanem igazán hülyének is kell lenni.
93:35 Az önműködő tűzoltókészülék
Ahogy a legtöbb filmben lenni szokott, az önműködő tűzoltókészülékek az épület egész területén elkezdik spriccelni magukból a vizet, csakhogy ezek a valóságban nem így működnek. Vizet csak a tűz által leginkább érintett területre eresztenek az extrém hő hatására, ugyanis ha mindent elárasztanának vízzel, azzal rengeteg felesleges kárt okoznának az épületekben, ami ugye senkinek nem lenne jó.
95:00 Menekülő tömeg
Az iskolából menekülő tömegjelenet leforgatásához rengeteg statisztát vettek igénybe. Astoria apraja-nagyja az Ovizsaruban dolgozott pár napig, és minden résztvevő gyerek napi 35 dolláros gázsit kapott.
97:20 A smacizó pár
A Dominicet a füstölő suliban kereső Kimble rányit egy párocskára, akik ott smárolnak az egyik szobában. A jelenet érdekessége, hogy a fiút a rendező fia, Jason Reitman alakítja, aki később maga is híres rendezővé (Juno, Egek ura…) vált, és ezzel a húzással az apukája kamerák előtt rögzíthette a fia első csókját.
100:00 A nagy leszámolás pillanata
A suliban való fogócskázás után Kimble és Crisp végre szemtől szemben áll egymással. Crisp azután veszíti el a kontrollt, hogy a Dominic kardigánjában rejtőző menyét kiszalad onnan és megharapja a bűnözőt. Pedig korábban elmondták, hogy ez egy békés menyét, ami nem harap. Sose bízz egy menyétben!
101:05 Jön a gonosz mami
Mivel a leszámolás így túl könnyű volna, jönnie kell Crisp gonosz mamájának is, aki jól meglövi Kimble-t. Az ügy már elveszettnek tűnik, de deus ex machinaként az utolsó pillanatban beesik Phoebe, aki egy láthatóan gumiból készült baseball-ütővel veri le a túl nagy önbizalommal rendelkező nagyit, pedig az idősebbeket állítólag nem illik bántani.
105:30 Happy End
A sebesült, de immár felépült Kimble bicegve visszatér az oviba, a gyerekek kitörő örömmel fogadják, a szomszédból is átjön Joyce, akivel egy nagy, heteroszexuális csókban forrnak össze ajkaik, miközben a gyerek éljenzik őket. Ilyen egy nagy-nagy happy end. A jelenetet amúgy tényleg a forgatás végére hagyták, és a forgatás után együtt köszöntötték fel az épp szülinapos Arnold Schwarzeneggert, aki borzasztóan meghatódott attól, hogy a gyerekek együtt énekelték el neki a Happy Birthday-t.
Az Ovizsarunak ugyan akadnak ma már szembetűnőbb hibái, és nem minden szempontból öregedett jól, ugyanakkor még ma is szórakoztató és abszolút élvezhető darab, ami már csak azért is kész csoda, mert papíron nem szabadna működnie egy erőszakos, thrilleres elemeket is jócskán tartalmazó családi filmnek.
Az Ovizsaru jelenleg a Netflix kínálatában megtalálható, de a szinkronhívőknek van egy rossz hírünk: csak feliratos változatban.