2020 legjobb filmjei, sorozatai, jelenetei és alakításai, amiket neked is látnod kell

TóCsa | 2020. December 28.
Tény, hogy a mozik bezártak és emiatt a szokásosnál ez egy gyengébb év volt, de ennek ellenére így is számos örömteli pillanatot kaptunk a filmektől és sorozatoktól idén, amikre évekkel később is emlékezni fogunk.

A legjobb akciójelenet – film

A láthatatlan ember – Küzdelem az elmegyógyintézet folyosóján, majd kint az esőben

Idén elmaradtak a szuperhősök a mozikban, de ez nem jelenti azt, hogy ne láthattunk volna míves akciójeleneteket. Amikor Cecilia kiszabadul az elmegyógyintézeti szobájából, a láthatatlan ember pedig üldözi és belebotlanak az őrségbe, Leigh Whannell rendező ötletesen mutatja be, mit tud tenni egy láthatatlan ellenfél azokkal, akik nem készülnek fel rá. A jelenet a zuhogó esőben folytatódik a parkolóban, a feszültséget pedig szinte tapintani lehet.

A legjobb akciójelenet – sorozat

Epikus csajcsata – The Boys második évad

Bár a The Boys teli van kigyúrt szupermacsókkal, a sorozat második évadának legemlékezetesebb harcát mégis a csajok produkálták, amikor az Isten háta mögötti pajta előtt agyba-főbe verik és rugdossák a női Supermannek is megfelelő szupernáci Stormfrontot. A jelenet vicces, kúl, ötletes és végre láthatjuk szenvedni a karaktert, akit az előző epizódokban annyira szerettünk utálni. Pompás.

Az év legviccesebb jelenete – film

Eurovíziós Dalfesztivál: A Fire Saga története – Jaja Dingdong

A Will Ferrell és Rachel McAdams főszereplésével készült Netflix-komédia összességében nem lett olyan jó, mint ahogy vártuk, de az izlandi Fire Saga zenekar erősen sramlis slágerdala, a Jaja Dingdong és az azt rendszeresen követelő izlandi kocsmatöltelék mégis egészen fantasztikusak voltak. Annyira, hogy a Netflix a YouTube-ra feltöltött belőle egy tízórás (!) változatot, hogy soha ne legyen vége.

Az év legviccesebb jelenete – sorozat

Ramy 2. évad – Sztriptízbár Steve-vel

Ramy Youssef sorozata megosztó darab, mivel egyszerre röhögünk rajta hangosan és feszengünk a kényelmetlen helyzetektől. Ki másnak jutna eszébe például egy sztriptízbáros jelenetet abba az irányba vinni, hogy a vallásos Ramy kirángassa a privát táncáról mozgássérült és tolószékes barátját, Steve-et, mert nem akarja, hogy bűnbe essen, csakhogy amikor visszaér vele a szállásra, Steve elárulja neki, hogy a táncos prostituáltnál felizgult, és mivel nem tudja használni a kezeit, nem tud magán könnyíteni sem, és mivel emiatt fájdalmai vannak, jobb híján talán a legjobb barátjának kellene segítenie rajta, ha már ő okozta a bajt. Közönségesen hangzik, de a kivitelezése mesteri, emberséges, piszkosul merész és borzasztóan vicces.

Az év csalódása – film

Tenet

Christopher Nolan filmje túl nagy terhet cipelt a vállán, neki kellett volna ugyanis feltámasztania a koronavírus miatt megroggyant mozikat. Erre persze egymagában aligha lehetett képes, ráadásul a stúdió pont a rendező legzavarosabb filmjével próbálta elérni a bravúrt. Amikor az embereknek egy melegszívű, életvidám és kalandos filmre lett volna szükségük a mozitermekben, pont egy rideg, szívtelen alkotást kaptak, ami persze egyáltalán nem volt élvezhetetlen, mégis sokaknak okozott masszív csalódást.

Tenet (2020)

Az év csalódása – sorozat

Ratched

Ryan Murphy szakmányban gyártja a sorozatok és filmeket, és lassan már kezdem azt hinni, hogy néha már nem is ő csinálja őket, csak rájuk teszi a pecsétjét, mert ennyi ideje élő embernek nincs a Földön, mint ami ehhez kellene. Valószínűleg ennek a túltermelésnek esett áldozatul a Száll a kakukk fészkére emlékezetes főgonoszának múltjáról szóló Ratched is, ami az eredeti film kifinomult drámája helyett egyszerűen mindenben túl sok volt, annyira, hogy olykor már-már röhejessé vált.

Az év dialógusa – film

Sound of Metal – Ruben árulása

A megsüketülő metáldobos, Ruben (Riz Ahmed) egy süket közösségben talál menedéket, de nem bír a vérével, és a fogadalma ellenére titokban beépíttet magának egy hallássegítő készüléket. Ez azonban ellenkezik a közösség elveivel, akik nem tartják magukat fogyatékosnak. Az erről szóló beszélgetés Joe (Paul Raci) irodájában az árulásával tisztában lévő, mégis szívességeket kérő Rubennel igazi színészi mesterkurzus két briliáns figura között, benne rengeteg érzelemmel, valamint kicsi és nagy emberi pillanattal. Öröm nézni minden rezdülésüket.

Az év dialógusa – sorozat

Ozark, 3. évad – Az utolsó vacsora

Wendy (Laura Linney) megpróbálja elmenekíteni öccsét az őt üldöző bűnözők elől, de útközben eszmél rá, hogy reménytelen feladatra vállalkozott. Ekkor úgy dönt, inkább a saját és a többi családtagja irháját menti, de ehhez előbb el kell árulnia Bent (Tom Pelphrey). Amikor már tudja, mit fog tenni, beül vele még egy utolsót beszélgetni egy út menti étterembe. A kedélyesen nosztalgiázós, érzelmes jelenet hátterében végig ott áll az elképesztő feszültség, ami abból fakad, hogy itt egy nő, aki eldöntötte, hogy meggyilkoltatja a saját öccsét. Az Ozark ezzel a jelenettel ért A keresztapai magasságokba.

Az év meglepetése – film

Love and Monsters

Ha volt film idén, ami kapcsán azt éreztem, hogy bárcsak mozivásznon láthattam volna, ez volt az. Igazi disztópiafilm, de nem Az út vagy az Életem fénye-féle nyomasztást képviseli, hanem egy érzelmes és vicces kalandfilm, amiben egy fülig szerelmes srác sokszor tíz kilométert gyalogol egy óriásira nőtt, vérszomjas állatokkal teli világban, hogy újra láthassa kamaszkori szerelmét, és útközben még egy kutya is mellészegődik a nagy kalandra. Ha volt film, ami tényleg elfeledtette velünk ezt a nyomorúságos 2020-at két óra erejéig, akkor ez volt az.

Az év meglepetése – sorozat

A vezércsel

A sakkozás első, sőt második ránézésre sem tűnik olyan sportágnak, amiről izgalmas filmet vagy sorozatot lehetne készíteni, A vezércsel mégis az első perctől kezdve elkapja a figyelmünket és nem ereszti egészen az utolsó epizód végéig. Ebben a szériában a sakkjátszmák az akciójelenetek, és minden pillanatából csak úgy süt a stílus és a megfontoltság, ráadásul hiába játszódik jó néhány évtizeddel ezelőtt, a feminista mondanivalója nagyon is a mának szól.

A vezércsel (Forrás: Netflix)

Az év leggyalázatosabb filmje

365 nap

Filmet nézni általában azért szoktunk, hogy szórakozzunk, de időnként akadnak annyira rossz filmek, melyek szinte vonzzák a bennünk lakó katasztrófaturistát: csak azért nem kapcsoljuk el, mert kíváncsian várjuk, hová tud még jelenetről jelenetre egyre mélyebbre süllyedni. Jelentem: a lengyelek válasza A szürke ötven árnyalatára, a 365 nap még a Mariana-ároknál is mélyebbre ássa magát, és a világ jobban járt volna, ha inkább csak egy szimpla pornófilmként forgatják le az egészet. Lesz folytatás.

Az év leggyalázatosabb sorozata

Gwyneth Paltrow életmódkísérletei

Már az a hír is megdöbbentő volt, hogy a Netflixen külön sorozatot kaphatott Gwyneth Paltrow vaginaillatú gyertyát gyártó cége, a Goop, de maga a sorozat még annál is szörnyűbb volt, mint amit vártunk. Energiaorvoslásról és méregtelenítő diétákról szóló zagyvaságok tömege áraszt el minket, sőt még a médiumok is kapnak egy saját epizódot, az életmódkísérleteket pedig Gwyneth Paltrow alkalmazottai végzik el saját magukon „szakértők” segítségével. Az áltudományosság diadala a műsor, a legnagyobb merénylet, amit a Netflix valaha elkövetett az emberiség ellen.

Az év legörömtelibb pillanata – film

Kis fejsze: Lovers Rock – táncjelenet

Az egész film egy nyolcvanas évekbeli londoni fekete házibulin játszódik, és nincs más célja, csak bemutatni egy életérzést, azt, hogy milyen volt akkoriban fekete fiatalnak lenni, és ezt a célját pompásan teljesíti. Az amúgy is életigenlő filmből azonban kimagaslik egy jelenet. A buli tánctermében a DJ épp Janet Kaytől játssza a Silly Games című dalt, amit a táncolók együtt énekelnek: erre Steve McQueen rendező egy ponton leveszi a zene hangsávot, hogy csakis azt halljuk, ahogy a teremben lévők épp táncolnak és énekelnek. Egy együtt éneklős, eksztatikus jelenet pont a koronavírus-járvány közepén? A legjobbkor jött.

Az év legörömtelibb pillanata – sorozat

Dave – utolsó rész, börtönös videoklip

A wannabe rappersztárról szóló FX-sorozat az év egyik nagy meglepetése volt, de amit az utolsó epizód elején megenged magának, arra tényleg nincsenek szavak. Egy rapszámra íródott több mint nyolcperces (!) videoklipet nézhetünk végig a börtönökben folytatott nemi erőszak sajnos létező tradíciójáról, de ezt úgy kiforgatva, minden létező tabut áthágva, hogy az ember nem hisz a szemének, hogy ezt meg lehetett csinálni. Nyolcpercnyi tömény röhögés, amit nézve garantáltan zavarban leszel, és ha végeztél vele, rögtön újra akarod nézni.

Az év gonosza – film

Russell Crowe – Téboly

A Téboly klasszikus B-film, ahol az országúton tomboló pszichopata kinéz magának valakit, akire rászállhat, és teljesen tönkreteheti az életét, amolyan Az országút fantomja módra. Csakhogy Russell Crowe nem vette figyelembe, hogy valójában egy olcsó thrillerhez írt alá, és olyan erővel és energiabedobással játszik, hogy az intenzitása még úgy is felemeli a nézők pulzusát, hogy maga a film nem igazán szolgál rá erre. A Téboly után Russell Crowe lesz az utolsó ember, akinek az útjába állnál.

Az év gonosza – sorozat

David Tennant – Des

Dennis Nilsen, azaz Des London egyik leghírhedtebb sorozatgyilkosa volt, pedig ránézésre igazi szürke hivatalnok volt, amiben semmi izgalmas nincsen. David Tennant alakítása pont ezt a szürke érzelemmentességet ragadta meg, és tette a figurát pont azáltal félelmetessé, hogy végig milyen ridegen és racionálisan beszélt a saját kegyetlen és ördögi tetteiről. Nem gondoltuk volna, hogy David Tennant tud még emlékezetesebb gonosz lenni annál is, mint amit a Jessica Jones című sorozatban játszott, de itt összejött neki a bravúr.

David Tennant a Des c. sorozatban (Fotó: HBO)

Az év legjobb férfi alakítása – film

Adam Sandler – Csiszolatlan gyémánt

Adam Sandler ritkán erőlteti meg magát egy film kedvéért, de amikor igen, az eredmény általában igen látványos lesz. A Csiszolatlan gyémánt simlis és ezerrel pörgő gyémántkereskedőjeként olyan intenzitást és olyan tempót diktál, amire nincsenek szavak, miközben minden nézőt magával ránt ebbe az őrült, önpusztító és nihilista rohanásba. Az Oscarnál kisemmizték, nálunk mégis ő a nyerő.

Az év legjobb férfi alakítása – sorozat

Mark Ruffalo (Ez minden, amit tudok)

Mennyi terhet és családi tragédiát képes magán/magában hordozni az ember egy életen át? Hol van az a pont, amikor már nincs tovább? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket dolgoz fel Derek Cianfrance minisorozata, aminek főszerepében Mark Ruffalo egy olyan ikerpárt alakít, melynek egyik tagja paranoid skizofréniában szenved. A kettős szerep kedvéért a fizikai átalakulás is lenyűgöző, de ha a két testvér közül csak az egyiket játszaná, azt is olyan intenzitással és belső tűzzel teszi Ruffalo, hogy azzal is simán nyerné az éves „versenyt”.

Az év legjobb női alakítása – film

Andrea Bræin Hovig (Remény)

Mit tennél, ha pont karácsony előtt tudnád meg, hogy súlyos agytumorban szenvedsz, és miközben az egész nagy család veled akar ünnepelni, te tudnád, hogy január elején műtőasztalra gurítanak majd, ahonnan nem biztos, hogy visszatérsz? Ezt a kérdést járja körbe saját tapasztalatai alapján Maria Sødahl filmje. A főszerepet játszó aprócska Andrea Bræin Hovig minden mozdulata erőt és belső tartást sugároz, de a kitörő érzelmek jeleneteiben is végig hiteles marad, messzire kerülve a giccset.

Andrea Bræin Hovig a Reményben

Az év legjobb női alakítása sorozatban

Anya Taylor-Joy (A vezércsel)

Anya Taylor-Joy tehetségét már megcsodálhattuk A boszorkányban, a Széttörvében és a Telivérekben is, de míg azokban a filmekben még lányokat játszott, A vezércselben már egy igazi nő áll a szemünk előtt, az utóbbi évek egyik legkomplexebb tévésorozatos karaktere, akit láthattunk. A fiatal Taylor-Joy bicskája nem törik bele a feladatba, a karakter ragyogását és önpusztítását is ugyanolyan erőteljesen hozza, a tekintetével pedig szinte belénk mar, annyira határozott.

Az év felfedezettje – sorozat

Maitreyi Ramakrishnan (Én még sosem)

Rá lehet bízni egy teljes sorozatot olyasvalakire, aki soha korábban nem szerepelt még kamerák előtt? A Netflix lazán megtette ezt az indiai-amerikai Maitreyi Ramakrishnan-nal, és jól döntöttek. Azt nem tudom, hogy Ramakrishnan mennyire jó színész, de az biztos, hogy lenyűgöző természetességgel viselkedik a kamerák előtt, és a természetes bája simán elviszi a hátán ezt az aranyos gimis felnövéstörténetet, ami az Amerikában élő indiaiak kultúrájának bemutatása miatt mégis többet nyújt az átlagos gimis sorozatoknál.

Az év felfedezettje – film

Maria Bakalova (Borat utólagos mozifilm)

Kezdőként fel lehet nőni a komédia egyik legnagyobb géniuszához? Kelet-Európából kaphat egy fiatal színész akkora esélyt Hollywoodtól, hogy egyetlen filmmel az egész világon ismertté váljon? A bolgár Maria Bakalovának minden összejött Borat lányának szerepében, és még improvizációban is felnőtt a nagy Sacha Baron Cohen mellé, sőt neki volt köszönhető Trump ügyvédjének, Rudy Giulianinak a hírhedtté vált bepalizása is. Mindez egy fiatal bolgár lánytól! Vow!

Az év magyar filmje

Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre

Az idei magyar filmtermés ugyan nem volt túl izmos, de Horvát Lili Oscar-nevezett filmje még egy erősebb évben is kiemelkedett volna. Izgalmas, újszerű módon mesél a szerelemről, és ugyan esztétikájában és stílusában évtizedekkel ezelőtti filmeket idéz, mégis frissnek hat. A főszerepet alakító Stork Natasa pedig igazán nagy felfedezés, nem is értettem, hogy ezt az arcot egy-két apróbb szerep kivételével miért nem használták a hazai filmesek korábban. A Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre a visszafogott szenvedély filmje.

A legjobb true crime doksi

Middle Beach-i gyilkosság

Az nlc-nél többen is imádjuk a true crime doksik műfaját, de a helyzet mégis az, hogy lassan már tényleg túl sok van belőlük, és a sokadig kegyetlen sorozatgyilkos sztorijának megismerése után az ember hajlamos csömört kapni. Csakhogy az izgalmas Middle Beach-i gyilkosság nem csupán abban különbözik a többitől, hogy csupán egyetlen gyilkosságra fókuszál, hanem abban is, hogy a mesélőnk és a film készítője az áldozat fia, aki tíz évet áldozott az életéből arra, hogy kamerájával kiderítse, ki ölhette meg az édesanyját. A négyrészes minisorozat bravúrja, hogy előbb-utóbb a megfejtés szinte mellékessé válik, és sokkal fontosabb lesz Madison Hamburg családi titkainak és a családtagok közti fura viszonyainak feltárása annál, hogy ki volt az elkövető.

Az év legjobb filmje

Csiszolatlan gyémánt

A Csiszolatlan gyémánt olyan, mint egy vad, eszelős száguldás a semmibe, és pont emiatt nem való mindenkinek. Aki viszont rákattan, az úgy érezheti magát, mintha kapott volna egy adrenalin-injekciót egyenesen a szíve közepébe. A magát adósságok tömkelegébe kergető New York-i gyémántkereskedő kálváriája közben nemcsak 19-re, hanem 20-ra is lapot húznak, Adam Sandler pedig bizonyítja, hogy a generációja egyik legnagyobb színésze.

Csiszolatlan gyémánt (2020)

Az év legjobb sorozata

Ozark – 3. évad

Elsőre az Ozark inkább csak egy kellemes Breaking Bad-utánérzésnek tűnt a kábítószerkereskedők közé kerülő átlag amerikai családról, és be kellett érnie a készítők ambícióinak ahhoz, hogy a széria kinőhesse magát. A harmadik évadban Byrde-ék már maguk is nagypályás játékosok: nem áldozatai a kartelleknek, hanem maguk is igazi tagok, még ha szeretik is azt játszani, mintha nem lennének azok. A családi drámák és tragédiák fokozása remekül sikerül, a karakterek és a színészek csúcsformában játszanak, és már csak az a nagy kérdés, sikerül-e ezt a negyedik, záró évadban még tovább fokozni.

Kiemelt kép: Netflix

Exit mobile version