Így farsangoltunk a múlt században – múltidéző fotók

A bohóc és a kéményseprő már ott volt a 100 évvel ezelőtti farsangokon is, az űrhajós csak később csatlakozott...

nlc

2021. Január 24.

Amint vége a karácsonyi időszaknak, vízkereszttől húshagyókeddig, vagyis a húsvét előtti 47. napig a farsang veszi át a főszerepet. Az ünnepek jelentős részével ellentétben, a farsangnak nincsenek vallási gyökerei, elsősorban inkább néphagyományok, babonák mentén jött létre. Évszázadokkal ezelőtt ugyanis az emberek úgy tartották, hogy gonosz szellemek okozzák a rövidülő nappalokat, melyeket el kell ijeszteni. Éppen ezért rémisztő maskarákba öltöztek, és hangoskodva, tömegesen vonultak fel, hogy elűzzék a sötét szellemeket. Bár a farsangnak eltérő hagyományai vannak a világ különböző tájain, azonban a látványos jelmezek és a vigadalmak így vagy úgy, de jelen vannak minden nép szokásaiban.

De nemcsak a jelmezek, hanem a párválasztás időszaka is volt korábban a farsang. Az ilyenkor rendezett táncmulatságok, bálok pedig erre is jó alkalmat adtak. Az ünneplés csúcspontja az úgynevezett „farsang farka”, vagyis hamvazószerda előtti utolsó vasárnap, más néven farsangvasárnap és a nagyböjt közötti szakasz. Hagyományosan ilyenkor zajlanak a legnagyobb mulatságok, karneválok, téltemetések.

2021-ben a farsangi időszak január 6-án kezdődött és február 17-ig tart.

Magyarországon a farsangi szokások a középkorban honosodtak meg és különféle kultúrák hagyományait ötvözve alakultak ki. A legismertebb hazai farsangi tradíció, a mohácsi busójárás is balkáni eredetű: egy betelepült horvát népcsoport, a sokácok hozták magukkal. A busók jellegzetes, szőrével kifordított bundában, szalmával kitömött nadrágban, fűzfából faragott, és állatvérrel élénk színűre festett birkabőrcsuklyás álarcaikban, hatalmas kosszarvakkal felszerelkezve, kereplőket forgatva, kolompokat rázva járják a várost. A busójelmezt kizárólag felnőtt férfiak viselhetik.

A farsangi időszakban kétségkívül a beöltözés a legjobb móka. Nem volt ez másképp évtizedekkel ezelőtt sem. A Fortepan farsangi fotóiból válogattunk…

Fotó: Fortepan/ Kurutz Márton

A bohócjelmez örök klasszikus, mely sosem megy ki a farsangi divatból. Ez a mosolygós hölgy egy 1913-as mulatságon öltözött bohócnak.

Fotó: Fortepan/ Kieselbach Gyula

Ezen az 1924-ben tartott farsangi bálon a felnőttek és a gyerekek egyaránt jelmezekbe öltöztek. Sőt, még a kiskutya sem volt kivétel, ő is ruhácskát kapott az eseményre…

Fotó: Fortepan/ Schermann Ákos

Így indult a farsangi bálra négy testvér 1935-ben. A kislányok a természetből merítettek ihletet a jelmezeikhez: lóherének és gombáknak öltöztek, a fiúcska viszont inkább kéményseprőnek. A jelmezek kivitelezése pedig figyelemre méltóan profi.

Fotó: Fortepan/ FSZEK Budapest Gyűjtemény – Sándor György

A bohócot, a professzort, rókát és és szakácsnőt minden kétséget kizáróan be tudtuk azonosítani. De vajon minek öltözött balról a második kislány ezen az 1957-es farsangon?

Fotó: Fortepan/ Bauer Sándor

Színpadon Kardos Magda és Feleki Kamill a Budapest Táncpalota – ismertebb nevén a Moulin Rouge – 1959-es farsangi előadásában.

Fotó: Fortepan/ Szalay Zoltán

Csodálatosan bizarr pillanatkép a Magyar Rádió Álarc nem kötelező című nyilvános farsangi műsorának felvételekor, 1964-ből.

Fotó: Fortepan/ Urbán Tamás

A Pest megyei Ipolydamásdon évtizedek óta tartanak farsangi felvonulást. 1973-ban a helyi gyerekek már türelmetlenül lesték az udvarban készülődő maskarás menetet.

Fotó: Fortepan/ Erdei Katalin

A busójárást a XVIII. század vége óta rendezik meg Mohácson. A hagyományos jelmezek ugyan nem sokat változtak azóta sem, a középen álló busó azonban 1979-ben a tarisznyája pántjára applikált Zöldért reklámszatyorral némileg aktualizálta az öltözéket.

Fotó: Fortepan/ Mari Gabriella

Az évszám szintén 1979. Az olyan klasszikusok mellett, mint például a kéményseprő vagy a szobalány, korabeli divatos mesehősök és reklámfigurák is visszaköszönnek már a jelmezeken. A jelmezversenyt tippünk szerint az űrhajós nyerhette.