A világ első állatkertjeit az ókori Egyiptomban alapították, mintegy 5000 évvel ezelőtt. Ma is üzemelnek azonban olyan állatkertek, melyek több száz éves múltra tekinthetnek vissza. Íme az öt legrégebbi!
A Schönbrunni Állatkert
A schönbrunni kastély hátsó kertjében már 1540-től tartottak egy kisebb állatgyűjteményt, amikor pedig II. Miksa császár 1569-ben megvásárolta a birtokot a Habsburgok számára, azt elsősorban dísz- és állatkertnek szánta, ahová különféle egzotikus állatfajok példányait telepítette. Magát a mai értelemben vett Schönbrunni Állatkertet azonban Mária Terézia alapította meg 1752-ben. A létesítményt az első évtizedekben csak a császári család és vendégeik látogathatták, 1779-ben aztán megnyílt a nagyközönség előtt is. 1906 nyarán ebben az állatkertben született először elefánt. Bár a park a világháborúk alatt súlyos károkat szenvedett és többször is közel állt a bezáráshoz, végül mindig sikerült túlélnie. Ma ez a világ legrégebbi, jelenleg is üzemelő állatkertje.
A Schönbrunni Állatkert (Fotó: Manfred Werner/Wikimedia Commons)
A Jardin des Plantes állatkertje
A párizsi Jardin des Plantes, vagyis a botanikus kert részeként 1794-ben hoztak létre egy kis állatkertet. Az állatállomány a francia forradalom után bővült jelentősebben, amikor a magántulajdonban lévő egzotikus állatokat lefoglalták, eredetileg abból a célból, hogy a királyi menazsériának ajándékozzák őket, vagy leöljék és kitömjék. A tudósok azonban inkább élni hagyták az állatokat és a Jardin des Plantes állatkertjében helyezték el őket. Ma már a park összes épülete műemléki védettség alatt áll, ami lehetetlenné teszi az átépítést, bővítést. Épp ezért ebben az állatkertben ma sincsenek nagyobb állatok, például zsiráfok vagy elefántok.
A Jardin des Plantes állatkertje (Fotó: Guilhem Vellut/ Wikimedia Commons)
A Londoni Állatkert
Az 1826-ban megalakult Londoni Zoológiai Társaság (ZSL) két évvel később hozott létre állatkertet a Regent’s Park területén. Ez volt a világ első tisztán tudományos célzattal alapított – nem pedig korábbi menazsériából átalakult – állatgyűjteménye. Az első néhány évtizedben az állatkert kizárólag a ZSL munkatársai számára állt nyitva, az egzotikus állatfajok tanulmányozása céljából. 1847-ben aztán elsősorban anyagi okokból megnyitották a nagyközönség előtt is. A Londoni Állatkert több mindenben is első volt: itt létesült ugyanis 1849-ben az első hüllőház, 1853-ban az első nyilvános akvárium, 1881-ben pedig az első rovarház, de itt hozták létre 1938-ban az első állatsimogatót is.
A Londoni Állatkert (Fotó: Profimedia)
A Dublini Állatkert
A Dublini Állatkertet 1830-ban alapították. Az első állatokat – 46 emlőst és 72 madarat – a Londoni Állatkert adományozta az intézménynek. A belépti díj kezdetben 6 penny volt, amit csak a viszonylag tehetősebb réteg engedhetett meg magának, ám a vezetés vasárnaponként 1 pennyre mérsékelte a belépők árát, aminek köszönhetően már tömegek tudtak ellátogatni az állatkertbe. A létesítmény küldetése kezdettől fogva elsősorban a veszélyeztetett állatfajok tanulmányozása és megóvása volt, ennek szellemében működik a mai napig is. Olyan ritka fajok is megtalálhatók náluk, mint a Rodriguez-szigeti repülőkutya, az arany oroszlánmajmocska vagy a malukui kakadu.
A Dublini Állatkert (Fotó: Profimedia)
A Bristoli Állatkert
A Bristoli Állatkert 1836-ban nyitotta meg kapuit Clifton városrészben. Az intézmény különösen sikeres volt több állatfaj fogságban való szaporításában: 1934-ben itt született Európában először csimpánz, majd 1953-ban az első mókusmajom is, de Nagy-Britanniában először náluk látta meg a napvilágot fekete orrszarvú is. Az eredeti épületek jelentős része ma is áll, ám a modern kori követelményeknek nem felel meg, állatok tartására már nem alkalmas. Az állatkert tavaly novemberben jelentette be, hogy 2022-ben bezárják a cliftoni központot, a jelenleg ott élő állatállományt pedig a Wild Place Project nevű, korszerű telephelyükre költöztetik.
A Bristoli Állatkert (Fotó: Rodw / Wikimedia Commons)
