A Monopoly feltalálójaként Charles Darrow munkanélküli mérnököt emlegetik, aki 1933-ban szabadalmaztatta a társasjátékot, mely aztán multimilliomossá tette. A játék története azonban, még ha ezt gyakran elfelejtik megemlíteni vagy szándékosan elhallgatják, évtizedekkel korábban kezdődött.
Az 1866-ban született Lizzie Magie a maga korában rendkívül szokatlan életet élt: gyorsíróként dolgozott, mellette verseket és novellákat írt, és komikusként színpadon is fellépett. A feminista mozgalom aktivistája volt és antikapitalista nézeteket vallott. 1903-ban fejlesztette ki a Landlord’s Game nevű játékot, korának nagy monopolistái, nevezetesen Andrew Carnegie és John D. Rockefeller elleni tiltakozás gyanánt. A társasjátékhoz két szabályrendszert dolgozott ki: egy monopóliumellenes verziót, ahol a termelés és az ellenfelekkel való interakció volt a cél, és egy monopolistát , amelyben monopóliumok létrehozása és az ellenfelek leverése volt a taktika. Mindezzel azt akarta demonstrálni, hogy az első szabályrendszer erkölcsileg magasabb rendű.
A játék először a baráti körében vált népszerűvé, majd 1904-ben az Egyesült Államok Szabadalmi Hivatalától megkapta a szabadalmat is. Magie a társasjátékkal azonban nem keresett túl sok pénzt, ahogy gyorsírói fizetéséből is nehezen tudta eltartani magát. Hogy rámutasson a saját és a hasonló helyzetben lévő, egyedülálló nők nehéz helyzetére, hirdetést adott fel, melyben saját magát bocsátotta áruba, mint „fiatal amerikai rabszolganőt”, aki, mint ő maga fogalmazott, „nem szép, de nagyon vonzó”. A hirdetés nyomán hamarosan már országos lapok cikkeztek róla. „Nem vagyunk gépek. A lányoknak eszük van, vágyaik, reményeik és ambícióik” – fogalmazott egy nyilatkozatában akkoriban.
Miután felhívta magára a figyelmet, 1906-ban újságírói munkát ajánlottak neki, amit el is vállalt. 1910-ben férjhez ment egy nála 10 évvel idősebb üzletemberhez, Albert Phillipshez. Szokatlan volt persze, hogy egy nő a negyvenes éveiben kössön először házasságot, ahogy az is, hogy egy férfi olyan nőt vegyen feleségül, aki korábban nyilvánosan kifejezte szkepticizmusát a házasság, mint intézmény felé.
A Landlord’s Game szabadalma 1921-ben lejárt, ám Lizzie és férje 1924-ben szabadalmaztatták a játék átdolgozott verzióját, mely szintén tartalmazta a monopolista és az antimonopolista megközelítést is. Charles Darrow a monopolista változatot vette alapul a Monopoly megalkotásakor.
Lizzie Magie persze felháborodott azon, hogy ellopták az ötletét: 1936-ban interjút adott a The Washington Postnak és a The Evening Starnak is, melyekben bemutatta a Landlord’s Game korábbi változatait, ezzel is bizonyítva, hogy a Monopoly azokhoz bizony több mint kísértetiesen hasonlít. 1939-ben még piacra dobta a Landlord’s Game harmadik kiadását, illetve több más társasjátékot is, ám ezek ismertsége és a belőlük származó anyagi bevétel meg sem közelítette a Monopolyét.
Lizzie Maggie 1948-ban özvegyen, gyermektelenül, elfeledve halt meg. A társasjáték valódi feltalálójának kilétére csak a hetvenes években derült fény. Ralph Anspach gazdaságtudós 1973-ban alkotta meg az Anti-Monopoly játékot, ami miatt évtizedes jogi csatározás kezdődött közte és a Monopoly jogait birtokló Parker Brothers között. Anspach ennek kapcsán kezdett kutatásokba a Monopoly eredetét illetően és ekkor fedezte fel, hogy az ötletgazda valójában nem Charles Darrow, hanem Lizzie Magie volt.