Ahhoz, hogy egy tündérmesében érezzük magunkat, elég kezünkbe venni egy könyvet és vagy esetleg megnézni egy sorozat, vagy megtehetjük azt is, hogy ellátogatunk a magyarországi erdők egyikébe, érdemes például elindulni a Bükkbe, itt található ugyanis Lillafüred, ami megannyi csodát rejt.
A település, ami ma már Miskolchoz tartozik, mindössze 130 éves, ezt követően jött létre, hogy Gróf Bethlen András mezőgazdasági miniszter az 1890-es évek elején elhatározta, hogy a Hámori-tó közelébe épített egy kormányüdülőt. És honnan kapta a nevét a klimatikus nyaralótelep, ahogyan akkoriban írták az újságok? Ugyan a miniszter tiszteletére Bethlen-Fürednek keresztelték volna, de Bethlen András javaslatára inkább unokahúgának, Vay Erzsébetnek a becenevét kapta meg, ami pedig Lilla volt.
Ősz Lillafüreden (Fotó: Getty Images)
Nincsen tündérmese kastély nélkül, ezt a szerepet festői környezetben lévő településnél a Palotaszálló tölti be, ami 1925 és 1929 között épült a Hámori-tó mellett, Lux Kálmán tervei alapján, és a megnyitón – ugyan inkognitóban – de állítólag maga Lilla is jelen volt. És megannyi történet kapcsolódik a szállodához, 1933-ban József Attila is részt vett az ott szervezett írókongresszuson, és a táj ihlette meg az Óda megírására. A Palotaszállónak függőkertje is van, ez két oldalról a Szinva, illetve a Garadna határolja, tetején a szálló áll, az aljáról kőhídon át Felsőhámor faluba sétálhatunk.
A lillafüredi Palotaszálló (Fotó: Getty Images)
Itt található a Lillafüredi-vízesés is, ami húsz méteres magasságával Magyarország legnagyobb függőleges vízesése. Azért nem írjuk azt, hogy természeti képződménye, ugyanis nem az, mesterségesen hozták létre: a Szinva patak ugyan a Hámori-tóba torkollott, a vízesést Palotaszálló építésekor alakították ki. Ide pedig nem csak a nyári hónapokban érdemes ellátogatni, a befagyott vízesés igazán különleges látványt nyújt.
A Lillafüredi-vízesés ma Magyarország legnagyobb függőleges esésű vízesése húsz méteres magasságával (Fotó: Getty Images)
A barlangok szerelmesei számára is tartogat érdekes látnivalót a környék, itt található például a fokozottan védett Szent István-barlang, járatainak hossza másfél kilométer, de a bemutatott szakasz hossza mindössze 170 m. Ezt a cseppkőbarlangot a legendárium szerint 1913-ban fedezték fel, miután egy kutya beleesett az egyetlen természetes bejáratán át, az emberek pedig meghallották szegény állat vonyítását. Első tudományos leírása és elnevezése Kadić Ottokár nevéhez fűződik, a barlang járóútvonalainak kialakítását 1927-ben kezdték meg, és 1931 augusztusában nyitották meg a nagyközönség számára.
Lillafüredi Szent István-barlang (Fotó: Getty Images)
Ahogyan a mellékelt kép is mutatja, Lillafüreden csónakázásra is van lehetőség, mégpedig a Hámori-tavon. Felülete ugyan jóval kisebb mint a Balatoné, de ez csak a felszín, átlagos mélysége kilenc méter, míg a Balatoné „csak” 3,0–3,6 méter. A Hámori-tó természetes elődje a Szinva édesvízi mészkőlerakódása által visszaduzzasztott Fel-tó volt, amelyet először 1319-ben említett egy pálos kolostorral kapcsolatos oklevél. A jelenlegi tó 1813-ban a Garadna-patak ipari vízhasznosítást célzó felduzzasztásával keletkezett, hazánk legrégibb tározó medencéje. Korábban fürdőzni is lehetett a vízében, illetve korcsolyázni is lehetett télen, de a hatályos jogszabályok miatt erre sajnos már nincs lehetőség.
Hámori-tó, Lillafüred (Fotó: Getty Images)
Kiemelt kép: MTI/Vajda János
