„Micsoda öröm az, mikor egy család kaptárát, a hosszú téli álom után, először nyitjuk ki és újrahalljuk kedves, elégedett zümmögésüket. »Élnek!« – ez a méhésznő első örömteljes felkiáltása. Ezután az összes családjainál lelkiismeretesen megnézi, hogy lesz-e még élelmük, miig az erdők-mezők első virágocskái felébrednek mély álmukból… Igaz lelkemből mondom, hogy a méhész hivatás éngem boldoggá, elégedetté tett és nincs az a »jó parti«, amiért lemondanék a méhészkedésről” – idézi egy méhésznő levelét a Nagyasszony egyik 1929. évi számában.

Magyarországon a méhészet hosszú múltra tekint vissza, a magyarság már a honfoglalás idején ismerte a méhvadászat primitív módját, a méheknek pedig saját napja is van, mégpedig április harmincadika. Ezt a napot a Magyar Méhészek Egyesülete jelölte ki, és 1994 óta ünnepeljük. De nemcsak ez az egyetlen alkalom, amikor tisztelettel adózhatunk azoknak az apró élőlényeknek, akiktől olyan sok minden függ: március tizedikén van a beporzók napja, ami persze nemcsak a méhekről szól, hanem általában a beporzást végző rovarokról, illetve van május huszadika, a méhek világnapja. Néhány évvel ezelőtt Szlovénia javasolta ezt a dátumot, az ENSZ pedig 2017-ben erre rábólintott, és 2018 óta ünneplik világszerte ezt a napot. De miért pont ezt a dátumot választották? 1734. május huszadikán született Anton Janša szlovén méhész, a modern méhészet úttörője és a méhekkel foglalkozó egyik legnagyobb szaktekintély, akit Mária Terézia osztrák császárnő az új bécsi méhészeti iskola állandó méhésztanárává nevezett ki.

Mit adtak nekünk a méhek?

Mint a legtöbb világnapnak, a méhek nemzetközi napjának is a legfőbb célja, hogy felhívja a figyelmet egy vagy több nagyon fontos ügyre, jelen esetben arra, hogy milyen veszélyek fenyegetik a méheket, és hogy miért fontos megmenteni ezeket a rovarokat. Az élővilág és a tudomány iránt érdeklődőket nyilván önmagában lenyűgözhetik például olyan a tények, hogy

• kitűnő mérnökök, a méhsejt mag a tökéletesség, ezt több matematikus bebizonyította az idők során,
• képesek felismerni az arcokat, és az a módszer, ahogyan ezt teszik, segíthet az arcfelismerő technológia fejlesztésében, 
• az Arizonai Állami Egyetem kutatói szerint a méhek segíthetnek a demenciakutatásban, amennyiben ugyanis egy dolgozó olyan új munkakörbe kerül, amit addig jellemzően fiatalabb méh látott el, az agya nem öregszik tovább,
• a méhek a kaptárjuk közelében gyűjtik a virágport, de elég messze ahhoz, hogy a ragadozók ne találják meg az otthonukat, hogy megértsék, hogyan működik ez a „pufferzóna”, a kutatók tanulmányozták a méhek viselkedését, és ez segített abban, hogy finomítsák a bűnözők felkutatására használt számítógépes modelleket, amelyek arra a tapasztalatra alapoznak, hogy a bűnözők házukhoz közel követik el tetteiket, de elég messze ahhoz, hogy a szomszédok ne fogjanak gyanút,
• azt, hogy nagyon jól navigálnak, talán sokan tudják, de azt talán nem, hogy mennyire: a londoni Royal Holloway Egyetem kutatói megállapították, hogy a méhek a virágok között a lehető legrövidebb útvonalon repülnek, miközben az utazóügynök-probléma sokaknak okoz fejtörést
• ugyan sokan nem gondolnák róluk, de még személyiségük is van, az Illinois Egyetem kutatói szerint például egyes méhek szeretik az izgalmat, mások kicsit félénkebbek.

Ugyan már csak emiatt is csodálatra méltók ezek az apró állatok, de a jelentőségük ennél sokkal nagyobb, az ENSZ szerint a méhek és más beporzók is segíthetnek a globális élelmiszerellátással kapcsolatos problémák megoldásában, és ha a számuk tovább csökken, annak katasztrofális következményei lehetnek. Hogy mennyire nagy a veszély? Egyes becslések szerint a gerinctelen beporzó fajok 40 százalékát fenyegeti a kihalás. Persze laikusként nem tűnhet olyan soknak mondjuk az, hogy az Európában előforduló több mint 800 vadon élő méhfajból Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) hét fajt minősített kritikusan veszélyeztetettnek, 46-ot veszélyeztetettnek, 24-et sebezhetőnek és 101-et mérsékelten veszélyeztetnek, de ők is fontos fogaskerekek, hasznosságuk máshogy is mérhető, például abban is, hogy annál rugalmasabban tud alkalmazkodni az élővilág a jövőbeni változásokhoz, minél változatosabb. 

– jelentette ki még 2012-ben José Graziano da Silva, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (Food and Agriculture Organization of the United Nations, FAO) akkori elnöke.

Az elmúlt 50 évben megháromszorozódott a beporzóktól függő növények termesztése, és 2016-ban végzett nemzetközi tanulmányának becslései szerint a beporzástól közvetlenül függő élelmiszerek éves globális termelése 235 és 577 milliárd dollár közötti értéket képvisel.

– nyilatkozta az nlc-nek Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.

De mi jelenti a legnagyobb veszélyt azokra az állatokra, amelyek nélkül nem teremnének meg olyan gyümölcsök, mint például málna, az eper, a dinnye, vagy olyan zöldségek mint az uborka, a manduláról, kávéról, kakaóról, a vaníliáról, és több takarmányként hasznosított növényről nem is beszélve? Egyrészt az invazív fajok, néhány éve az ázsiai darázs európai elterjedése okozott nagy riadalmat, ennek a fajnak a példányai állítólag pár óra alatt képesek elpusztítani egy teljes méhkolóniát, de említhetnénk az ázsiai méhatkát is. A klímaváltozás is komoly problémát jelent: egyes vadméhek például csak egy szűk hőmérsékleti tartományban képesek túlélni, a magasabb hőmérséklet, aszályok, árvizek, egyéb szélsőséges éghajlati jelenségek miatt pedig megváltozhat a virágzási idő, ami nagymértékben akadályozza a beporzást azáltal, hogy – fogalmazzunk úgy – a kereslet és a kínálat nem lesz összhangban.

És nagyon fontos tényező az intenzív mezőgazdálkodás, hiszen ennek következtében csökkennek a természetes élőhelyek, és a gyomirtók és rovarölő szerek is káros hatással vannak a beporzókra. Előbbiek azért, mert a vadon élő növények, amelyek fontos táplálékul szolgának a méheknek, visszaszorulnak, utóbbit pedig nyilván nem kell magyarázni. A  növényvédő szer használatával kapcsolatba hozható méhpusztulásokra itthon is volt példa, 2018-ban például 188 bejelentés történt, de talán abba lehet kapaszkodni, hogy 2019-re ezek száma 112-re csökkent, 2020 első kétharmadában 32 ilyen bejelentés érkezett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz, ez a szervezet az ugyanis, amihez a méhészek fordulhatnak ilyen esetekben.

„Szeretnénk elérni, hogy az EU támogasson egy olyan mezőgazdasági modellt, ami lehetővé teszi, az ember és természet számára, hogy harmóniában éljenek, ezért is indult el a Mentsük meg a méheket és gazdákat kezdeményezés. A beporzó rovarok, különösen a méhek figyelemfelkeltő szerepet játszanak ebben a folyamatában,  és törekvéseinkkel nemcsak olyan mértékben szeretnénk átalakítani a mezőzgazdaságot, hogy az csak rájuk legyen pozitív hatással, hanem általában az élővilág többi tagjára is” – mesélt Fidrich Róbert az európai polgári kezdeményezésről, amihez több európai ország is csatlakozott, illetve gyűjt aláírásokat.

„Magyarországon is egyre több méhész számol be a méhcsaládok pusztulásról, gyakran hallunk különböző mérgezéses estekről, amik nemcsak a méheket, hanem ragadozó madarainkat is érintik. Nem véletlen az az egyik fő célkitűzés, hogy fokozatosan, de legkésőbb  2035-ig vonják ki a szintetikus növényvédő szereket. A másik cél a biológiai sokféleség visszaállítása, külön hangsúllyal a mezőgazdasági területeken található természetes élőhelyekre. A harmadik célkitűzés pedig a mezőgazdasági termelők támogatása a méhbarát gazdálkodásra való átállásban” – tette hozzá.

Mi a megoldás?

Nemcsak a döntéshozók, a mezőgazdaság szereplői és a civil szervezetek tehetnek annak érdekében, hogy a méhek sorsa ne legyen megpecsételve, hanem mi magunk is, egyrészt nyilván azzal, ha támogatjuk a fontos kezdeményezéseket, de más módon is felelősséget vállalhatunk. „Ha valakinek van hétvégi háza vagy egy pár négyzetméteres kertje, azzal segíthet, ha beporzóbarát módon műveli azt, például ritkábban nyírja a füvet, több teret biztosít a vadvirágoknak, változatos, egész évben virágzó méhlegelőket létesít, többféle fajból telepít bokrokat, sövényeket, fákat. Az a lényeg, hogy egész évben legyen tápláléka a rovaroknak. Emellett a magányosan élő méhek számára lehet készíteni méhbölcsőt, a közösségben élő méhek számára rovarszállót, az is elég, ha néhány nádszálat összekötünk egy fatuskóba különböző méretű lyukakat fúrunk vagy egy lyukacsos téglát állítunk fel egy védett, árnyékos helyen” – nyilatkozta Fridrich Róbert. 

A fentiekből kiindulva pedig nyilván az is hasznos, ha nem használunk növényvédő szereket a kertjeinkben. És nem akarunk senkit sem a rosszba vinni, de végezhetünk egy kis gerillakertészkedést is, csinálhatunk például virágbombákat, az MTVSZ is készült egy ilyen kezdeményezéssel. A lényeg: vadvirágok magjából, vízből és mondjuk egy kis földből kis labdacsokat kell formázni, és ezeket el kell szórni olyan helyeken, ahol szeretnénk, hogy virágok nőjenek.

És persze ebben az esetben is igaz az, hogy a pénztárcánkkal is döntünk, akár van kertünk, akár nem, fogyasztóként is segíthetjük a méhek ügyét, például úgy, hogy vásárláskor azokat a termékeket részesítjük előnyben, amiket környezetkímélő, beporzóbarát módon termeltek. „Csatlakozhatunk egy bevásárló vagy kosárközösséghez, vagy egyszerűen odafigyelhetünk arra, hogy tanúsított ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszereket vásárolunk. Fontos, hogy a termelő és fogyasztó között minél inkább közvetlen legyen a kapcsolat, hogy lerövidítsük az ellátási láncot, lényeges eleme ez az agroökológiának” – teszi hozzá az MTVSZ programvezetője, aki szerint fogyasztóként nem hagyatkozhatunk csak a védjegyekre, hanem ha van rá módunk, akkor legyünk még tudatosabb vásárlók. 

Persze nem vitatjuk el, hogy a védjegyek segíthetnek eligazodni, környezettudatosabb döntést hozni, amikor a boltban állva válogatunk a termékek között. Ha már a méhekről van szó, az Európai Unión belül fel is merült, hogy legyen egy olyan megkülönböztető jelzés, amit csak azok az európai méhészetek és mézfeldolgozók használhatnak, akik kizárólag a földrajzi értelemben vett Európából származó mézzel foglalkoznak, ez az European Bee Made védjegy, ami az Egyesület az Európai Méhekért szervezet kezdeményezése.

Mézes élet

Ez a védjegy egy reakció arra, ami híreket olvasva sokaknak feltűnhet, vagyis hogy milyen problémák sújtják a méhészeti ágazatot a rovarpusztulás mellett, számtalan helyen lehetett találkozni azzal, hogy a sok hamisított méz miatt is komoly veszteségeket könyvelhetnek el. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület szerint a hamisított méz nagyarányú térnyerése miatt az EU-ban megtermelt méz mindössze 35 százalékát adták el, írtuk még 2017-ben. Korábban főleg a Kínából érkező hamis mézek voltak jelen az európai piacon, de néhány éve Ukrajnából, valamint Közép- és Dél-Amerikából is gyenge minőségű áru áramlott be a régióba, nyilatkozta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. A szervezetnek egyébként már van egy azonosítást, minőségbiztosítást segítő rendszere, ez a ún. Magyar Termelői Mézesüveg.

Magyarországon egyébként a méhészet több mint 20 ezer magyar család megélhetéséhez járul hozzá, és igény is van a mézre, az elmúlt években háromszorosára nőtt az egy főre jutó éves átlagos mézfogyasztás az országban: míg 2010-ben egy ember átlagosan 30 dekagramm, addig 2019-ben már közel 1 kilogramm mézet fogyasztott. És ugyan szeretne mindenki minőséget fogyasztani, de a szűkös anyagi lehetőségek miatt sok vásárló árérzékeny, és sajnos a hamis mézek olcsóbbak, mint valódi társaik, a termelői mézről nem is beszélve. Persze az olcsóság önmagában nem feltétlenül árulkodó jel, előfordulhat az is, hogy a származási országban alacsonyabb az előállítási költség, ezzel is lehet számolni.

De miről ismerszik meg a hamis méz? Egyszerű vásárlóként megfigyelhetjük a kristályosodást, de ez félrevezető lehet, ugyanis vannak olyan valódi mézfajták, ami éveken át folyékony marad, lásd például az akácméz, amit pont hosszan tartó szirupos állaga miatt elvileg könnyebben lehet hamisítani. Segíthet eligazodni a külcsín és a belbecs is, a hamis színe teljesen halvány, az íze pedig jellegtelen, esetleg kellemetlen utóízt is érezhetünk. Persze ha már ide eljutunk, akkor már ugye megvásároltuk az adott terméket, és egyes szakemberek szerint hétköznapi vásárlóként nem is vennénk észre a különbséget, már csak azért sem, mert valódi mézet is kevernek néha a hamis mézbe, hogy tökéletes legyen az illúzió.

Van még egy rossz hír, a szélsőséges időjárás is egy komoly probléma lehet az ágazat számára. Mivel az ország akácerdeinek több mint 90 százaléka elfagyott, 2021-ben hiánycikk lesz a magyar akácméz.

– nyilatkozta az RTL Klub Híradójának Bross Péter, aki hozzátette, tavaly sem volt bőséges hozam, de akkor a korábbi készletek miatt ez nem tűnt fel a vásárlóknak.

A méhészek most abban bíznak, hogy másodvirágzáskor talán tudnak majd valamennyi nektárt pergetni a kaptárakból, de ehhez ideális időjárásra van szükség. Ez viszont egyre kiszámíthatatlanabb az utóbbi években. A repcevirágzás még tart, ezenkívül még a hársból és a napraforgóból kinyert mézhozamra számíthatnak a termelők.

Még több világnap:

• A víz világnapja: 20 fotó, amit látva kétszer is meggondolod, hogy pazarolj
• Környezetvédelmi világnap: Ma már furdal a lelkiismeret, ha nejlonzacskóba kell tennem a kenyeret
• Dolly, Koko, Miss Baker és Lajka: a kísérleti állatok világnapja