A Duna-part eleve magától értetődő azok számára, akik a folyó közelében élnek, a nagyvárosokban azonban szinte képtelenség a víz közelébe jutni vagy tömegnyomor van a parton. Ma már sajnos – különösen a koronavírus óta – az olyan vadregényes Duna-parti kisvárosokat is ellepik hétvégente az emberek, mint például Nagymaros, Göd vagy Kisoroszi. Maradt-e még olyan talpalatnyi kis terület a Duna mentén, ahol „zsivajmentesen” töltődhetünk fel?
A válaszunk igen, máris mutatunk három olyan Duna menti kis községet, ahol nem kell zsúfoltságtól tartanod
Gönyű (Győr-Moson-Sopron)
Gönyű egy kicsivel több mint 2000 lakost számláló község a Mosoni-Dunánál, tele csodálatos látványossággal is, ha esetleg megunnád a pancsolást. Itt található a Duna Panoráma Tanösvény, amely a Kossuth Lajos utca és a Rákóczi Ferenc utca sarkán, a keresztnél indul, innen madárösvény vezet le a Dunához. A tanösvényen interaktív, magyar és angol nyelvű táblák vezetik a látogatókat.
A kilátópontról panorámatávcsövön keresztül megfigyelhetőek a víz fölött szálló madarak, a tematikus, hajós játszótér pedig ráhangol a megújult épületbe került helytörténeti kiállításra, mely a helyi hajósok relikviáit mutatja be. Ha szerencsénk van, akkor a tanösvényen sétálva megpillanthatjuk Magyarország legnagyobb és legerősebb jégtörő hajóját, aminek állandó állomáshelye Gönyű. A községben található egy országos műemléki védettséget élvező templom, Szent Péter és Pál Római Katolikus Templom, amely a gróf Eszterházy család megbízásából épült. A templom csak a misék ideje alatt látogatható. Érdekesség, hogy a gönyűi Kossuth Lajos utca Magyarország leghosszabb falubeli macskaköves útja, amely csaknem 3 kilométer hosszú. A Római Birodalom idején a község területén vezetett át a Győrt, az akkori Arrabonát Brigetióval, a mai Ószőnnyel összekötő országút. Ez az út képezi az alapját az immár műemlék értékű macskaköves útnak, és ez volt a régi főút Budapest és Győr között – olvasható Gönyű hivatalos oldalán.
Gönyű, 2012. február 9. Az ország legnagyobb jégtörő hajója, a Széchenyi halad a befagyott Dunán, Gönyű közelében. A 40 méter hosszú, 420 tonnás vízkiszorítású hajó – amely két méter mélyen is képes megbontani a jégtáblákat – csak nappal közlekedhet, ezért csak február 11-re érhet Bajára (Fotó: MTI / Krizsán Csaba)
Pócsmegyer (Pest megye)
Pestről 38 kilométerre északra, a Duna főága és a Szentendrei-Duna által közrefogott Szentendrei-szigeten fekszik Pócsmegyer, hozzá tartozik a ma már lakóövezetté vált egykori üdülőterület, Surány is. Szomszédja még nyugati irányból – a Szentendrei-Duna túlpartján – Leányfalu, amellyel kompjárat köti össze. Nevezetességei a barokk stílusban épült református templom, a Dunára néző Eszterházy-Bercelly kúria (ma Eper csárda), a Pázsit Tófürdő, amely közkedvelt pihenő és kirándulóhely, ahol strandolási és horgászási lehetőség is van. A tó vizében fürdeni is lehet, a partján pedig kényelmesen lehet piknikezni, a tó melletti játszóteret pedig kisgyerekekkel is érdemes felkeresni. Ha biciklivel jössz, mindenképpen látogass el a Varázskert nevű helyre, amely egy ismert levendulaföld Tahitótfalu és Pócsmegyer határában, a Szigeti út mellett. Pócsmegyerhez tartozik Surány, amelyet előszeretettel választanak nyaralóhelynek a Dunakanyarba érkező kirándulók. Bár a szabadstrandon a vízpart kavicsos, mégis nagyon népszerű az ide látogatók körében. A helyi termelői piacon tavasztól őszig minden hétvégén friss zöldség, gyümölcs, méz és virág kapható. A település biciklivel is könnyedén körbejárható.
Pócsmegyer-Surány, 2019. október 19. Köd a Szentendrei-szigeten, Surány határában 2019. október 19-én (Fotó: MTI / Mohai Balázs)
Süttő (Komárom-Esztergom)
A település a 10-es úton Lábatlan után 4 km-rel található. A község nevének a sütéshez kevés köze van: az etimológusok a „séd” – kis patak -–és a „tő” összevonásából eredeztetik. Süttő legismertebb nevezetessége, természeti értéke a csodálatos Rákóczi-hárs, amely a Dunával párhuzamosan futó Rákóczi Ferenc út mellett áll. A kis levelű, mintegy 420 éves hársfa földig ereszkedő lombkoronájával lenyűgöző jelenség, törzsátmérője 7 méter. A közhiedelem Rákóczi fájának tartja, feltételezve, hogy egykor a fejedelem pihent alatta; a fa körül bekerített park létesült. A hárs kerülete 6,3 m, főtörzsmagassága 1,60 m, koronamagassága 12-14 m, a lombkorona átmérője 20-25 m, és mintegy 1000-1400 m3 lombsátrat visel. Méltóságos külseje Devecseri Gábor költőt is megihlette:
„Mérföldkövet állítottatok mellém
Vajon miért? Úgy hiszitek mérhető az időben megtett utam?”
Süttőn található a Reviczky-kastély, amely 1760 körül épült, barokk stílusban.
Rákóczi-hárs (Fotó: Nevezetesfák / Facebook)
További cikkek a témában
Koltai Róbert betekintést engedett otthonába, és rögtön el is állt tőle a szavunk
A világ egyik legunalmasabb városa alig két órára van Budapesttől
Ezt hozza a csillagjegyeknek az áprilisi telihold
Exkluzív: Így él Kanadában Polyák Lilla és Gömöri András Máté
Mégis eladja Törőcsik Mari velemi házát a lánya – kiderült, mennyit kér érte
Eltelt 25 év: így nézett ki Zimány Linda, rövid barna hajú tiniként
Zuhanás, repülés, üldözés – A pszichológus elárulta, mit jelentenek a leggyakoribb álmok
