nlc.hu
Szabadidő
A napóra története

Hogy írják római számmal a 4-et: IIII vagy IV? És az órások ezt miért nem tudják?

Amúgy tudják, csak nem érdekli őket. Egy különös rejtély nyomába eredtünk, de csak ködös vagy egyenesen hajmeresztő magyarázatokat találtunk.

Azt valószínűleg mindenki tudja, hogy a 4-est római számmal úgy szokás írni, hogy IV (és természetesen úgy ejtjük, hogy ÍV). Ez nagyjából olyan keresztrejtvény-evidencia, mint az, hogy a jód vegyjele, egy betű: I. Ennek ellenére meglepően sok óra – és nem is csak holmi vacakok, hanem kifejezetten drága és igényes darabok, antik zsebórák, méltóságteljesen ketyegő, ódon toronyórák és egyebek – számlapján szerepel hibásan, vagyis a IV helyett úgy, hogy IIII. Na de miért? Az órásmesterek talán nem ismerik a római számokat?

Azt már most eláruljuk, hogy erre a kérdésre nincs igazán egyértelmű válasz, mármint azon kívül, hogy ez egy szép, megőrzésre méltó hagyomány. Elvégre maguk az ókori rómaiak is így (vagy: így is) jelölték a 4-est: a Colosseum 44-es számú kapuja felett például jól olvasható az eredeti XLIIII felirat, amit ma már úgy írnánk, hogy XLIV, ám ez a fajta számozás igazából csak a birodalom bukása után terjedt el a keresztény világban. Így az azért nem teljesen érthető, hogy az első mechanikus órák készítői a 13. században – amikor már réges-rég minden írástudó az IV formát használta – miért nyúltak vissza ehhez az özönvíz előtti alakhoz.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy egyébként az ókori rómaiak is készítettek időmérő szerkezeteket, vagyis napórákat (sőt, egészen fantasztikus külsejű kis zseb-napórákat is), amelyeken hol IV, hol pedig IIII írásmóddal jelölték a négyest. Egy nem túl meggyőzően hangzó elmélet szerint többen azért is vonakodtak leírni az IV-et, mert az szerepelt a római panteon főistenének, Jupiternek, azaz IVPPITER-nek a nevében is; hát, mi ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudjuk.

Az egyik elmélet szerint a kevésbé tanult vagy egyenesen analfabéta tömegek kedvéért egyszerűsítették a IV-et IIII-re a keresztény Európában, hisz azt egy fokkal tényleg könnyebb leolvasni. A póroknak amúgy sem volt saját órájuk, legfeljebb csak a templomokban láthattak ilyen csodálatos szerkezeteket. Mások úgy vélik, hogy nem hagyományőrzésből és nem is az alsóbb osztályokkal való szolidaritásból lett a IV-ből IIII, hanem pusztán esztétikai okokból; egyszerűen mert így jobban néz ki.

Egy híres kivétel: a Westminster-palota óratornya (fotó: Oli Scarff/Getty Images)

Egy híres kivétel: a Westminster-palota óratornya (fotó: Oli Scarff/Getty Images)

Megint mások XIV. Lajoshoz, a Napkirályhoz kötik a különös számozást; hogy tudniillik az uralkodó, Jupiterhez hasonlóan, szintén nem óhajtatta az órák számlapján látni a neve kezdőbetűit. Persze, felvilágosult abszolutista gesztusnak ez éppenséggel nem is lett volna rossz, de valójában teljes hülyeség az egész, hiszen, mint már említettük, jóval Lajos kora előtt létezett ez a gyakorlat.

De a jó ég tudja csak, hogy miért. Így alakult, és kész.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top