2021. December 24.
A karácsonyhoz számos népi hagyomány kapcsolódik a világ minden táján, így Magyarországon is. Mennyire vagy tisztában ezekkel? A tesztből kiderül.
Mennyire ismered a karácsonyi népszokásokat?
1. Melyik munkát NEM végezték december 24-én?
Istálló takarítása.
Mezei munka.
Sepregetés, takarítás a házban és az udvaron.
Sütés-főzés.
2. Mit takar az aprószentek-hordás?
Kisgyerekek házról házra jártak, ahol szentek képeit értékesítették ételért vagy pénzért cserébe.
Az aprószentek-hordás alkalmával a falu népe a helyi templom védőszentjének szobrával járta körbe a település határait.
A pap körbejárt a falun, és hirdette Jézus születését.
A pásztorok vesszőcsomókkal járták a házakat, ahol köszöntőt mondtak. A gazdasszony a csomóból kihúzott egy szálat, azzal megveregette a pásztort, majd megajándékozta.
3. Mi kerülhetett a karácsonyi asztalra?
A karácsonyi asztalra került a díszes karácsonyfa, melynek tövébe ajándékokat helyeztek.
A karácsonyi asztalra (vagy alá) széna, szalma, gabonafélék és különböző munkaeszközök, szerszámok is kerültek.
A karácsonyi asztalra kizárólag ételeket helyeztek, semmi más nem kerülhetett rá.
Az asztalra nem tettek semmit, mert a hiedelem szerint üresen kellett hagyni.
4. Mi az a paradicsomjáték?
A paradicsomjáték egyfajta adományozás: úgy tartották, hogy aki ezen a napon sokat adakozik, az biztosan a paradicsomba kerül.
Aszalt vagy szárított paradicsomból készült játék, melyet gyerekek kaptak karácsonyi ajándékként.
Többszereplős dramatikus játék, melyet Ádám és Éva napján rendeztek meg, és a bűnbeesés történetét dolgozta fel.
Az abban az évben befőzött paradicsomlevet karácsonykor vitték le a pincébe.
5. Milyen szokást jelöl az ostyahordás?
Ilyenkor a falu szegényeinek, koldusoknak vittek kenyeret a tehetősebb családok.
A tanító karácsony előtt az iskolás gyermekekkel ostyát küldött haza a család számára, melyért cserébe lisztet, babot, tojást, kolbászt, hurkát kapott.
A római katolikusok kenyeret vittek a paphoz, aki megszentelte azt.
A gyerekek ostyával házaltak, énekeltek, cserébe mindenhol süteménnyel kínálták őket.
6. Melyik elnevezés NEM december 24-ét jelöli?
Szent Miklós napja
Karácsony böjtje
Ádám és Éva napja
Karácsony szombatja
7. A karácsonyi mosdóvízbe szokás volt bizonyos dolgokat tenni, hogy a következő évben szerencsések legyenek. Melyek voltak ezek?
Zöldfűszerek, például petrezselyem.
Nem tettek semmit bele, nem létezett ilyen szokás sehol.
Faágak és dió.
Ezüstpénz és piros alma.
8. Milyen szokás volt a karácsonyi kecskealakoskodás?
Bár a kecskealakoskodás elsősorban farsangi szokás volt, helyenként karácsonykor is tartották: ilyenkor a résztvevők házról házra jártak és karácsonyi dalokat énekeltek.
A karácsonyi menü részeként kecskehúst főztek.
Az állatokat – többek közt a kecskéket is – megszentelték a karácsony előtti napokban.
Karácsony előtt kecskeszőr segítségével szerelmi varázslást hajtottak végre a lányok.
9. Mi az a karácsonyi morzsa?
A karácsonyi ételből szegények részére félretett maradék.
Eredeti értelemben a karácsony este fogyasztott ételek hulladéka, melyet megőriztek, mert a hiedelem szerint gyógyító hatása volt.
A karácsonyi morzsa fogyasztása december 26-hoz köthető, ekkor böjtöltek, mert előző nap mértéktelenül sokat fogyasztottak.
A december 6-án kapott ajándékok maradékát, ha kitartott karácsonyig, karácsonyi morzsának nevezték.
10. Mely állítás NEM igaz a karácsonyi ajándékkal kapcsolatban?
A középkor első időszakában a karácsony és újév egy időre esett, ekkor ajándékozták meg a feljebbvalók alárendeltjeiket: a pápa a bíborosokat, feudális urak alattvalóikat, apátok a szerzeteseket, a magyar király pedig udvari népét.
Az ajándékot hozó személye nem egységes, az erdélyi magyarok körében az angyal a legelterjedtebb.
Általánosan (nemzetközi szinten) elterjedt gyermekhiedelem volt, hogy az ajándék adója földöntúli lény.
Volt olyan település, ahol a falu törvényeiben elő volt írva a kötelező karácsonyi ajándékozás a rokonság részére.
11. Mely naphoz köthető a háromlábú szék?
Szent Miklós napja
Borbála napja
Luca-nap
András-nap
12. Mihez hasonlítja Jézust a népdal? (A kis Jézus …, boldogságos Szűz az anyja)
Kisbárányka
Aranyalma
Kismadárka
Egy nagy gyertya
13. Mit jelent a szólás: „már sok karácsonyi szilvát evett”?
Idős
Torkos
Gazdag
Fáradt
14. Melyik ország területén született Szent Miklós?
Magyarország
Törökország
Olaszország
Finnország
1
/
14
kérdés
A kvízt az ELTE Néprajzi Intézetének hallgatói állították össze. Ha kíváncsi vagy a helyes megoldásokra és azok rövid néprajzi magyarázatára, akkor kattints az ELTE Néprajz blogra!
Fotók: Fortepan
Tetszett a cikk?
Ajánlom
0 seconds of 0 secondsVolume 0%
Press shift question mark to access a list of keyboard shortcuts
Keyboard Shortcuts
Shortcuts Open/Close/ or ?
Play/PauseSPACE
Increase Volume↑
Decrease Volume↓
Seek Forward→
Seek Backward←
Captions On/Offc
Fullscreen/Exit Fullscreenf
Mute/Unmutem
Decrease Caption Size-
Increase Caption Size+ or =
Seek %0-9
Copied
Live
00:00
00:00
00:00
Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.