Pénteken a szinkronúszók küzdelmeivel rajtol Magyarországon a 19. vizes világbajnokság, amelyen még az úszók, nyíltvízi úszók, vízilabdázók és műugrók küzdelmeit rendezik meg.
Úszás
A legnagyobb létszámú hazai csapat természetesen a medencés úszóké, a magyar színeket 33 sportoló képviseli majd a Duna Arénában szombattól kezdődő versenyek során.
Sós Csaba kapitány a szövetségnek adott interjújában reményeiről szólva azt mondta, bízik benne, hogy a csapat több érmet nyer, mint tavaly a tokiói olimpián, ahol csak Milák Kristóf állhatott dobogóra, 200 méter pillangón nyert, 100 méteren pedig második lett.
A szakember kitért a háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinkára, akivel szemben nem akar különleges elvárást megfogalmazni, ugyanakkor véleménye szerint a hazai közönség sokat jelenthet a kilencszeres nagymedencés világbajnoknak, akit elsősorban 400 méter vegyesen tart éremesélyesnek.
Milák – aki 2017-ben a Duna Arénában szerzett ezüstérmével robbant be a felnőtt mezőnybe – karrierje során először vállalt „hosszú étlapot”, ugyanis a 100 és a 200 méter pillangó mellett ezúttal a sprintszámban, 50 méteren, valamint 200 méter gyorson is kipróbálja magát.
A Duna Arénában több fiatal is bemutatkozik majd – az „őrségváltás” után olyan veteránok, mint Verrasztó Dávid vagy Jakabos Zsuzsanna nem indulnak egyéniben –, tőlük azt várja a kapitány, hogy egyéni legjobbjukat hozzák.
Nyíltvízi úszás
A nyíltvízi úszóknál, akárcsak az elmúlt években, most is az éremesélyesek között van Rasovszky Kristóf, aki a legutóbbi világbajnokságon, 2019-ben a dél-koreai Kvangdzsuban 5 kilométeren diadalmaskodott, ezzel a szakág történetének első magyar világbajnoka lett, míg tavaly Tokióban az olimpiai számban, azaz 10 kilométeren a második helyen végzett.
A nőknél Olasz Anna a legerősebb magyar versenyző, ő negyedikként zárt az ötkarikás játékokon.
Vízilabda
A mindkét nemnél olimpiai bronzérmes vízilabdázók szokás szerint a dobogóért szállnak harcba, a Märcz Tamás által irányított férfiválogatottnak a legutóbbi világversenyen bejött a hazai pálya, hiszen a 2020-as Európa-bajnokságon aranyérmet nyert a Duna Arénában. A szakembernek 2017-ben éppen a világbajnokság volt az első nagy tornája a csapattal, amely akkor ezüstérmesként zárt.
Bíró Attila női válogatottja másfél évvel ezelőtt a Duna Arénában harmadik lett, akárcsak a tokiói játékokon, amivel megszerezte a női szakág történetének első ötkarikás dobogós helyezését.
Műugrás
A műugrók egy generációváltás miatt eredendően „nem tervezték” a világbajnoki szereplést Fukuokában, de a japán helyszín kiesése és Magyarország beugrását követően végül a mindössze 17 esztendős Veisz Emma, illetve Mosena Estilla megkapja a lehetőséget, mindketten 1 és 3 méteren bizonyíthatnak. Ligárt Balázs szövetségi kapitány elmondta, mindkettőjüktől tisztes helytállást, a felkészültségi állapotuknak megfelelő átlagot vár.
Szinkronúszás
A szinkronúszók 2017-ben lélegzetelállító környezetben, a Vajdahunyad vára szomszédságában mutathatták meg magukat, tavaly a budapesti Európa-bajnokságon is vízbe ugrottak, most pedig a Margitszigeten láthatják őket a szurkolók.
A program
- A vb-n ezúttal az első héten, június 18. és 25. között rendezik az úszóversenyeket, a helyszín a Duna Aréna.
- Ezzel párhuzamosan mennek majd a szinkronúszó-versenyek a margitszigeti Széchy-medencében.
- A vízilabdatorna csoportmérkőzéseinek a Hajós Uszoda nagymedencéje mellett Debrecen, Sopron és Szeged ad otthont. Mindegyik városban egy-egy férfi és női csoport küzdelmei zajlanak majd, azaz délutánonként két-két mérkőzést nézhetnek meg a szurkolók. Kivéve a Margitszigetet, ahol a magyar férfi és női válogatott játszik majd, mert itt, elkerülendő az ütközést az úszóviadallal, az első meccsek 19.30-kor kezdődnek, a magyarok pedig 21 órától szállnak vízbe.
Idén Fukuokában került volna sor az eredetileg 2021-ről elhalasztott vb-re, de a koronavírus-járvány miatt egy évvel eltolt, 2022. május 13-29-re tervezett eseményt végül 2023. július 14. és 30. között bonyolítják le, a 2023 novemberére kiírt dohai vb-t pedig 2024 januárjára halasztják.
A nemzetközi szövetség a július 3-ig tartó 2022-es budapesti vb-ről hozott döntését azzal indokolta: ezzel a sportolók lehetőséget kapnak arra, hogy idén nyáron is egy világméretű eseményen szerepeljenek.
(MTI)